Hálaadó szentmisét mutattak be Ferenc pápáért Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise elején Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius köszöntötte a történelmi egyházak, diplomáciai testületek képviselőit és arról is tájékoztatta a megjelenteket, hogy Erdő Péter bíboros, prímás nem lehet jelen az ünnepen, mert Ferenc pápa meghívására Rómában tartózkodik az új bíborosok kreálása alkalmából. „Szeretettel és imádsággal gondoljunk rá” – mondta a nuncius.

A hálaadó szentmisén számos szerzetesrend, valamint különféle nemzetek képviselői is jelen voltak, többek közt azok a hívek, akik a szertartáson az angolul, arabul és spanyolul elhangzó könyörgéseket olvasták fel.

A szentmisén együtt ünnepeltek Darák Péter, a Kúria elnöke, Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, továbbá a diplomáciai testület tagjai.

Régi egyházi szokás szerint Szent Péter és Pál főünnepe egyben a pápa ünnepe is, aki mint Szent Péter utódja, az egész Egyház pásztora. Ezért ma Ferenc pápára és a Katolikus Egyház főpapjává választásának negyedik évfordulójára gondolunk imádságainkban – kezdte szentbeszédét Alberto Bottari de Castello. – Szent Péter és Szent Pál, bár személyiségükben és életükben nagyon eltérőek egymástól, mindketten arra lettek kiválasztva, hogy szolgálják Istent, és az Ő eszközeik legyenek. De végül Jézus Simon Pétert választotta, hogy Egyházának feje legyen. Péter a Szentlélek segítségével elsőként értette meg az apostolok közül, hogy Jézus a Krisztus. A Tarzuszból való Pál pedig a hellén világ evangélistája volt, aki azután érkezett Rómába, hogy Szent Péter életét adta Krisztus tanúságául.

Hozzájuk hasonlóan Ferenc pápára is az a feladat hárul, hogy vezesse az Egyházat a mai nehéz időkben – folytatta a nuncius. – Pápaságának első pillanatától kezdve küzd az Egyház, azaz a papság és a hívek lelki megújulásáért. Buzdít, hogy Isten üzenetét nagy örömmel éljük meg. Feleleveníti a korai kereszténység evangelizációjának szellemiségét, a hit erejét, ami egykor arra indította Szent Pétert és Pált, hogy a keresztényüldözés nehéz időszakában is prédikáljanak.

A Szentatya erőteljes szavai, amelyeket az első, Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdításában intéz hozzánk, örömmel és reménységgel tölti el szívünket: „Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől” . A nuncius rámutatott, hogy ezek a szavak egybecsengenek azzal az egyszerűséggel, ami Szent Pál Filippiekhez írt levelében is megnyilvánul: „Nekem élni azt jelenti, hogy Krisztusért élni.”

Ferenc pápa egyszerű és természetes lelkületével, óriási karizmájával, a szeretet és testvériség üzenetét hozza az emberek és országok számára – hangsúlyozta a nuncius. – A 2017-es béke világnapján elmondott üzenetében a békét szolgáló cselekvés stílusának, az erőszakmentességnek az elfogadására sürget: „Legyen a szeretet és az erőszakmentesség az a mód, ahogy egymáshoz viszonyulunk a személyek közötti, a társadalmi és a nemzetközi kapcsolatokban. Az erőszak áldozatai, ha ellen tudnak állni a bosszú kísértésének, a leghitelesebb tanúi lehetnek a béke erőszakmentes építésének. Bárcsak az erőszakmentesség lenne a döntéseinket, kapcsolatainkat, cselekedeteinket, s mindenféle politikát jellemző stílus, a helyi, mindennapos szinttől egészen a világméretű szintig” – olvashatjuk a pápai békeüzenetben.

A diplomáciai testületekhez szóló január 9-i üzenetében így írt a Szentatya: „Emberek milliói élnek értelmetlen konfliktusok közepette, fájdalomtól és haláltól szenvedve (...) még a biztonságos helyeken is általános félelem uralkodik.”

A Fatimai Szűzanyánál tett idei látogatásakor a pápa újfent emlékeztetett arra, hogy milyen fontos a békéért imádkozni: „Még akkor is, ha az imáink ellenére a háborúk folytatódnak, az imák sosem feleslegesek. Isten kezében az imák fontos eszközök, amit Ő a jó cél érdekében felhasznál a saját ideje és módjai szerint, ami teljesen különbözik az emberétől.”

Imádkozzunk tehát a békéért és a Szentatya küldetéséért, kérve Szűz Máriát, a mi Anyánkat, hogy segítse őt ebben – zárta ünnepi homiliáját Alberto Bottari de Castello.

*

Ferenc a 266. pápa, ő az első latin-amerikai és az első jezsuita Szent Péter utódainak sorában. 1936. december 17-én született Buenos Airesben olasz bevándorló munkáscsaládban Jorge Mario Bergoglio néven. Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban lépett be a jezsuita rendbe. 

A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított. 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetői képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat éven keresztül volt a jezsuita rend argentin tartományának vezetője. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá kreálta.

A XVI. Benedek pápa lemondását követően összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án választották pápává.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír