Hétfőn kezdődik a nemzetközi biblikus konferencia Szegeden

A konferenciára 33 előadó jelentkezett, akik az ökumenizmus jegyében az összes magyar egyházi felsőoktatási intézményt képviselik. Rajtuk kívül Gyulafehérvár, Zágráb, Regensburg, Uppsala, Wuppertal, Halle, Saarland, Szabadka, Tübingen, Berlin, Friburg és Tsukuba biblikusai érkeznek a konferenciára. Az előadások német, angol és olasz nyelven hangzanak el, rövid összefoglalójukat a konferencia honlapján lehet olvasni.

Idén Mario Cifráknak − aki évek óta visszatérő előadója a szegedi konferenciáknak −, a Zágrábi Tudományegyetem Katolikus Teológiai Kar Újszövetségi Szentírás Tanszéke vezetőjének ítélte oda a kuratórium a neves Gnilka-díjat. A kitüntetést a Szegedi Szimfonikusok koncertjének keretében adják át a dómban augusztus 24-én, kedden este. A koncerten több felekezet kórusa énekel Gyüdi Sándor karmester és Varjasi Gyula karnagy vezetésével.

A konferenciára jelenik meg Áldozat és Rítus (Sacrifice and Ritual) címmel az előző konferencia anyagát tartalmazó kötet, mely az Eucharisztia bibliai előzményeit mutatja be. Az idén rendkívüli kiadvány is készül: Martin Meisernek, a Saarlandi Egyetem jeles Septuaginta-szakértőjének A karióti Júdás. Egy közülünk című könyvének magyar fordítása, mely a Júdás-kérdés kultúrtörténetét mutatja be a bibliai időktől kezdve napjainkig.

Azok, akik a járványügyi korlátozások miatt személyesen nem tudnak részt venni a tudományos tanácskozáson, videót küldenek vagy online tartják meg előadásukat.

* * *

Jórészt a mai Törökország területén laktak azok az első keresztények, akiknek Szent Pál a Galata-levelet írta. Ez Pál leghosszabb levele, és a Római levél vázlatának tekintik a szakértők.

A galaták, vagy Galácia provinciában lakó kelták nem az egyetlen őslakosok, a tartomány nem volt homogén népesség szempontjából. Josephus Flavius szerint jelentős görögül beszélő hellenizált zsidó kereskedő réteg szivárgott be Galácia, később Galata római provincia területére, valószínűleg legtöbben közülük Ancyra (Ankara?) településen laktak. Rabbi Akiba utazása során feljegyezte Galata nevét héber írással, de ezt követően a galáciai zsidók nem szerepelnek többé a zsidó forrásokban. Így Pál levele a galatákhoz az utolsó adat a tartományban élő zsidókról.

A zsinagógákból vezérelve a diaszpórazsidóságban a hellének zsidó hitre térítésének igen sikeres programja valósult meg, amit Pál missziója megakasztott, amikor a zsinagógába betért pogányokat a Jézusról és a megváltásról szóló igehirdetésével a keresztény házakba átterelte. Nem véletlenül ütközött meg a zsinagóga vezetésével az általa alapított keresztény közösség. Pál ebben a levelében kiátkozza azokat (az „anathéma” görög szót használva, melyet később a keresztény dokumentumok az eretnekekre alkalmaztak), akik a keresztény egyházból visszatérnek a zsinagóga falai közé. Sajátosan értelmezi az ószövetségi szakaszokat is, ezzel új keresztény bibliai hermeneutikát teremt. A keresztény szabadságot állítja szembe részben a hagyományos nézetekkel, részben a szabadossággal. A levél Pál kora zsidó-keresztény és pogány missziójának vitáihoz vezet el.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír