Házszentelési körkép a gyulafehérvári főegyházmegyében – KÉPRIPORT

Házszenteléskor a szentelő az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 24. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus mansionem benedicat, azaz Krisztus áldja meg e házat.

A népi hagyomány a házszentelésnek gonoszűző jelleget tulajdonít. Régebben ez egyúttal a hívők lajstromba vételének a napja, a pap és kántor javára fizető nap is volt. Egyes helyeken a templomban aznap szenteltvízzel maguk a háziak szentelik meg házukat: szobájukat, az istállókat, ólakat.

Az alábbi képes összeállítás azt mutatja, hogyan őrzik a hívek, a közösségek e hagyományt napjainkban is.

Székelyudvarhely, Kis Szent Teréz-plébánia

*

Csíkpálfalva, Csíkdelne (Hargita megye)

*

Csíkpálfalva, Csíkdelne

*

Szászfenes (Kolozs megye)

*

Görbepataka (Gyimesfelsőlok, Hargita megye)

*

Bothavas- és Komjátpataka környéke
(Hargita megye, Gyimesi-szoros a Keleti-Kárpátokban)

*

Tordatúr (Kolozs megye)

*

Gyimesközéplok

*

Korond (Hargita megye)

*

Kostelek (Bákó megye)

*

Kostelek az egyik legeldugottabb, legelzártabb gyimesi csángó település Romániában

*

Sepsiszentgyörgy, Krisztus király-plébánia

*

Vízkereszt, ünnepi szentmise és koncert

*

A mezőségi szórványban:

Katona környéke

* 

Házszentelés a tanyavilágban 

*

Szénafű (Maros megye),
Király Sándor bácsinál és a feleségénél, Zsuzsannánál

*

Gyergyócsomafalva (Hargita megye)

*

Hidagpatak

*

Gyergyóditró (Hargita megye)

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye; Romkat.ro

Magyar Kurír