Hármas ünnep érseki szentmisével az eger-lajosvárosi közösségben

Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek prédikációjának kezdetén kérdést intézett a jelenlévőkhöz: „Mit jelent félni az Urat? Szent Lajos király könyörgése arra tanít minket, hogy nem hanyagolhatjuk el földi feladatainkat, hiszen mindennapi feladataink teljesítésén keresztül jutunk el az örök boldogságra.”

A szeretetparancsra utalva a főpásztor hangsúlyozta, hogy minden emberben, rászorulókban, szegényekben fel kell ismernünk Istent. Istenszeretetünk nem lehet hiteles anélkül, hogy felebarátainkat szeressük. 

„Hívő emberként nagy a felelősségünk, hiszen ha nem alakítja szívünket, életünket az evangélium tanítása, ha nem váltjuk tettekké a Szentírást, akkor éppen olyanok lennénk, mint azok, akiket nem érdekel Isten üzenete.”

Ternyák Csaba, rámutatva az Egyház szolgáló tevékenységére, kiemelte: „Ebben az egyházközségben régi hagyományai vannak a felebaráti szeretetben megmutatkozó aktív keresztény életnek. Itt található a Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata, amelynek munkatársai nemcsak a városban, hanem az egész régióban tevékenykednek.

Ez is egy szeretetszolgálat. Mint ahogyan ez a szolgálat lesz az új közösségi háznak és plébániának is a feladata. Az épület alkalmas arra, hogy az egyházközség különböző közösségei összegyűljenek és motivációt kapjanak, hogy ne csak az egyházközséget szolgálják, hanem igyekezzenek bevonni a tágabb közösséget, azokat az embereket is, akik még nem találkoztak Jézus követésének szépségével. Hívő emberként az életünket a szolgálatra kell feltenni. A közösségi ház a mai birtokbavétel által egyre jobban teljesíteni tudja ezt a kötelességét” – mondta az egri érsek.

A szentmise keretében Kovács Imréné Balogh Margitnak több évtizedes kántori és sekrestyési szolgálatáért az egyházmegye 291. sz. ezüstérmét, Lukács Tamás akolitusnak pedig odaadó munkájáért, áldoztatói szolgálatáért az egyházmegye 292. sz. ezüstérmét adományozta a főpásztor.

A szentmise után Ternyák Csaba érsek megáldotta a templom kertjében elhelyezett Várandós Boldogasszony szobrát, melyet az egyházközség tagjai fogadalmi ajándékként állíttattak, ezzel is megmutatva az élet védelme melletti elkötelezettségüket.

A szobor az édesanyai hivatásra, gyermekvédelemre irányítja a figyelmet, hiszen az Egyház a megfogant életet a fogantatás pillanatától kezdve egészen a halálig tiszteli.

A szobrot Markolt Sebestyén kőfaragó készítette, aki kérdésünkre elmondta, hogy a szobor tartalmaz ősmagyar motívumokat. A kompozíciónak a Napba öltözött asszony, a Jelenések könyvének Mária-képe az alapikonográfiai háttere. Fölül a napkorong látható, ami az isteni jelenlétet mutatja: ez a glóriája. Alul a rozettamotívum található, amely a Földet szimbolizálja – ezt sokan világ virága motívumnak hívják, ez az, ami Mária köpenyét körbefonja. A két világ között egy éteri térben születik meg a tulipánfa, amely a magyar tálakról ismeretes.

A tulipánfa koronája a Szűzanya hasán található – maga Krisztus, aki egyszerre van a Földön és Mennyországban, ezáltal tud közvetíteni Isten és az emberek között. Az alkotáson megjelenik a tenger csillaga motívum is.

A szobor mellett az új közösségi házat, plébániaépületet is megáldotta a főpásztor. Az épület tágas tereivel otthont adhat hívők és keresők közösségi élményeinek.

A beruházás a magyar kormány támogatásával valósult meg.

Forrás: Pap Ildikó/Egri Főegyházmegye

Fotó: Lénárt Márton

Magyar Kurír