XIV. Leó „nagyon sok képességet bír” – szögezte le a Vatican Newsnak adott interjúban Hans Zollner német jezsuita pap, utalva Robert Francis Prevost különböző szolgálati területeire és hatásköreire. Pasztorációs tevékenysége során Prevost több területen is találkozott egyházi visszaélési ügyekkel és azok feltárásával. Hazájában, az Egyesült Államokban ez már régóta „fontos és központi kérdés” – mondta Hans Zollner –, „nemcsak 15 éve, mint Közép- és Kelet-Európában, hanem 40 éve”. A jelenlegi pápa már régóta ismeri a visszaélésekről és a kiskorúak védelméről folyó közéleti vitát.
Úgy gondolom, hogy amerikaiként alapvető érzékenységet hordoz arra vonatkozóan, mit jelent nemcsak kimondani az elszámoltathatóságot, hanem betartatni és elvként elismertetni azt.”
Zollner szerint Robert Francis Prevost kánonjogászi végzettsége is különleges hozzáférést biztosít számára a témához. „Peruban töltött ideje alatt nagyon közelről látta a helyi egyház helyzetét. A Perui Püspöki Konferencia alelnökeként szorgalmazta a tudatosság fejlesztését és képzéseket a kiskorúak védelme területén. A latin-amerikai országban súlyos vádak merültek fel a mára (idén április 14-én – a szerk.) megszüntetett Sodalitium Christianae Vitae (SCV) katolikus közösség ellen; egy 2023-as vizsgálat során bizonyítékokat találtak a hatalommal való súlyos visszaélésre, szexuális erőszakra és sikkasztásra. A perui visszaélések áldozatai elismerték Robert Francis Prevost elkötelezettségét a Sodalitium közösséghez kapcsolódó visszaélési ügyek kezelésében, és megvédték őt az ellenkező állításokkal szemben. „Az általam látott összes dokumentum, köztük az Ágoston-rend amerikai tartományának nyilatkozata, de a többi perui áldozat, a Sodalitium közösség áldozatainak hangja alapján ezek a vádak egyértelműen megalapozatlannak bizonyulnak” – nyilatkozta Zollner, kiemelve, hogy
Prevost már perui püspökként is „keményen dolgozott azon, hogy feltárja a történteket, kiállt az áldozatokért, és meghallgatta őket”.
„Átláthatónak és őszintének kell lennünk, kísérnünk és segítenünk kell az áldozatokat, különben soha nem gyógyulnak be a sebeik. Ez mindannyiunk nagy felelőssége” – hangsúlyozta Robert Francis Prevost a Vatican Newsnak 2023 májusában, a Püspöki Dikasztérium prefektusává való kinevezése után adott interjúban, melyben a Katolikus Egyházban elkövetett szexuális visszaélések megelőzésével és kezelésével kapcsolatban a püspökök megfelelő felkészítésének szükségességét hangsúlyozta, akik – Ferenc pápa szavaival élve – a visszaélések megelőzésének kulcsszereplői.
Robert Francis Prevost a Püspöki Dikasztériumban Ferenc pápa irányvonalát követte. Yvonne Reungoat francia szerzetesnővér, aki a közelmúltig együtt dolgozott vele a Vatikán e fontos „személyi hatóságánál”, elmondta: Prevost higgadtan és magabiztosan, érzékenyen és felelősségteljesen „tisztázta, amit tisztázni kellett azokkal a kockázatokkal kapcsolatban, amelyek a visszaélésekkel vagy erkölcsösséggel kapcsolatos bizonyos kérdésekből fakadhatnak”.
A Püspöki Dikasztérium fontos szempontnak tartja, hogy a leendő püspökök hogyan viszonyulnak a kiskorúak védelmének kérdésköréhez, hogyan kezelik a visszaélési ügyeket és vádakat – mondta Zollner az interjúban. – „Ez mindig is fontos téma volt az évek során, azelőtt is, hogy Prevost átvette a dikasztérium vezetését, és azután is.” Az IADC, az emberi méltósághoz és gondoskodáshoz kapcsolódó interdiszciplináris tanulmányok Antropológiai Intézete (Institute of Anthropology. Interdisciplinary Studies on Human Dignity and Care) többször is szervezett gyermekvédelmi képzést a Rómába érkező új püspökök számára.
Fontos, hogy a jelöltek ne csak intellektuálisan, hanem hozzáállásukban, szívükben is megértsék, hogy mindennek, ami a visszaélések vádjával, de különösen a biztonságos terek és biztonságos kapcsolatok kialakításával kapcsolatos, annak köze van az Egyház küldetéséhez;
hogy ez nem valami felszínes vagy kiegészítő kérdés, hanem minden liturgikus, spirituális, lelkipásztori, karitatív és oktatási kontextusban szerepet játszik – hangsúlyozza Zollner, akinek meggyőződése, hogy ez az a tudatosság az, amely hosszú távon biztonságossá teheti az Egyházat és mentalitásváltáshoz vezethet.
A püspököknek fontos szerepük van e tudatosság előmozdításában
– szögezi le a jezsuita pap. – A védelem minden keresztény hozzáállásáról szól, az egyházi vezetőktől az egyházközségi tagokig. A lelkipásztori tapasztalattal rendelkező püspökök – miként Ferenc pápa is hangsúlyozta – „gyakran természetesen sokkal közelebb állnak a hívek, köztük az érintettek életéhez is, és lehetőségük van arra, hogy úgy hallgassanak meg mindenkint, hogy az illető személy tudja, elmondhatja, szabad, és el kell is mondania, hogy mi történt vele, és hogy akkor megfelelő választ kapnak”.
Munkatársai hangsúlyozzák Robert Francis Prevost emberközeliségét, az egyházi együttműködésre és közös felelősségvállalásra való nyitottságát. Megválasztása után első pápai beszédében kinyilvánította elkötelezettségét a szinodális és missziós egyház mellett. A kérdésre, hogy milyen jelentőséggel bír ez a szempont a kiskorúak védelme kultúrájának kiépítésében, Zollner kifejtette: XIV. Leó pápa Ágoston-rendi szerzetesként már eleve közösségi-szinodális háttérrel rendelkezik. A szinodalitás „fontos híd a biztonságos Egyház és egy biztonságos világ felé”. Ahelyett, hogy a kérdést kizárólag szakértőkre ruháznánk,
arra van szükség, hogy felismerjük: minden megkeresztelt ember osztozik a felelősségben. Nincs globális védelmi koncepció a visszaélésekkel szemben, nincs „az egész világra egységesen alkalmazható” terv.
Az egyes országok regionális-kulturális és jogi körülményei ehhez túlságosan eltérőek.
„A hallgatás nem válasz. A hallgatás nem megoldás” – hangsúlyozta Robert Francis Prevost a Püspöki Dikasztérium prefektusaként a Vatican Newsnak adott, már fentebb említett 2023-as interjújában. – Vannak országok, ahol a visszaélés mint téma még tabunak számít, máshol „már évek óta jó munkát végeznek, és a szabályokat a gyakorlatba ültetik. (...) úgy gondolom, hogy van még mit tanulni. Sürgős és szükséges, hogy felelősségteljesebbek és érzékenyebbek legyünk ezzel kapcsolatban”.
Hans Zollner szerint
arra a felismerésre van szükség, hogy az emberek a mindenkori helyi és kulturális kontextusban megtegyék, amit meg kell tenniük, a keresztény felelősségből adódóan is, hogy minden ember biztonságban legyen.
„Véleményem szerint ez a pápa feladata.” A pápa a tudatosság és a struktúrák javításáról tud gondoskodni, „amit aztán a felelősséget vállaló emberek megvalósítanak” – fogalmazott az IADC igazgatója.
Hans Zollner SJ német teológus és pszichológus 1966-ban született. 1990-ben lépett be a jezsuita rendbe. 2003 óta tanít a Pápai Gergely Egyetemen, 2010 óta az intézmény rektorhelyettese, az emberi méltósághoz és gondoskodáshoz kapcsolódó interdiszciplináris tanulmányok Antropológiai Intézetének (IADC – Institute of Anthropology. Interdisciplinary Studies on Human Dignity and Care) igazgatója; emellett a kiskorúak védelmére létrehozott pápai bizottság volt tagja, a Klérus Kongregáció tanácsadója. Kiemelten foglalkozik az Egyházon belüli, gyermekeket érintő szexuális visszaélések problémakörével és annak megelőzésével; illetve az Istennek szentelt élet lelki vonatkozásaival.
Forrás és fotó: Vatican News; Merényi Zita/Magyar Kurír (nyitókép, archív)
Gátas Judit/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria