A jubileumi eseményen jelen volt Udvardy György veszprémi érsek, Takáts István általános püspöki helynök, a kollégium korábbi lelkiigazgatója; Halmay Gábor, Veszprém Megyei Jogú Város településrészi önkormányzati képviselője; a kollégium jelenlegi és volt munkatársai, diákjai.
Dobosné Burján Adrienn igazgatónő köszöntője után Halmay Gábor beszédében elmondta, hogy a városvezetésnek hangsúlyos szerepe és kötelessége van az egyházi fenntartású intézményekkel való jó kapcsolat kialakításában és ápolásában.
A köszöntők után Tóth Kristóf Szabolcs, a kollégium egyik diákja harsonán eljátszotta az Üdvözlet induló című darabot. Ezt követően Ferenczy-Majoros Éva igazgatóhelyettes személyes múltidézéssel egybekötve felelevenítette az elmúlt 30 év történéseit, kiemelve, hogy az itt dolgozók ma is az alapítók szándéka szerint igyekeznek végezni munkájukat, különösen a nevelésben.
A múltidézés után Langstaller András nevelőtanár, aki 29 éve dolgozik az intézményben, személyes érzéseinek tolmácsolását követően előadta Sík Sándor Örökösök című versét.
Dobosné Burján Adrienn igazgató bemutatta az e jeles alkalomból a volt munkatársak és diákok visszaemlékezéseiből összeállított emlékfüzetet.
Szabó Dániel egykori davidista diák, aki 30 évvel ezelőtt az első beköltözők egyike volt, anekdotákat mesélt a kollégiumban töltött időszakáról. Majd Varga Erika Anna mondott el egy kedves történetet egy biciklis zarándoklatról Bódi Mária Magdolna sírja nyomában, és elszavalta Szent Margitról szóló versét, melyet középiskolás évei alatt a kollégium falai között írt. A visszaemlékezések Istoc Grosu Cosmin, a Davidikum jelenlegi végzős diákja személyes élményeinek felidézésével értek véget.
A műsort Budai Tímea végzős diák hegedűjátéka zárta. Az ünnepi pillanatokat fényképek vetítése színesítette, melyek szintén a múltidézést segítették.
Az ünnepség végén Udvardy György érsek személyes példaként említette, hogy ő maga is évekig volt kollégista, és a mai napig jó szívvel gondol vissza nevelőire. A főpásztor elmondta, négy dolog szükséges a sikerhez: a meggyőződés, a bátorság, a növekedés és a jövő, ami együtt van jelen a kollégiumban kinek-kinek az életében, akár nevelőként, akár vezetőként, igazgatóként, akár diákként.
A jubileumi esemény agapéval zárult.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria