Hetven évvel ezelőtt dobták le az atombombát Hirosimára

Hirosima, Japán, 1945. augusztus 6., reggel 8.15: az Amerikai Egyesült Államok ledobja a háborús célra első alkalommal bevetett atombombát. 80 ezer a halottak, 40 ezer a sebesültek, 13 ezer az eltűntek száma, majd az elkövetkező években a sugárfertőzés miatt újabb ezrek vesztik életüket, összesen 250 ezer az áldozatok száma. Három nappal később, augusztus 9-én a második atombomba Nagaszaki városát sújtja: az év végéig 70 ezer ember életét követeli, majd ugyanennyit a következő esztendőkben.

A hetvenéves jubileumra Niigata püspöke és az ázsiai Karitász elnöke üzenetet tett közzé, amelyben kiemelik, hogy Japán járuljon hozzá a békéhez, de ne új fegyverekkel, hanem nemes tetteivel és a világ fejlődésében betöltött történelmi szerepével, különösen a fejlődő országokban. A fejlődéshez való hozzájárulás elvezet az ember méltóságának tiszteletben tartásához és megvalósulásához. Ezt nagy elismeréssel fogadná a nemzetközi közösség.

A nyár és különösen augusztus hónapja az elmélkedés és a béke érdekében végzett cselekvés ideje Japánban. II. János Pál 1981-ben elhangzott hirosimai felhívása után a helyi katolikus egyház augusztus 6–15. között tíznapos imakezdeményezést hirdetett, amelyet a békének szentelnek minden évben. Idén a háború befejezésének 70. évfordulójára emlékeznek. Augusztus 5-én a hirosimai székesegyházban katolikus és anglikán püspökök gyűltek össze imádkozni.

Minden egyházmegye saját kezdeményezéssel él a békéért. Niigatában például egy nem keresztény házaspárt hívtak meg, akik elindítottak egy támogatási programot az ott élő gyermekek nevelésére Kelet-Indiában. Alapítottak egy civil szervezetet, amely együttműködik az indiai helyi szervezettel: kiskorúak nevelésével foglalkoznak, és iskolát nyitottak utcagyerekek számára.

Niigata püspöke üzenetében utal a japán kormány javaslatára, mely szerint a nemzetbiztonság-politika terén módosítást vezetnének be az alkotmány 9. cikkelyében, amely jelenleg az ország pacifista jellegének biztosítéka: nem ismeri el az állam hadviselési jogát. A reform értelmében a japán haderő számára lehetővé válna a cselekvés akkor is, ha nem áll fenn közvetlen fenyegetés a nemzeti szuverenitás ellen, illetve a szövetségesek védelmében támadás esetén. Ez magában foglalná az önvédelmi erő jelenlétét a nemzetbiztonság érdekében.

A japán püspöki konferencia már korábban is véleményt formált a kérdésben a kormány kezdeményezésével szemben. Márciusban a második világháború befejezésének 70. évfordulójára írt üzenetükben a főpásztorok hangsúlyozták a béke iránti elkötelezettségüket, amely nem politikai ideológián alapul. Továbbra is imádkoznak a békéért, amelyet nem mint politikai témát, hanem mint emberi tényezőt értelmeznek.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír