Háromszáz éve tértek vissza Kolozsvárra a ferencesek

Ennek a visszatelepedésnek a 300. évfordulóját ünnepelték június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén a kolozsvári ferences templomban, a Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök celebrálta szentmisén.

Három évszázad, amelyben Isten jósága és a testvérek hűsége összeforrt Kolozsvár szívében. Akkor sem volt könnyű. Valakinek mégis vállalnia kellett, hogy mécsest hordozzon a szélben – nem harsogva, nem feltűnően, hanem szelíden és hűségesen. Talán ez ma is a ferences küldetés.

Ez a templom nem csupán falakból áll, hanem élő kövekből: papokból, szerzetesekből, hívekből, szegényekből, betegekből, gyónókból – mindazokból, akik hittek abban, hogy itt valóban Isten lakik.

Hálaadással álltak az Úr színe elé az ünneplők és ezt kérték: Istenünk, ne engedd, hogy csak emlék maradjon, ami küldetés. Formálja a múlt kegyelme a jövő felelősségét! Küldj új Ferenceket, akik az evangélium örömét, a béke szelídségét és az irgalom fényét viszik tovább ebben a városban! Hisszük, hogy aki hűséges volt hozzánk a múltban, velünk marad a jövőben is.

*

A Havas Boldogasszony-templom közkeletű néven barátok temploma, amivel a ferencesekre utal. Ám az első ferences templom és kolostor Kolozsváron a Farkas utcában volt, ahol 1486-ban telepedtek le Mátyás király és a város jóvoltából, s ott éltek 1556-ig.

A mostani templom helyén állt ugyanakkor a város első temploma, amelyet az Árpád-házi királyok építtettek, ám a tatárjárás idején megsemmisült. Ugyanott építették fel 1260-ban a középkori városközpont templomát. Ez eleinte plébániatemplom volt, majd az 1420-ban ide települő domonkosoknak adományozták. A kis templom és a hozzá csatlakozó (jórészt fából levő) zárdaépület idővel szűk lett, úgyhogy a 15. század közepe táján kezdődött meg a gótikus átépítés, ami egészen 1521-ig eltartott. A reformáció idején aztán, 1556 tavaszán a város elűzte a szerzeteseket, domonkosokat és ferenceseket egyaránt. 1556 és 1693 között a templom birtoklói hol a lutheránusok, hol reformátusok, illetve az unitáriusok voltak, annak függvényében, hogy mikor milyen vallású volt a város vezetése.

A Habsburg-uralom kezdetekor, Lipót király 1693. október 1-jén a templomot visszaadta a katolikusoknak, akkor a jezsuiták vették birtokba. Kolozsvár legősibb szentélyét Szent Ferenc rendje 1725-től vallhatja magáénak.

1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén adta át a templom kulcsait a Katolikus Státus jóvoltából Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, P. Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének.

Forrás: erdélyi ferencesek /Romkat.ro, Kolozsvári Ferencesek

Fotó: erdélyi ferencesek

Magyar Kurír