Határon túli értékeinkért – Beszélgetés a Teleki László Alapítvány igazgatójával

– Az újjáépítési munkálatokkal kapcsolatban szóba került a Rómer Flóris-terv, az Árpád-ház-program és a Népi építészeti program is. Hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?

– Ez három kormányzati program, melyek között a kapcsolódási pont csupán annyi, hogy mindháromnak a Teleki László Alapítvány a lebonyolítója. Idetartozik még egy negyedik program is, a borsi Rákóczi-várkastély felújítása, ami önálló projekt.

A Rómer Flóris-terv a külhoni épített kulturális örökségünk megóvását, helyreállítását, a magyar műemlék épületek turisztikai potenciáljának erősítését szolgálja, az Árpád-ház-programnak pedig a határon túli Árpád-kori templomok kutatása, felújítása, az uralkodóházhoz tartozó királyaink, szentjeink művének megörökítése a célja. Ez az utóbbi program hatéves futamidejű, évi 35 millió forintos költségvetéssel. A Rómer Flóris-terv keretében évi 500 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre, jelenleg ötvenöt helyszínen foglalkozunk a program lebonyolításával. Az Árpád-ház-program keretében hat templom teljes felújítását tervezzük hat év alatt. A Népi építészeti program célja a Magyarországon található népi építészeti emlékek – lakóházak, gazdasági épületek, malmok, magtárak – megmentése, felújítása. Ez a kormányzati program 2017-ben kezdődött, a Teleki László Alapítvány 2019-ben kapott megbízást a lebonyolításra. Az elmúlt két évben négy felhívást tettünk közzé a munkálatok előkészítésére és kivitelezésére, és örömmel jelenthetem, hogy az érdeklődés egyre nagyobb. Az első kiíráshoz képest múlt nyáron megduplázódott a beadott és támogatott kérelmek száma, több mint négyszáz kérelmet bíráltunk el pozitívan. A program megvalósítására évi 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a legutóbbi felhívást január 29-én tettük közzé.

– A borsi Rákóczi-várkastély felújítása hogyan zajlott?

– Nyolc évvel ezelőtt, 2013-ban Áder János köztársasági elnök és szlovák kollégája, Ivan Gašparovič megegyeztek abban, hogy helyreállítják a nagy múltú és kiemelkedő fontosságú borsi várkastélyt. Magyar szempontból az adja a hely különleges jelentőségét, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. A költségvetési források előteremtése és a technikai jellegű előkészületek után 2018-ban kezdődött el a felújítás, amely meglehetősen sajátos vállalkozás, hiszen magyar kormányzati forrásból kell felújítani egy határon túli, a szlovák állam tulajdonában és a helyi önkormányzat kezelésében lévő épületet. A projekt lebonyolítására a Teleki László Alapítvány és a borsi önkormányzat által létrehozott nonprofit szervezet kapott megbízást. Az építési munkálatok már befejeződtek, jelenleg a területrendezés és a tájépítészeti feladatok vannak soron. A kastély felújított termeiben a kurátorok már dolgoznak egy kiállítás létrehozásán, amely történelmi hitelességgel, ugyanakkor a digitális technológia és a múzeumpedagógia legmodernebb eszközeit alkalmazva mutatja be II. Rákóczi Ferenc életét és korát. Fontos, hogy megfelelő funkciót kapjon az épület, hiszen csak így lesz értelme a műemléki helyreállításnak, különben idővel újra pusztulásnak indulna a kastély.  

– Rákóczi mélyen hívő katolikus volt, kiderül ez a Vallomásokból, elmélkedéseiből és fohászaiból, illetve az Egy keresztény fejedelem áhításai című művéből is. A fejedelem vallásosságára is kitér a tárlat anyaga?

– A kiállítás alcíme: Rákóczi három születése, ami arra utal, hogy történelmünk e kiemelkedő alakja tulajdonképpen háromszor születik meg: csecsemőként, aztán szabadsághősként, majd legendaként. Ezen a vonulaton vezeti végig a látogatót a tárlat, amelyen természetesen nagy hangsúlyt kap Rákóczi katolicizmusa is.

– Azt remélik, hogy a borsi Rákóczi-várkastély a környék egyik legvonzóbb turisztikai látványossága lesz. 

– Ez egészen biztos. A régió amúgy is kedvelt úti cél, hiszen különösen a magyarországi oldalon, Zemplén térségében rengeteg a természeti szépség és a történelmi emlék, elég csak Regécre, Sárospatakra vagy a sátoraljaújhelyi Kazinczy-múzeumra gondolnunk. A határon túli területen kevés a turisztikai központ. Ezért Borsit mindenképpen szeretnénk bevonni ebbe a körbe. Ehhez minden lehetőség adott. Az épület azon kevés Kárpát-medencei kastélyok egyike, ahol viszonylag épen megmaradtak a falak. A felújítás során eredeti történelmi vakolatrétegeket találtunk, nem egy romot kellett helyreállítanunk.

– Terveik szerint az év végéig elkészül legalább húsz határon túli magyar templom felújítása. Említene közülük néhányat?

– A Rómer Flóris-terv keretében református és katolikus templomok felújítására is lehetőség nyílik. Mindkét egyházban sok a rossz állapotban lévő műemlék templom, a Rómer Flóris-terv feladata pedig éppen az, hogy ezeket helyreállítsa, gondozza. Az idei év végére, illetve 2022 tavaszára húsz templom teljes felújításával készülünk el, és további jó néhány templomon is végzünk kisebb-nagyobb javításokat, falkép-restaurálásokat. Teljesen felújítottuk például a szentdemeteri katolikus templomot. A Marosvásárhely közelében fekvő magyar falu középkori templomát négy év alatt állítottuk helyre a tetőtől a homlokzatig, teljes körűen. A munkálatokat végzők falképeket is találtak, ezek konzerválása is a program része.

A csíkrákosi katolikus templom különlegességét az adja, hogy a tornyán külső falfestményeket tártak fel. A program keretében már megtörtént a falak vízelvezetése és a festmények restaurálása, a templomhajó falain pedig még további munkálatokat végeznek a szakemberek. 

A Marosvásárhely közelében fekvő Mezősámsond és Székelybő barokk templomainak munkálatai is a befejezésükhöz közelednek. Mindkét település elöregedett, ma már csak kicsiny katolikus közösségek élnek itt, de a templomaik nagysága mutatja, hogy valamikor milyen népes lehetett a gyülekezet. Ugyancsak Marosvásárhely mellett, Marosszentkirályon elkészült egy kis kápolna teljes körű felújítása, és a Déva közelében fekvő Nagyágon is megújul a templom. A település egy kráter peremén helyezkedik el, régen aranybánya működött itt, még Ferenc József is meglátogatta. Napjainkra a bánya bezárt, a faluból pedig üdülőhely lett. Már nem élnek itt magyarok, de a dévai és a környékbeli magyar értelmiség házakat vásárolt itt, ők kezdeményezték ennek a kis templomnak a felújítását. Nagyon örültünk, hogy segíthettünk.

Még két templomot említenék. Az egyik a kalotaszegi Kajántó nagyon értékes és szép műemlék temploma, amelynek a felújítása hamarosan a végéhez ér. A másik pedig a partiumi Magyarcséke katolikus temploma, amely az Árpád-program keretében újult meg. Ezek a katolikus templomok várnak most átadásra, de számos más katolikus közösségnek is segítünk Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben. Kiemelt programjaink közé tartozik például a gyulafehérvári székesegyház gondozása és a kolozsvári ferences rendház helyreállítása is.

– Mi a lelki-szellemi jelentőségük ezeknek a templomfelújításoknak?

– A Kárpát-medencei határon túli magyar közösségek sajnos folyamatosan fogynak. A magyarságra általában véve is jellemző ez, de a határon túli magyarokra különösen. A valamikori erős magyar közösségek a létszámuk fogyatkozásával az erejükből is veszítenek. Egy-egy templom helyreállítása lélekben is megerősíti az itt élőket. A helyi közösségeknek önerőből nem volna lehetőségük a felújításra, és sokszor nem is tudják, milyen értéknek vannak a birtokában. Amikor helyreállítunk és átadunk egy templomot, a média hírt ad erről, és szállingózni kezdenek a turisták a településre. Ez egyrészt büszkeséggel tölti el a helyieket, másrészt kisebb bevételekhez juttatja őket. Ezek az épületek a levéltárakban gyorsan pusztuló dokumentumoknál jobban és maradandóbban bizonyítják az egykori magyar jelenlétet a mai szórványvidékeken.

– A határon túli magyarság megmaradásában kiemelkedő szerepe volt a hitnek. A templomok felújítása pedig hitükben is megerősítheti a közösségeket.

– A határon túli területeken élőket elsősorban a hitük köti a magyarsághoz. Ezért különösen fontos, hogy a kormány támogatja a határon túl élő magyarság egyházait. Minden mulandó, de a Katolikus Egyház több mint ezer éve biztos támpontja az ottani magyarságnak, a stabilitás megtestesítője.

– A felújított templomok a lélek templomai is, élő kövek, ahogyan Péter apostol írta levelében: „ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá”.

– Természetesen. A közösség tagjai számára a templom az a hely, ahol hétről hétre összegyűlnek, és lélekben megerősödnek. Az óvoda- és iskolaépítési programok is nagyon sok helyen az Egyházhoz kötődnek. A határon túli magyarságnak az Egyház a legfontosabb támasza, közösségépítő intézménye. 

– Milyen érzések vannak Önökben, amikor ellátogatnak azokra a határon túli településekre, ahol templomfelújítási munkálatokat végeznek?

– Vannak, akik nagyon szeretnek Franciaországba, Olaszországba utazni vagy a világ más gyönyörű tájaira. Nekünk a Kárpát-medence nyújt hasonló élményeket. Rosszak az utak, több olyan esetre is emlékszem, amikor beleragadtunk a sárba, mégis, szívet-lelket melengetőek számunkra ezek az utazások. Az is igaz, hogy néha elkeseredve jövünk haza egy-egy ilyen bejárásról, mert a pusztulást, az elmúlást nehéz feldolgozni, és bizony bőségesen van részünk ilyen tapasztalatokban is, különösen a szórványterületeken. De mindig túllendülünk a gondokon, mert még abban is van optimizmusra okot adó momentum, amikor egy-egy fogyásban lévő gyülekezettel találkozunk: látjuk bennük azt a hihetetlen erőt és kitartást, amit itthon, Budapesten nemigen tapasztalunk meg.

– A templom felújítása azt is üzenheti a határon túli közösségeknek, hogy van, aki törődik velük, és ez további reményforrást jelenthet számukra.

– Így van. Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok esetben olyan falusi közösségekhez jutunk el, amelyek teljesen magukra hagyva élnek.  Ezek az emberek borzasztóan hálásak csupán azért, hogy valaki gondolt rájuk. Gyönyörű élményekben van részünk, látva az adott közösség háláját, szeretetét. Szerencsés ember vagyok, hogy közvetíthetem a határon túli magyarságnak a kormány támogatását. Nem a saját pénzemet adom nekik, ők mégis úgy bánnak velem, mintha én volnék az adományozó.

– A pandémia mennyiben befolyásolja az idei terveik megvalósulását?

– A világjárvány természetesen a mi munkánkat is megnehezítette, de a telefon és az internet segítségével eddig mindent sikerült megoldanunk. Persze nem állíthatjuk, hogy a helyszíni munkálatokat zavartalanul tudjuk végezni. Épp most kaptam a hírt, hogy az egyik restaurátor Erdélyben megfertőződött a vírussal, de mivel fiatal, erős ember, reméljük, gyorsan túl lesz rajta. Egyelőre az utazásokat is fel kellett függesztenünk. Minden évben utazó konferenciát szervezünk, amikor a helyszínen megnézzük a felújított épületeket. Ez nemcsak nekünk fontos, hanem a helyieknek is. Öröm sugárzik az arcukról, hálásak, amikor megáll a templomuk előtt egy busz, és kikászálódik belőle negyven érdeklődő szakember. Ezek az utazások most hiányoznak, de optimista vagyok, már szervezzük a következő utunkat Borsiba. Azután pedig Kelet-Szlovákiába utazunk majd, az ottani magyar templomok felújításának megtekintésére. Nagyon remélem, hogy hamarosan véget ér a járvány, ősztől minden visszatér a régi kerékvágásba, és mi is a jól megszokott rendben folytathatjuk majd a munkánkat.

Portréfotó: Merényi Zita; műemlékek: Teleki László Alapítvány

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. február 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.