A hosszú buszozás egyhangúságát Gerhes Józsefnek, az Ifjúsági Iroda vezetőjének az Erdély történetéről szóló előadásai tették színessé; a lelki ráhangolódást Hajdu István káplán elmélkedései segítették.
Első nap Gyergyóditróban a Jézus Szent Szívéről elnevezett római katolikus templomot csodálták meg a zarándokok, mely a község központjában helyezkedik el. A Gyergyói-medence legnagyobb, kéttornyú, neogótikus és eklektikus stílusban épült templomát Hargita megye műemlék épületeként tartják nyilván. Gyergyószárhegyen Anaklét ferences szerzetes fogadta a csoportot, aki bemutatta a Nagyboldogasszonyról elnevezett kolostortemplomot. A nap végén Gyergyószentmiklóson a városhoz közel, de mégis kellemes, nyugodt környezetben szálltak meg: a Szent Benedek Tanulmányi Központ a Csiky-kert nevet viselő természetvédelmi parkban helyezkedik el.
Második nap a Gyergyószentmiklós közelében található Békás-szorosban és Gyilkos-tó környékén jártak; a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgyében. A legbátrabb zarándokok csónakázva gyönyörködtek a festői környezetben, de voltak, akik körbe is sétálták a tavat. A kiemelkedő természeti vonatkozású programok után igazi különlegesség volt a parajdi fürdőzés. A szabadtéri strandot csak a sóbányából kiszivattyúzott tiszta sós vízzel táplálják, s olyan nagy a konyhasó-koncentrációja, hogy parafadugóként lebeghetünk a felszínen.
A harmadik, s egyben központi nap az elcsendesedésről szólt. Hajdu István káplán három elmélkedéssel készült, melynek alapjául a tékozló fiú története szolgált. A nap folyamán ezek három különböző helyszínen, az utazást és a látnivalókat megszakítva hangoztak el: az első a gyergyószentmiklósi örmény templomban, a második a csíkszentdomonkosi templomban, a harmadik a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál. Az elmélkedések kapcsán kiscsoportos beszélgetések keretében osztották meg egymással gondolataikat. A lelki napot mélyítette a közös szentmise a kegytemplomban, és a Kissomlyó-hegy meredek oldalán végzett keresztút.

Csíksomlyón a szállás a Szent István Otthonban, Böjte Csaba alapítványának egyik gyermekotthonában volt. Innen az út Brassóba vezetett, az erdélyi szászok egykori központjába. Románia legnagyobb templomát, a Fekete templomot tekintették meg a debreceni fiatalok, mely nevét a város legnagyobb részét elhamvasztó tűzvészről kapta, amelyben bekormozódott. Érdekessége még, hogy itt található a Törökországon kívüli Európa legnagyobb anatóliai szőnyeggyűjteménye, mely a templombelsőt díszíti. A város fölé magasodik a Cenk-hegy, melyről szép kilátás nyílik Brassóra és a Brassói-medencére.
Bukarest felé a főútvonalon haladva, Sinaia településen Románia legfontosabb történelmi jellegű műemlékét, a Peles-kastélyt is megnéztük. Az épület a román királyok rezidenciája volt, de ma történelmi és művészeti értékekben gazdag múzeumként működik.
Ötödik nap a tordai sóbányát látogatták meg. A ma már csak turisztikai látnivalóként funkcionáló bányának kivételes akusztikája van, és gyógyulásra is kiváló hely. Különféle szabadidős tevékenységek közül lehet választani: óriáskerék, bowling, csónakázás stb. Így nem csoda, hogy a bányát a világ 25 hihetetlen látványossága közé sorolták.
Harmadik szálláshelyükön, Kalotaszentkirályon szívélyes fogadtatásban volt részük; a békés falusi élet megtapasztalása mellett a lakosság hagyományos életmódját, népviseletét és népszokásait is megismerhették.
Az utolsó napot Nagyváradon töltötték, ahol a székesegyház kincstárában kiállított egyházi ereklyéket, köztük Szent László királyunk koponyacsontjának egy darabját és hermáját tekintették meg; végezetül hálaadó szentmisével zárták a zarándokutat.
A zarándokok köszönetüket fejezték ki az egyházmegye püspökének, Bosák Nándornak az ifjúsági zarándoklat lehetőségéért, támogatásáért; az Ifjúsági Iroda vezetőjének a színvonalas szervezésért, Hajdu István atya lelki vezetéséért, s nem utolsó sorban a plébánosoknak a fiatalság buzdításáért.
Fotó: Dnyem.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








