Hét évtizede egységben – Megújult Magy római és görögkatolikusok által is használt temploma

Magy község hitéletének különlegessége, hogy a település egyetlen templommal rendelkezik, melynek fele-fele arányban tulajdonosa a görög- és a római katolikus egyház. Az épületet 1957-ben a helyi hívek saját kétkezi munkájukkal kezdték építeni a falu egy magaslati pontján, s egy évvel később már fel is szentelték. Azóta a falak között

békés egyetértésben váltják egymást a bizánci és latin rítusú szertartások, sőt havonta egyszer a református közösség is itt tartja istentiszteletét.

Közel hét évtized után időszerűvé vált a Levelek leányegyházaként működő görög- és római katolikus közösségek templomának korszerűsítése.

A két egyházmegye támogatása, az önkormányzat patronálása, valamint a helyi és elszármazott hívek nagylelkű adományai révén a templom teljesen megújult: friss külső festést, új tetőszerkezetet és fűtési rendszert kapott. A teljes belső tér letisztult, világos burkolatokkal, festéssel és megújult liturgikus elemekkel vált méltóvá az imádságra.

Az ünnepen Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök együtt szolgáltak.

A görögkatolikus szentelési szertartást Szocska Ábel püspök vezette, amelyet római katolikus szentmise követett, Palánki Ferenc püspök celebrálásával. Az eseményen jelen volt Seres Péter nyírcsászári parókus is, aki egykor ennek a görögkatolikus közösségnek is a papja volt.

Szocska Ábel püspök prédikációjában a keresztség üzenetét és az isteni szeretet feltételnélküliségét állította a középpontba, Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) gondolatait idézve.

Az ember csak akkor ismeri meg önmagát, ha megtanulja Isten felől megérteni; és a másikat csak akkor érti meg, ha Isten titkát látja benne.”

A főpásztor rámutatott: korunk embere rengeteg elvárásnak akar megfelelni – diákként, szülőként, munkavállalóként, vagy akár püspökként. Azonban az igazi mérce nem a világi megfelelés, hanem az a mennyei szózat, amely Jézus megkeresztelkedésekor hangzott el: „Ez az én szeretett fiam!”

A görögkatolikus püspök hangsúlyozta, hogy ez az üzenet minden megkeresztelt emberre vonatkozik. Isten már azelőtt kinyilvánította szeretetét Jézus felé, mielőtt bármilyen csodát tett volna; így

ránk, gyermekeire is ugyanígy tekint, már azelőtt, hogy jót cselekednénk.

Ez az igazi feltétel nélküli isteni szeretet, amit magunk is megérezhetünk.

„Ez a templom innentől fogva ezt hirdeti: te vagy az én szeretett fiam. Amikor elhaladnak előtte vagy betérnek imádkozni, a mennyei Atya azt mondja:

Isten gyermeke vagy, nem elvárásoknak és törvényeknek vagy kitéve, hanem az Atya szeret téged.”

A püspök szerint a felújítás is ennek a feltétel nélküli szeretetnek a viszonzásából fakadt: nem kötelességből, hanem belső vágyból született meg az összefogás, hogy a templom méltó hajléka legyen Istennek.

A szertartás során több megszólaló is hangsúlyozta a lelki megújulás fontosságát.

Lengyel József római katolikus címzetes apát, esperes-plébános a megjelenteket köszöntve Pál apostol szavait idézte: „Isten templomai vagyunk. Csodálatos ígéret ez azoknak, akik azért akarnak újjászületni, mert utána másokat is meg akarnak hívni erre a különleges útra, a megtérés és az újjászületés útjára. Arra kérem a főpásztorokat, imádkozzanak a közösség tagjaiért, hogy élő alapkövei lehessünk az egyházközségnek.”

Czirják István polgármester köszöntőjében az elődök munkájára emlékezett, és kiemelte, hogy a 2025-ös felújítás során a jövő nemzedékeinek felelősségével dolgoztak.

Kanyó Árpád leveleki parókus a templom szerepére világított rá.

Mint mondta: a templom a mennyekbe való felemelkedés útja. A felújítással ezt az utat „tisztogatták”, „tették járhatóvá”, hogy a látható és láthatatlan világok érintkezési pontján, a templomban, megérezhessék a Szentháromságnak a világban felismerhető gondviselését. „Miként a templom új ruhát öltött, nekünk is az óembert levéve újba kell öltöznünk: még becsületesebb, még összetartóbb keresztényként kell élnünk” – fogalmazott.

Palánki Ferenc római katolikus püspök köszönetet mondott a közös ünneplésért, és a templomhoz vezető lépcsőkre utalva úgy fogalmazott:

Emelkedjünk a hétköznapok fölé ebben a templomban, melynek igazi szépségét nem a falak és a díszek adják, hanem a hívők lelke.”

A hierarcháknak jelenlétükért a magyi önkormányzat tagjai és a leveleki és magyi görög- és római katolikus hívek is ajándékkal kedveskedtek.

A szertartás végén a két főpásztor kézfogással köszöntött minden jelenlévőt a templom ajtajában, a pásztor és a nyáj közvetlen kapcsolata és az örömben való osztozás jeleként.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír