Hurgoi János elmélkedéseiben a böjt kialakulásáról és fontosságáról beszélt, valamint az evangéliumi szereplők találkozását vizsgálta Jézussal. Mindezekből az tűnik ki, hogy Jézus mindannyiukra ugyanazzal a szeretettel tekintett, csak nem mindenki képes megfelelőképpen viszonozni azt. A nagyböjtöt ez kell tehát meghatározza: igent mondani Isten akaratának.
Szent Ágostont idézve a lelki nap moderátora elmondta: ,,aki megteremtett téged nélküled, nem fog üdvözíteni téged nélküled”, vagyis Isten az én közreműködésem nélkül megteremtett engem, viszont nem fog üdvösségre juttatni az én saját hozzájárulásom nélkül. Éppen ezért szükség van Isten szeretetére, amellyel a nagyböjt folyamán az isteni irgalmasságban lehet találkozni.
Február 22-e egyben a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztorának, Kovács Gergely érseknek püspökké szentelési és érseki beiktatási évfordulója is. A jeles napon a főpásztor a szeminárium kápolnájában mutatott be ünnepi szentmisét Kerekes László segédpüspökkel, Jakubinyi György nyugalmazott érsekkel, a szeminárium elöljáróival és a központi papsággal együtt.
Kovács Gergely szentbeszédében kiemelte, hogy a nagyböjt során a lemondások, a kiengesztelődés ne kívülről legyenek tetszetősek, hanem belülről. Törekedjünk közel menni, rátekinteni, megérteni az Urat. A főpásztor hangsúlyozta: tegyük fel magunknak a miért nagy kérdéseit cselekedeteinkkel, gondolatainkkal kapcsolatosan, hiszen a válaszkeresés során rátalálhatunk Isten akaratára, ezáltal a nagyböjti idő megszentelődéssel érhet véget, melynek végén elmondhatjuk: ,,Láttam az Urat!” (vö. Jn 20,18b).
A homíliát követően a hamvazkodás szertartását végezte el az érsek.
Forrás és fotó: seminarium.ro/Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria