Három hónap sincs már, és újranyílik a Notre-Dame

Valószínűleg a vázban keletkezett rövidzárlat okozta a párizsi Notre-Dame tetején 2019. április 15-én keletkezett gigantikus tüzet. A tűzoltók 15 órán keresztül küzdöttek a lángokkal. Mire eloltották, a kár igencsak súlyosnak bizonyult. A tűzben összeomlott huszártorony átütötte a boltozatot. A váz részben elszenesedett, és az ólomborítások megolvadtak, az épület stabilitása veszélybe került.

A következő napokban megmozdult a világ: alig néhány napon belül 846 millió eurónyi adomány gyűlt össze. 150 országból 340 ezer adományozó küldött világos üzenetet: a párizsi Notre-Dame-nak újjá kell épülnie.

Ettől a pillanattól kezdve valóságos emberi és technológiai kaland vette kezdetét. Az épületet birtokló francia állam vállalta, hogy öt éven belül újjáépíti a katedrálist.

Most már kijelenthető, a cél teljesült: a Notre-Dame december 7-től újra várja a híveket.

A Vatican News riportjának elkészítéséhez, a filmezéshez és a még építés alatt álló katedrálisban való sétához különleges engedélyeket kellett kérni a Rebâtir Notre-Dame de Paris (A Párizsi Notre-Dame Újjáépítése) elnevezésű állami cégtől.

A vállalatot kifejezetten az újjáépítés, illetve a biztonsági és egészségügyi előírások érdekében hozták létre, valamint hogy tiszteletben tartsák azoknak a munkáját, akik ebben a „hangyabolyban” dolgoznak. Minden lépést aprólékosan megterveztek és megszerveztek, hogy megvalósulhasson a 2024. decemberi újranyitás.

Az idegenvezető nem volt más, mint Laurent Ulrich érsek. A párizsi érsek munkásoverálba öltözve és a sajtós csapathoz hasonlóan munkavédelmi sisakot viselve vezette körbe a Vatican News munkatársait.

Jean Charles Putzoluék nem akartak kizárólag az újjáépítés technikai aspektusaira összpontosítani, amelyek kétségtelenül percről percre kihívást jelentettek, hanem inkább az emberi kalandot, az elkötelezettséget és az újjáépítés spirituális oldalát akarták kiemelni.

„Ez egy hatalmas együttműködés, a hatalmas együtt munkálkodás kalandja” – mondta Ulrich érsek, akit lenyűgözött „a mosoly a projektben dolgozó emberek arcán”.

Megjegyezte, hogy milyen kivételes cégeket választottak ki a feladatokra és hogy milyen értékes szakértelme van a dolgozóknak.

Az épületet körülvevő állványzat tetején a projekt „főnöke” a tetőn dolgozókra mutatott, és a francia államfő által kitűzött kihívásról beszélt, aki ötéves határidőt szabott a Notre-Dame újjáépítésére. „Ez kihívás szervezési szempontból, valamint a megvalósítás szempontjából minden dolgot, mindenkit és minden szakmát tekintve. És aztán ez emberileg is kihívás. Ami történt, az egy hihetetlen emberi kaland. Egy közös kaland, egy csapaté, különböző készségeké” – mondta Philippe Jost, a Rebâtir Notre-Dame de Paris szervezet elnöke.

Laurent Ulrich érseket Ferenc pápa 2022-ben nevezte ki Párizs érsekévé. A projekt akkor a harmadik évében járt. Bár a főpásztor a kinevezése előtt a Notre-Dame-ban celebrált vagy koncelebrált már néhány misét, hivatalosan még nem vette birtokba annak helyiségeit; a legtöbb ünnepséget pedig a tűzvész óta a Saint Sulpice-templomban tartották.

Így a párizsi püspök mélyen belülről bölcs türelmetlenséget él meg, amit meg is osztott híveivel: „Először arra kértem [az embereket], hogy várjanak, reménykedjenek abban, ami jön, hogy Isten egész népe valami nagyszerűre várakozzék.”

Ebben a tekintetben a székesegyház december 7-én egészen más lesz, mint a 2019. április 14-i, tűzvész előtti napon.

„Gyakran mondtam az embereknek, akik azt kérték tőlem, hogy »Adjátok vissza nekünk a katedrálist, ahogyan ismertük«, hogy erre nem leszek képes. Nem tudom, mert olyan színeket öltött, amilyenekkel eddig nem rendelkezett” – jegyezte meg.

Valóban erős lesz a kontraszt az idő, a gyertyafüst, a nyolc évszázados fennállása alatt számtalan látogatás által elsötétedett katedrális, valamint a megtisztított kő, a festmények és a freskók fényes, ragyogó színei között.

„Ne elégedjetek meg a csodálatos kövek látványával! – mondta az érsek a híveknek. – Ne felejtsék el, hogy ez egy ajándék Istentől és egy ajándék Istennek. Ne felejtsék el, hogy az emberek alázatosan tették, amit Isten kért tőlük, hogy kifejezzék katolikus hitüket. És ezért nem vagyunk büszkék arra, amit itt tettek. Egyszerűen csak hálásak vagyunk.”

Minden képzett és tapasztalt kéz tiszteletet és csodálatot érdemel. A több mint kétezer munkás számára, akik részt vettek a felújításban, Ulrich érsek egy különleges pillanatot szentel majd az újranyitás során.

„Megértettük, hogy számukra ez a projekt nem volt mindennapi. [...] Amit ők tesznek, az mindig valamennyire rendkívüli – mondta. – Ilyen precizitással, ennyi különböző technikával dolgozni, hogy helyreállítsák a hely szellemét. Úgyhogy azt hiszem, valóban valami csodálatos dolog, hogy láthattam őket dolgozni.”

Ez az újjáépítés „a hálaadás igazi cselekedete” – mondta az érsek.

„Ez a hit cselekedete volt – folytatta. – Nagy hit kellett ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy öt év alatt elkészül. Nagy hit kellett ahhoz, hogy a [huszár]torony összeomlását követő napon azt mondjuk, hogy ez a torony újra állni fog. Sok hit kellett ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy ilyen rövid időn belül visszatérhetünk ide, mind Krisztus misztériumának megünneplésére, mind pedig arra, hogy naponta több ezer zarándokot vagy látogatót fogadjunk, sőt, még többet, mint korábban, mivel arra számítunk, hogy a számok növekedni fognak.”

Philippe Jost szerint nyilvánvaló, hogy a projekt felejthetetlen mindazok számára, akik dolgoztak rajta.

„Számomra és az összes kézműves és munkás számára, akik ebben a projektben dolgoztak, ez valami olyan egyedülálló dolog, ami egy életre jelet hagy rajtunk. És ezt a székesegyházat látva azokra a pillanatokra fogunk gondolni, azokra a csodálatos pillanatokra..., amelyeket átéltünk a helyszínen, és amelyek valóban jelenvalóak maradnak az emlékezetünkben és a szívünkben” – mondta.

Laurent Ulrich érsek is hihetlenül izgul.

„Az újranyitás napjai a nagy öröm napjai lesznek, de a nagyszerű egyszerűség és a nagy bensőségesség napjai is – mondta. – Ez az öröm nem lehet a pogány ünneplésé, a túlzott fesztiválé. Egy egész város egyszerű örömének kell lennie, amely újra megtalálja itt a szívét, és tudja, hogy a Notre-Dame az a hely, ahová mindenki eljöhet, hogy megtalálja önmagát. Mindenki idejöhet, hogy egybegyűljön, mindenki jöhet, hogy erőt találjon az életéhez.”

Forrás: Vatican News angol nyelvű oldala

Fotó és videó (francia nyelvű, angol felirattal): Vatican News

Magyar Kurír
(asz)