Haiti öt évvel a földrengés után – szalézi szemmel

Tíz szalézi missziós központban több mint 23 ezer diák és ezerkétszáz tanár tért vissza az iskolákba. Több iskolában a régi osztálytermekben nem lehetett folytatni az oktatást, ezért más épületeket tettek alkalmassá a tanításra, ahonnan nagy örömmel és várakozással követhették az újjáépítést, az új, állandó oktatóhelyek épülését. Ismét felépültek az iskolák, a gyakorlati oktatóműhelyek és a legszükségesebb infrastruktúra. „De Haitinek nem csak falakra és tetőkre van szüksége. Azzal a céllal vállaljuk a gyermekek és fiatalok oktatását, hogy helyreállítsuk Haitit a tragikus földrengés után” – mondja Ana Muñoz, a madridi Szalézi Missziós Iroda szóvivője.

A szaléziak nem idegenek az országban, már 75 éve jelen vannak. Az elsők között vettek részt a katasztrófaelhárítási munkákban, és 2010 óta folyamatosan tevékenykednek ezen a téren, ami nagyban köszönhető annak a támogatásnak, amit világszerte több millió ember a szolidaritás jegyében a katasztrófa sújtotta lakosság számára juttatott. Miután a kamerák és a riporterek eltűntek, a szaléziak folytatták a munkát. Sok kihívás jelentkezett az országban már a földrengés előtt is: sokan voltak hajléktalanok, éheztek, szenvedtek az ivóvíz hiányától. A katasztrófa csak tetézte a bajokat, de sok gyerek a reménytelen helyzet ellenére megtalálta az iskolába vezető utat, mert a tudásvágy erősebb volt, mint az éhség és a nyomor.

Ma több mint 20 ezer gyermek részesül oktatásban és kap naponta ennivalót Bohnen Atya Kisiskoláiban; egy szalézi konyha Cité Soleilben ellátja kenyérrel a főváros legszegényebb, éhező gyermekeit; közel nyolcszáz gyermek és fiatal jár a Timkatec tanintézménybe; 340 fiatalt képeznek a mezőgazdasági iskolákban és szakképző központokban Cap-Haitienben; mintegy ezer gyerek tanul Gressierben a szalézi oktatási központban; Fort Libertében 170 gyermek részesül alapvető szakképzésben, és 160-an tanulnak az ápolóképző iskolában, amely egyedülálló az országban. Nemrég ismét megnyitotta kapuit a romjaiból újáépített ENAM-szakképzőközpont is. Emellett az utcagyerekeket is gondozzák egy Port-au-Prince-i intézményben és a frissen felújított Lakay-központban, amely kétszáz diákot képes befogadni, és ahol az utcagyerekeket különböző szakmákra (asztalos, ács, elektromos-szerelő, szabás-varrás) tanítják.

A haiti szalézi missziók egyre intenzívebb, folyamatos partnerséget ápolnak a Stop Hunger Now (’állítsuk meg az éhezést most’) elnevezésű szervezettel, amely élelmiszert szállít a rászorulóknak. A szalézi pedagógusok egy új, Brazíliában már jól bevált sportprogramot is be szeretnének vezetni a Karib-térségi országban.

„Mindannak ellenére, amit már megtettünk, nem lanyhulhat a figyelmünk, mert Haitinak még mindig szüksége van a segítségünkre” – figyelmeztet Muñoz asszony. Még mindig vannak ugyanis olyan emberek, akik táborokban élnek, több ezer gyermek és fiatal nem jár iskolába. Emiatt a szalézi misszionáriusok továbbra is nagy lendülettel dolgoznak. Terveik között szerepel, hogy egy óvodát adjanak át Gressie-ben és egy általános iskolát Les Cayes-ben, és további új műhelyeket létesítsenek az utcagyerekek számára.

Fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír