Gyarmathy Éva, az AVKF tanára: Szükség van az atipikusan fejlődő kreatív gyermekek tudására

Kit tekintünk tehetséges gyermeknek? Az adottságoknak vagy a környezeti hatásoknak van nagyobb szerepük a diákok képességeinek kibontakozásában? És ami a legfontosabb: milyen típusú tehetségekre van szüksége a 21. század társadalmának? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a módszertani központ harmadik online műhelykonferenciáján. A workshop kapcsán kérdezte Gyarmathy Éva szakpszichológust az intézmény munkatársa.

„A tehetséges gyerekeket legtöbbször az átlagostól eltérő neurológiai fejlődés jellemzi, ami akár hasonló lehet a tanulási, figyelem-, a hiperaktivitás vagy az autizmus spektrum zavarral küzdő diákok némely sajátosságához” – állítja Gyarmathy Éva.

A szakértő szerint a tehetség is tekinthető egyfajta – pozitív előjelű – devianciának, ám a képességek kibontakozása legalább annyira a környezeti hatásokon, mint a gyermek adottságain múlik. „Nincs tehetséges gyermek tehetséges környezet nélkül” – vélekedik az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

Az átlagostól eltérő tanulási képességeket és fejlődési utat mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak érdemes lehetőségként értelmezniük. A figyelemzavaros gyermekek esetében hátrány lehet, hogy nem tudnak hosszú ideig egyetlen dologra fókuszálni, ezek a gyerekek ugyanakkor egészen sajátos látásmóddal, az átlagostól eltérő gondolkodási struktúrával rendelkeznek. A mai oktatási gyakorlatban megszokott sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN), figyelemzavar, tanulási zavar stb.

kategóriák használata helyett érdemes lenne a bennük rejlő rejtett képességeket jobban kihasználni, az ő sajátos gondolkodásmódjuk ugyanis sokszor olyan újszerű, kreatív, váratlan megoldások felfedezésére ad lehetőséget, amelyre az iskolában átlagosan vagy jól teljesítő gyermekek nem feltétlenül képesek.

A gyakran atipikusan fejlődő kreatív gyermekek tudására óriási szükség van. Ma, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak egy komplett esszé megírására képes, de akár az orvosi egyetemet is elvégzi helyettünk, már nem a tudás birtoklása a legfontosabb. Felértékelődik az intuíció, a problémaérzékenység, a szokásostól eltérő gondolkodás – vallja a szakértő.

A szülők és a pedagógusok feladata, hogy gyermekeknek az őket körülvevő világot megmutassák, és segítsenek a kicsik érdeklődésének felkeltésében – ha ez sikerült, akkor már „csak” a gyermeki érdeklődés kiszolgálására és az adott területeken való elmélyülésre kell lehetőséget teremteni.

„A mai iskolarendszerrel a legnagyobb baj az, hogy a tehetséget még mindig a 20. század elején kialakult módszerekkel kezeli, méricskéli. A pedagógusok a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy a feladatuk a tehetségek felkutatása, kiszűrése és fejlesztése.

Ma már azonban nem a tehetségesek »felcímkézése« a cél, hanem azt kell megtalálnunk, hogy egy gyermek mitől tud tehetségessé válni, mert a környezeti hatásoknak óriási szerepük van”

– magyarázza Gyarmathy Éva.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő Atipikus Módszertani Központ kurzusai és programjai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a pedagógusok minél alaposabb tudást szerezzenek az atipikus gyermekek fejlődési sajátosságaival kapcsolatban. Ezt segíti a 2018-ban indított, a főiskola hallgatóin és oktatóin túl a gyakorló pedagógusok és szülők számára is nyitott workshop is, amelyet február végén online formában rendeztek meg. A műhely következő workshopjára várhatóan április 18-án kerül sor.

Forrás: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír