Három amerikai bíboros elítélte a háborút és az önző nemzeti külpolitikát

„2026-ban az Egyesült Államok a hidegháború vége óta a legmélyebb és legélesebb vitát folytatja a világban tett fellépéseinek erkölcsi alapjairól” – írták a bíborosok.

Az utóbbi idők eseményei Venezuelában, Ukrajnában és Grönlandon „alapvető kérdéseket vetnek fel a katonai erő használatával és a béke jelentésével kapcsolatban”.

Kiemelték az államok szuverén önrendelkezési jogát, és rámutattak, hogy ez az alapelv egyre törékenyebbnek mutatkozik a jelenlegi geopolitikai konfliktusokban.

Az igazságos és fenntartható békéért tett erőfeszítések a pártpolitikai megosztottságnak, a polarizációnak és romboló politikáknak vannak kitéve, noha a béke alapvető fontosságú az emberiség jólétéhez – fogalmaztak a bíborosok.

„Országunk erkölcsi szerepe a világban jelen lévő gonosz elleni fellépésben, az élethez és az emberi méltósághoz való jog védelmében és a vallásszabadság támogatásában most mind vizsgálat tárgyát képezi” – jegyezték meg.

Ebben a helyzetben a bíborosok szerint Leó pápa január 9-i „a világ állapotáról” szóló beszéde „valódi erkölcsi alapot” kínál a nemzetközi kapcsolatokhoz és iránymutatást ad az amerikai külpolitikához.

A diplomatákhoz intézett beszédében a pápa fájlalta a multilateralizmus gyengeségét és a diplomácia kudarcát abban, hogy párbeszédet és megegyezést keressen az egymással szemben álló felek között.

„A háború újra divatba jött és a háború iránti lelkesedés terjed – mondta Leó pápa. – A második világháború után lefektetett elvet, amely megtiltotta a nemzeteknek, hogy erővel sértsék meg mások határait, teljesen aláásták. A békét már nem ajándékként és önmagában kívánatos jóként keresik... A békét egyre inkább fegyverekkel keresik, mintegy feltételként a saját uralom érvényesítéséhez.”

A három amerikai bíboros emlékeztetett, hogy a pápa utalt rá, a katolikus tanítás szerint védeni kell az élethez való jogot, mivel ez a jog „minden más emberi jog elengedhetetlen alapja”. A pápával együtt arra szólították fel a gazdag országokat, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak a szenvedők emberi méltóságának védelmében, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az ideológiai vagy vallási tisztaság nevében egyre gyakrabban sértik meg a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot.

Az amerikai főpásztorok ezért nemzetük számára valóban erkölcsös külpolitikát sürgetnek, kifejezve vágyukat, hogy „valóban igazságos és tartós békét építsenek”, ahogyan Jézus hirdette az evangéliumban.

„Elutasítjuk a háborút mint a szűk nemzeti érdekek eszközét, és kijelentjük, hogy a katonai fellépés csak végső esetben, szélsőséges helyzetekben alkalmazható, nem pedig a nemzeti politika szokásos eszközeként. Olyan külpolitikát szeretnénk, amely tiszteletben tartja és előmozdítja az emberi élethez való jogot, a vallásszabadságot és az emberi méltóság megerősítését az egész világon, különösen gazdasági segítségnyújtás révén.”

Befejezésül a három bíboros kijelentette, hogy Leó pápa olyan nézőpontot kínált az Egyesült Államoknak, amelynek segítségével leküzdhetők a „polarizáció, a pártpolitikai megosztottság, valamint a szűk gazdasági és társadalmi érdekek”, amelyek jelenleg gátolják az ország saját erkölcsi alapjairól szóló vitát.

Forrás és fotó: Vatican News

Hollósi Judit/Magyar Kurír