Győri Imre nyugalmazott plébános volt a hivatásokért bemutatott püspöki szentmise szónoka Győrben

„Az Úristen kegyelméből meghívást kaptam a papi hivatásra, hivatásom kibontakoztatásában nagyban segített családom és a szülőfalum környezete” – emlékezett az 1966 júniusában pappá szentelt Győri Imre atya hivatásának kezdetére.

Szülőfaluja, Szany számos papi hivatást adott a Győri Egyházmegyének. Győri Imre atya prédikációjában kiemelte a Szanyban szolgáló plébánosok és káplánok, illetve a győri bencés gimnáziumban tanító szerzetestanárok példáját, akik megerősítették őt abban, hogy igent mondjon Isten hívására.

A nyugalmazott plébános kifejezte háláját, hogy mindig jó kapcsolatot ápolhatott a paptestvérekkel és a hívekkel. „A pap nem zárkózhat be a templom és a plébánia egységébe, nyitottnak kell lennie a társadalom, a világ felé. Neki kell keresnie, építenie a kapcsolatot a rábízott hívekkel is” – hangsúlyozta szentbeszédében.

A családi háttér hivatásban betöltött szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy miként hatvan évvel ezelőtt, úgy napjainkban is szükséges a jó családi háttér egy hivatás kibontakoztatásához; ennek híján csökken a hivatások száma.

„Imádkozzunk a keresztény családokért, hogy támogassák gyermekeiket a meghívás elfogadásában, segítsék a hivatás kibontakoztatását. Imádkozzunk azért, hogy a szeminaristák jó papok,

egymást megbecsülő, egymást szerető, egymást támogató lelkipásztorok legyenek, hogy a paptestvérek egymáshoz való viszonyán keresztül is sugározhasson Isten szeretete a világban.

Imádkozzunk azért, hogy egyre több legyen a hivatást elfogadó fiatal, hogy létszámuk növekedésével a szeretet is jobban kiteljesedhessen.

Ebben a szentmisében imádkoznunk kell a hívekért is. Imádkozzunk azért, hogy minél több pap megtapasztalhassa azt, amit én oly örömmel éltem meg, hogy mindig jó hívek vegyék őket körül.

Kérjük az Úristent, alakítsa ezt a világot úgy, hogy a hívek megbecsüljék a papokat, a papok szeressék a híveiket, s ez a kölcsönös szeretet és tisztelet tegye boldoggá a közösségeket”

– fogalmazta meg a szentmise imaszándékait Győri Imre atya.

„A Szűzanya együttérez velünk, könnyei az irántunk érzett sajnálatot, fájdalmat fejezik ki. Szeretném hinni, s merem remélni, hogy ennek az egyházmegyének egy másik kegyhelye is nagyobb szerepet fog kapni: itt van egyházmegyénkben Osli, a Mosolygós Szűzanya szobrával.

Kérjük a gondviselő Istent, alakítsa nemzetünk és a világ sorsát úgy, hogy a Szűzanyának ne csak könnyeznie kelljen miattunk, hanem mosolyoghasson is ránk, mindig érezhessük az ő anyai szeretetét”

– fohászkodott beszéde zárásaként a szentmise szónoka.

A szentmise végén a Könnyező Szűzanya kegyoltáránál Mária-köszöntőt imádkoztak Veres András győri megyéspüspök vezetésével.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír