Hány nyelven olvasható ma a Biblia?

A bibliatársulatok világszövetsége (United Bible Societies – UBS) nyilvánosságra hozta Global Scripture Access Report című jelentését, melyből kiderül, hogy 2017 januárjáig a világon hány nyelvre fordították már le a Szentírást – vagy legalábbis annak egy részét.

Az egész Szentírás (azaz a teljes Ószövetség és Újszövetség) jelenleg 648 nyelven olvasható. További 1432 nyelven csak az Újszövetség szövege hozzáférhető. Ezen kívül 1145 olyan nyelvet tartanak számon, melyre a Szentírásnak legalább egy könyvét már lefordították. A kutatók szerint napjainkban kb. 6900 beszélt nyelv létezik, melyeknek több mint felére (3675 nyelvre) még a Szentírás egyetlen könyvét sem fordították le (ezek elsősorban kisebb népek, népcsoportok elszigetelt vagy lassan feledésbe menő nyelvei és nyelvjárásai). 

A statisztika a világ lakosságára vetítve már megnyugtatóbb adatokat mutat. 5,16 milliárd ember (tehát megközelítőleg az emberiség 80%-a) számára már hozzáférhető a Szentírás teljes szövege az anyanyelvén. A Föld lakosságának 10%-a csak az Újszövetséget, 6%-a csak egyes könyveket olvashat anyanyelvén, és azok, akikhez ezen a módon még nem jutott el a Biblia, mindössze 4%-ot tesznek ki.

A világ különböző pontjain működő bibliatársulatok koordinálásával 2016-ban 17 nyelven jelent meg az első anyanyelvi fordítás, további 6 projekt pedig a teljes Újszövetséget tette elérhetővé. A munka elsősorban a kevesek által beszélt nyelveket érinti, de nem minden esetben. Az Oroszországtól 1992-ben függetlenedett Tatár Köztársaság nyelvét 5,2 millióan beszélik, mégis az első, teljes tatár nyelvű szentírás fordítása csak néhány hónappal ezelőtt fejeződött be.

A bibliakiadás speciális területe a látássérültek, illetve a siketek és nagyothallók számára készült szentírások megjelentetése. Egy Braille-írással készült biblia kb. 40 kötetből áll – jelenleg 44 nyelven érhető el ilyen kiadás. Siketek számára közreadott Biblia-kiadás sokáig csak egyetlenegy volt: az amerikai jelnyelvi Újszövetség. Az UBS jelentése szerint az utóbbi években több országban – így Magyarországon is – hozzákezdtek a Szentírás egyes részeinek jelnyelvi fordításához.

Mivel a nyelvek folyamatosan fejlődnek és alakulnak, egyre gyakrabban kerül sor a klasszikus fordítások felülvizsgálatára. A modern fordítások megkönnyíthetik a bibliai üzenethez való hozzáférést a fiatalok számára. A statisztikai adatok szerint világszerte jelenleg több mint 400 ilyen „újrafordítási” projekt zajlik.

Hazánkban ma négy katolikus Újszövetség-fordítás használatos (Szent István Társulat, a Békés-Dallos féle fordítás, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadása a Neovulgáta alapján és Simon T. László új fordítása), de a protestáns fordításokat is számolva elmondhatjuk, hogy bőségesen el vagyunk látva különféle szövegvariációkkal. Különösen figyelemre méltó a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által szorgalmazott és jóváhagyott cigány (lovári) bibliafordítás, amely a maga nemében világelsőnek számít, valamint a 2011-ben megjelent rovásírás-biblia. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a magyar olvasók számára minden feltétel adott a Szentírás olvasásához. Nem úgy, mint sok olyan keresztény testvérünknek szerte a világon, akik már akkor is boldogak lennének, ha legalább egy bibliai könyvet olvashatnának az anyanyelvükön.

Forrás: Weltbibelhilfe.de, Bibelgesellschaft.de, Unitedbiblesocieties.org

Fotó: Labibbiarisponde.it

Kékesy Péter/Magyar Kurír