Gróf Majláth Gusztáv Károly püspökre emlékeztek Gyulafehérváron

A gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tartott megemlékezésen Marton József dékán bemutatta az 1864. szeptember 24-én született püspök életét, majd a Batthyaneum könyvtár és múzeum vezetője, Hendre Biro Doina ismertetője következett.


Gróf Majláth Gusztáv Károly (Bakóca, 1864. szeptember 24. – Budapest, 1940. március 18.) erdélyi római katolikus püspök.

Strassburgban, Budapesten és Bécsben tanult, előbb jogot, majd teológiát. Esztergomban szentelték pappá 1887. október 6-án. 1894-től Komáromban volt plébános. 1897-ben először erdélyi segédpüspökké nevezték ki Lönhart Ferenc mellé, majd Lönhart halála után még ugyanebben az évben püspök lett.

Nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. 1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja, és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez.

Amikor Románia diplomáciai kapcsolatba lépett a Szentszékkel, a román kormány olyan követeléseket fogalmazott meg, melyek hátrányosan érintették volna az erdélyi magyar hívőket (például a Székelyföld egy részét a bukaresti egyházmegye alá akarták rendelni). Ezért Majláth püspök – Glattfelder Gyula csanádi püspökkel és Raymund Netzhammer bukaresti érsekkel együtt – tiltakozott a tervezett intézkedés ellen.

1935-től haláláig Budapesten ápolták, 1936-ban lemondott hivataláról. A Regnum Marianum templomban temették el. A templom 1951-ben történt lerombolásakor földi maradványait az Egyetemi templomba vitték át.

Fotó: Seminarium Incarnatae Sapientiae

Magyar Kurír