„Christus Mansionem Benedicat! – Krisztus áldja meg e hajlékot!”
Január 6-án, vízkeresztkor az Egyház vizet szentel, és ekkor szentelik meg a házakat, családi otthonokat (benedictio domorum) a régi szép szokás szerint.
A házszentelés Isten keresése, a vele való találkozás. Eredete a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezte hódolatát, imádát a világ újszülött királya előtt.
A házszentelés azon könyörgő áldások közé tartozik, amellyel valami jót idézhetünk elő: akit vagy amit megáldunk, áldás forrásává válik. A ház-, illetve a lakásszentelést, annak megújítását normál körülmények között pap végzi.
Az ajtó szemöldökfájára szentelt krétával fölírja az évszámot, ami a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűit tartalmazza, valójában azonban a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi:
Christus Mansionem Benedicat – Krisztus áldja meg e házat!”
A népi hagyomány a házszentelésnek gonoszűző jelleget tulajdonít. Régebben egyúttal a hívők lajstromba szedésének napja, alkalma, a pap és kántor javára fizetőnap is volt.
Egyes helyeken a templomban aznap szentelt vízzel maguk a háziak szentelik meg házukat: a szobájukat és az istállókat, ólakat is.
Az alábbiakban képriportot közlünk a gyulafehérvári főegyházmegyéből a plébániáknak a közösségi médiában közzétett híradása alapján.
Gyimesfelsőlok
Házszentelés Bothavason, Komját patakán
Házszentelés Tatrosforráson és a Farkasok pataka részen,
nehéz terepen, de sok jó lélekkel találkozva
Korond
Tordatúr
Gyergyószentmiklós, örmény házszentelés január 3-án
Segesvár
Szászfenes
Madéfalva
Együtt a családokkal
A családok meglátogatása a házszentelések ideje alatt nemcsak örömteli, meghitt perceket hoz, hanem értékes tapasztalatokat is nyújt: betekintést a családok mindennapjaiba, szokásaiba, életük szépségeibe és kihívásaiba.
Ezek a találkozások, a vendégszeretet, a közös beszélgetések és az együtt töltött idő melegséget hoznak a lelkembe – vallja Főcze Imre plébános.
Csöb
Zsögödfürdő
Gyimesbükk
Tusnád
Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye; Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
























