2024. október 16., szerda
Lehel
Lehel
Port-au-Prince-ben az elmúlt napokban az erőszakos cselekmények száma olyan gyors mértékben növekedett, hogy egyes városrészek el is szigetelődtek életveszélyes biztonsági helyzetük miatt. Helyi források szerint legutóbb a Szent Anna nővérek fővárosi közösségéből hat szerzetesnővért raboltak el a velük utazó több személlyel, így a buszt vezető sofőrrel együtt, miközben a főváros egyetemére tartottak. A járművet egy fegyveres csoport állította meg, amelynek tagjai felszállva a buszra az összes utast túszul ejtették. Az emberrablás fényes nappal történt a főváros központjában.
A Haitin működő szerzetesközösségek konferenciája az eset nyomán sajtóközleményben erősítette meg a hírt. Pierre-André Dumas püspök, az anse-à-veau-miragoâne-i egyházmegye főpásztora is „erőteljesen és határozottan elítélte ezt a barbár cselekedetet, amely nem tiszteli még a szerzetesnővérek méltóságát sem, akik pedig teljes szívvel Istennek adják magukat, hogy tanítsák és neveljék a fiatalokat, valamint hogy törődjenek a társadalom legszegényebb és legkiszolgáltatottabb tagjaival”. Dumas püspök nyilatkozatában a túszok szabadon bocsátását kéri, és követeli, hogy „vessenek véget ezeknek az aljas bűncselekményeknek”. Egyúttal felszólítja az egész haiti társadalmat, hogy fogjanak össze, egyesítsék erőiket, hogy valódi szolidaritási láncot alkossanak az országban elrabolt összes ember körül, hogy azok mielőbb visszanyerjék szabadságukat, és hogy biztosítsák gyors visszatérésüket családjukhoz és szeretteikhez. Pierre-André Dumas püspök nagylelkűen önmagát ajánlotta fel túszként az elrabolt személyekért cserébe.
Január közepe óta a fegyveres bandák egyre fokozzák gyilkos akcióikat, miközben a lakosság tüntetéseket szervez az országban uralkodó bizonytalanság miatt. Múlt csütörtökön, január 18-án a fővárostól, Port-au-Prince-től délre fekvő Solino környékén robbant ki heves tűzharc az egymással versengő fegyveres bandák közt, aminek következtében – egy helyi emberjogi szervezet jelentése szerint – az összecsapásban mintegy húsz személy vesztette életét. Minthogy a főváros más negyedeiben is hasonlóan feszült a helyzet, a lakosok saját házaik közelében barikádokat emeltek, hogy megvédjék magukat az erőszaktól. Sajnálatos módon az elmúlt hetekben az emberrablások száma is megszaporodott a fővárosban.
Haitit másfelől több napja kormányellenes tüntetések rázzák meg Guy Philippe volt rendőrfőkapitány és politikus felhívása nyomán, aki nemrég tért vissza az országba, miután letöltötte börtönbüntetését az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelemmel összefüggő pénzmosás bűntette miatt. A tüntetők a Jovenel Moïse elnök 2021-es meggyilkolása óta hatalmon lévő Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelik, azzal vádolva őt, hogy „tehetetlen az ország gazdasági és közbiztonsági problémáinak megoldásában”.
A Haiti Köztársaság a Karib-térségben, Hispaniola szigetének nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.
Lakossága szinte teljes egészében afrikai rabszolgák leszármazottai. 1804-ben nyert függetlenséget Franciaországtól, így az Egyesült Államok után Amerika második országa volt, amely megszabadult a gyarmati uralom alól. Az azóta eltelt bő két évszázad során számos gazdasági, politikai és társadalmi nehézség, valamint természeti katasztrófa sújtotta, az egymást követő katonai diktatúrák pedig tönkretették az ország gazdaságát.
A 2020-as évek elején Haiti fokozódó társadalmi-gazdasági és politikai válságot él át, amelyet zavargások és széles körben elterjedt éhínség, a fogyasztási cikkek és az üzemanyag hiánya, továbbá a fegyveres csoportok kiterjedt aktivitása jellemez. Az országot a fegyveres bűnözők uralják, a kormány elvesztette képességét az állam irányítására.
Az ország népessége mintegy 11,5 millió fő, amelynek körülbelül 58 százaléka él városokban. 2020 táján a nyugati félteke legszegényebb országa volt, ahol a lakosság közel 60 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.
A legelterjedtebb vallás a római katolikus (a lakosság 55-60 százaléka), a pünkösdi-karizmatikus, a baptista és adventista vallások (30-35 százalék). A katolikusok és protestánsok nagy része elismeri az egyház tanítását, és „ördögi istentiszteletnek” vallja a vudut, de nem zárkóznak el minden esetben a kultuszban működő szellemek erejétől.
Forrás és kép: Wikipédia
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vativan News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
5