Magyar Örökség díjban részesült a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálata

2025-ben Magyar Örökség díjban részesült a tavaly elhunyt filmrendező, András Ferenc művészete; a budapesti Bélyegmúzeum gyűjteménye; Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életműve; Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkássága; a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálata; a felvidéki Kincskeresők mozgalom tevékenysége; valamint Kovács István költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága.

„Magyarországon a következő években a térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kellene létrehoznunk. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, de a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást” – mondta Klinghammer István térképész, az MTA rendes tagja, a bírálóbizottság elnöke a rendezvényen mondott köszöntőjében. Hozzátette: a tudásipar profitját csak azok az országok élvezhetik, ahol a képesség, a szakértelem és a kompetencia egymásra épülő hármasát tartósan működtetni képesek, mégpedig társadalmi hasznot hajtó módon. A nemzet jövője az iskolákban dől el.

A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját Vojcek László professzor, az orvostudomány kandidátusa ismertette. Kitért arra, hogy a szervezet 1931 óta nyújt segítő kezet a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő nemzetek rászorultjainak.

Az alábbiakban a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját teljes terjedelmében közöljük.

Szegények és bajbajutottak szolgálata – Katolikus Karitász

„Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek!” (Mt 25,31–40) – ezzel a lelki indíttatással végzi karitatív munkáját évszázadok óta a Katolikus Egyház. Ennek a világméretű munkának eszköze a Nemzetközi Karitász, és ennek magyar szervezete a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, mely

1931 óta a Kárpát-medencei magyarság és az itt velünk együtt élő nemzetek rászorultjainak nyújt segítő kezet. Teszi ezt a segítő, a felebaráti szeretet a „caritas” jegyében korra, nemre, etnikai és felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül.

Hazánkban a szegénygondozás szeretetszolgálati összefogását, szervezett Karitász kialakítását először Prohászka Ottokár püspök sürgette a 20. század elején, majd Rott Nándor veszprémi megyéspüspök, később Csernoch János bíboros tett kísérletet az országos hálózat kialakítására. Az országos egységesítés akkor valósult meg, amikor Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1931-ben Mihalovics Zsigmondot karitászért felelős érseki biztossá nevezte ki, és a budapesti és az országos karitászmunka összefogására megalapította a Szent Erzsébet Katolikus Karitászt.

A kommunista diktatúra 1950-ig a legtöbb egyházi szervezet, egyesület és betegápoló rendhez hasonlóan a Karitászt is betiltotta. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1991-ben ujjászervezte a Katolikus Egyház segélyszervezetét, és megkezdődött az országos hálózat kiépítése.

Napjainkra a Katolikus Karitász országos központja itthon 16 egyházmegyei központ, plébániai csoport, 22 szociális intézmény és közel 10 ezer önkéntes munkáját segíti. Egyúttal támogatja a Trianonban elszakított területeken – mindenekelőtt a Kárpátalján és a Délvidéken – működő karitászcsoportokat is.

A szervezet 2001-től Katolikus Karitász – Caritas Hungarica néven folytatja munkáját, és tagja a 165 országot összefogó Caritas Internationalis nemzetközi hálózatnak. Az országos hálózat által a Karitász önkéntesei az anyaországban elérik a legkisebb települések rászorultjait, és eljutnak a legtávolabbi és legnehezebben megközelíthető határon túli településekre is. A helyiek gondjait ismerve az egész Kárpát-medencében segítenek rászoruló családoknak, egyedülálló időseknek, fogyatékkal élőknek, szenvedélybetegeknek: tartósélelmiszer-, ruha-, pelenka- és gyógyszeradománnyal, iskolakezdési csomaggal. Ehhez a munkához kapcsolódnak az évente országosan megrendezett nagy akciók, mint a „Tartós szeretet” élelmiszergyűjtés, a „Vár a nyár” gyermektáboroztatási program, a „Legyen öröm az iskolakezdés” diákokat segítő akció, az „Egymillió csillag a szegényekért” szolidaritási és a „Tárjátok ki szívetek”, valamint az angyalbatyu karácsonyi segélyprogram is. A felzárkózó települések programban 16 településen segíti a családok életét, öngondoskodását.

A hétköznapokban adott, tartós támogatáson túl a Karitász részt vesz a természeti és ipari katasztrófák áldozatainak segítésében, a járványok terjedésének megelőzésében, mint történt ez legutóbb a horvátországi és a törökországi földrengések után, a vörösiszap-katasztrófa vagy a covidjárvány idején.

A Délvidéken és a Kárpátalján élők nehéz élethelyzetét könnyítendő a Karitász rendszeresen, embertől emberig segíti a rászorulókat egészségügyi programjával is. A 2015-től működő kórházmisszió és a 2017-ben megalakult orvosmisszió rendszeres fogászati, szemészeti és ortopédiai prevenciós vizsgálatai, valamint nőgyógyászati rákszűrései kiegészítik és pótolják a helyi egészségügyi ellátást, jobb életminőségre és a gyermekek számára egészséges felnőtt korra adnak esélyt. A kórházak műszerezettségének javítása, a műtéti eszközök pótlása, a gyógyászati segédeszközök adományozása, aggregátorok biztosítása nagy hangsúlyt kapott a covidjárvány idején és a háború kitörése óta jelentősen hozzájárul a kórházak működőképességének megőrzéséhez, a sebesültek megmentéséhez és felépüléséhez.

Köszönöm a Magyar Örökség Bizottságának, hogy meglátták ezt a több évtizedes értékteremtő, lelki és karitatív munkát! Köszönöm Spányi Antal püspök atyának, a Katolikus Karitász elnökének és Écsy Gábor plébános atyának, országos igazgatónak, hogy munkatársaikkal megőrizve a múltat, támogatásukkal, kiállásukkal és szervező munkájukkal Kárpát-medence-szerte nap mint nap gyakorolják a cselekvő szeretet. A Caritas Junior által pedig megismertetik a következő nemzedékkel, hogy „az élet ajándék” és „jót tenni jó” … azért, hogy a Katolikus Karitász gyermekeink és unokáink számára is továbbadható Magyar Örökség legyen.

*

A tavaly elhunyt Kossuth-díjas filmrendező, András Ferenc művészetéről Bonta Zoltán filmrendező mondott laudációt. Hangsúlyozta, az alkotó több mint hatvan éven át tartott életművében az első játékfilm a Bereményi Géza könyve alapján forgatott Veri az ördög a feleségét volt 1977-ben. A legnagyobb sikerei közé tartozott még mások mellett a Dögkeselyű (1982) és A nagy generáció (1985) is.

Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életművét Solymosi-Tari Emőke zenetörténész ismertette. Dubrovay László zenéjét technikai nehézsége ellenére ugyanolyan odaadással és kedvvel játsszák a muzsikusok, mint amilyen lelkesedéssel a közönség befogadja. „Úgy hoz mindig egyénit, csak rá jellemzőt, hogy közben ezer szállal kötődik népzenénkhez és az elmúlt századok legnagyobb alkotóihoz” – hangzott el a méltatásban.

Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkásságáról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója beszélt. Mint megjegyezte: a televíziós és rádiós műsorai révén ismertté vált Juhász Árpád nem csak világjáró geológus volt, de jelentős szerepet játszott a magyar táj és a magyarság értékeinek megismertetésében. Televíziós műsorvezetőként csaknem száz magyar tudóssal, kutatóval folytatott beszélgetést, 1987-1988-ban tagja volt a Teleki Sámuel száz évvel korábbi felfedező útját követő expedíciónak.

A budapesti Bélyegmúzeum egyedülálló gyűjteményéről Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. korábbi filatéliai igazgatója beszélt. Laudációjában felidézte, hogy Európa egyik legnagyobb bélyegtörténettel, filatéliával foglalkozó közgyűjteménye múzeumként 1930 óta működik, állandó kiállításán csaknem félmillió bélyeg és egyéb filatéliai vonatkozású kiállított tárgy, dokumentum látható.

Magyar Örökség díjban részesült Kovács István Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága is, melyről Csikány Tamás nyugállományú dandártábornok, hadtörténész beszélt. Mint elhangzott: az idén 80 éves Kovács István fordította le magyarra Marian Brandys Napoleon és a lengyelek című munkáját; az Így élt... sorozatban pedig ő írta meg Bem József tábornok életrajzát. A légió címmel összefoglaló munkával jelentkezett az 1848-as magyarországi lengyel légióról.

Magyar Örökség díjat vehetett át a felvidéki Kincskeresők mozgalom jövőt építő tevékenysége, amelyről Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár mondott laudációt. KIemelte, hogy a Kincskeresőket 2006-ban indította a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a felvidéki tájakhoz kapcsolódva segítse a helyi értékek felkutatását és azok bemutatását a diákok által. A Kincskeresők keretében már több mint hétszáz előadást tartottak.

Forrás: Katolikus Karitász

Fotó: Vermes Tibor/Katolikus Karitász

Magyar Kurír