Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel

Hetényi Varga Károly Beszélgetés a Mesterrel című munkája a belga jezsuita író, Fernande Lelotte (1909–1979) Rabboni című könyve alapján készült; imákat és elmélkedéseket tartalmaz az ifjúság számára. Az 1960-as évek elején egykori lelkivezetője vitte el betegágyához Lelotte könyvét. Hetényi elé új világ tárult akkor, új utak nyíltak meg számára a Krisztushoz való közeledésben.

A kötet alapgondolata: ha kétségeink vannak életünk céljai felől, forduljunk Krisztushoz, és ő megmutatja az utat. A szerző leszögezi: Isten a világot nem magának, hanem az emberek számára teremtette. „Neki nincs rá szüksége. De emberekre és a többi teremtett dologra sincs. Isten szeretetből teremtett téged. Isten maga a szeretet.” A megváltás éppúgy folyamatos, mint a teremtés. Krisztus azt akarja, hogy az emberek folytassák művét a földön.

Krisztusnak szüksége van rád, hogy legyen, aki folytassa, amit ő elkezdett. Szüksége van testedre, lelkedre, értelmedre, akaratodra, szívedre, fiatalos lendületedre.”

Napjainkban az emberek vonakodnak elfogadni Isten terveit. Számításaikból kihagyják az Istent, aminek következményeit naponta szenvedjük el: „Békétlenség, viszály, meghasonlás.” Az Istentől kapott talentumokkal a teremtmények jelentős része nem felebarátait szolgálja, hanem önző, egyéni céljai felé lohol, az erősebb kizsákmányolja a gyengébbet. Láthatjuk, mindez hová vezet: „háború, szenvedés, gyász, békétlenség a világban. Mindezek oka a bűn, az emberek bűnei, a te bűneid is.”

Több idézetet olvashatunk a kötetben. Isten Szolgája Márton Áron egykori gyulafehérvári püspök szerint a keresztény ember két világ polgára: „Igazi hazája az égben van, de oda az út a földön át vezet. Ezért a világban nem turista, nem is műkedvelő. Feladatot kell teljesítenie. Feladatot és szolgálatot szeretetből. Útközben építenie kell Isten országát, az igazság és az élet, a szentség és a kegyelem, az igazságosság, a szeretet és a béke országát.” Szent John Henry Newmann bíboros állítja:

olyan helyet öltök be a világban, amelyet Isten épp nekem jelölt ki. „Nem számít: gazdag vagyok-e vagy szegény, tisztelt vagy megvetett az emberek előtt – csak egy számít: hogy Isten ismer és nevemen szólít.”

A Ki nekem Jézus? kérdésre a kötet szerzője Bárdos Lajos zeneszerzőt idézi: „Út. Tudom, merre járjak, tudom, merre haladjak. Senki nem mondta, hogy a helyes út sima és kényelmes. Meredek és göröngyös az. De a sziklamászó is ezt keresi. És ahogy halad fölfelé, egyre szebb a kilátás, egyre fönségesebb az érzés. És ha vissza-visszacsúszik az ember az út nehezein, ki ad erőt az újra-meg újrakezdéshez? Ő.” A világhírű, felnőttkorában megtért angol író, filozófus, Gilbert Keith Chesterton figyelmeztet: „Ha valaki elveszíti hitét Istenben, nem az fenyegeti, hogy semmiben sem hisz majd, hanem az, hogy mindenben.” Mindszenty József bíboros, hercegprímás pedig megvilágítja: „A világ sok mindent elvehet tőlünk, de hitünket Jézus Krisztusban soha.”

Hetényi Varga Károly saját tapasztalata alapján állítja: a minket megváltó Mesterrel akkor kerülhetünk igazán benső kapcsolatba, amikor már imakönyv nélkül, saját magunk fogalmazta szavakkal tudunk imádkozni. „Ebben a beszélgetésben mindent elmondhatsz: örömödet, bánatodat, sikereidet, kudarcaidat, egész életedet. Ilyenkor úgy szólhatsz az Üdvözítőhöz, mint bizalmas barátodhoz, aki közel van szívedhez.”

Magyar Ferenc, az Új Ember egykori főszerkesztője úgy véli: a mi választóvizünk, „aranypróbánk”, hogy tudunk-e testvért látni a másik emberben. „Minden emberben. Abban is, akit bőrének színe, nyelve, vallása, világnézete különböztet meg tőlünk.

Testvérnek tartani akkor is, ha egy pisztolyt vagy akár csak egy rágalom golyóit lövöldözi ránk.

A kereszténység nem egyik fajtája a humanizmusnak, hanem maga a humánum, amit Krisztus mutatott be a világnak, s aminek Alfája, hogy közös Atyának a gyermekei vagyunk fehéren, feketén vagy sárgán; ismerve vagy nem ismerve, szeretve, vagy nem tagadva az Istent: testvérek mindannyian!”

A kötet Szűzanyánk oltalmában című fejezetének központi témája Mária-tisztelete. Hetényi Varga Károly emlékeztet: Isten sokféleképpen válthatta volna meg az emberiséget. A rengeteg lehetőség közül Szűz Mária közreműködését választotta. Ezért szeressük Máriát úgy, ahogyan Jézus Krisztus szerette édesanyját. „Fordulj a Szűzanyához örömödben és bánatodban, kérd segítségét jó- és balsorsban! Neki ajánld fel tanulásodat, előmeneteledet, testedet és lelkedet, barátságodat és egyedülvalóságodat…, mindenedet! Azt tiszteld benne, amit szent Fia is tisztelt: egyszerűségét jámborságát és szeretetét, Isten iránti alázatosságát!”

A kötet írója emlékeztet rá: magyar népünk hosszú évszázadok óta úgy zarándokol a Mária-kegyhelyekre, mint gyermek az édesanyjához, akinél újra kiöntheti bánatát, beszélhet vágyairól, hálát adhat a szerető gondoskodásért. „Ki is lett volna vigaszunk a történelem viharaiban, ha nem a boldogságos Szűz,” Mária nem csupán a katolikusok vigasza. A református Ady Endre egyik versében így fogalmaz:

„Mikor már minden hit-húr elszakadt,
S az emberben a barátja sem hisz már,
Jön Mária s Pócsról a búcsúsok,
Jön a szívünk, múltunk és játszva visz már.
Ma már hiszem: nagy döntés vár rám.
Legyőzni mindent, mi ellenem támadt,
Mutatni egy példátlan életet
S nem bocsátani el az én Máriámat.”

A könyv szerzője kifejti: bár világunkban rengeteg a borzalom, Isten irgalmasságának köszönhetően mégsem reménytelen a küzdelmünk. Azóta semmiképpen sem, amióta Krisztus eljött közénk, „Isten létére emberré lett, s a maga életével mutatta meg: íme, így kell élnünk, tevékenykednünk, ha a világ minden ármánykodása ellenére is boldogan, békében és megértésben akarunk élni egymással – és önmagunkkal.” Ez csodálatos életprogram, éppen ezért „imáidban elsősorban azért adj hálát Istennek, hogy megteremtett, meghívott erre a világra, s éppen a mai korunkban bízta rád a feladatot. Tedd elviselhetőbbé, derűsebbé, boldogabbá – Istennek tetszővé! – azt a közösséget, amelyben élsz, dolgozol!... Imáidban mindenekelőtt arra kérd Istent, adjon neked látó szemet, hogy észrevedd azt a feladatot az életben, amelyet éppen neked szánt, amit egyedül csak te tudsz elvégezni, senki más. Kérj állhatatosságot és kitartást a küzdelemben, s a többi majd megadatik neked…”

A kötetben olvasható Hetényi Varga Károlynak 1982-ben, az első magyar kiadáshoz írt előszava, amelyben arra kéri Istent: „ne engedd, hogy valaha is eltérjek arról az útról, melyet másoknak oly jó szívvel ajánlottam e könyv lapjain”.

Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel
Szent István Társulat, 2025

Bodnár Dániel/Magyar Kurír