Hit nélkül nem érdemes élni – Magyarok zarándoklata Mariazellben

A Mária-kegyhelyek között Mariazell az egyik legősibb búcsújáróhely, történetének kezdete 1157 decemberére tehető. Nagy Lajos király Istenanya iránti tiszteletének és bőkezű adományának az eredménye a gótikus bazilika. A magyarok ma is élő Mária-tiszteletének bizonyítéka az a sok ezer zarándok, akik folyamatosan érkeznek Mariazellbe a Kárpát-medence minden részéből, és minden évben nyaranta sok száz magyar zarándokol el gyalogosan ide.

A magyar zarándoknapot évről évre október első hétvégéjén tartják. Ennek fő szervezője mindig a bazilika magyar gyóntatója volt – hosszú éveken át Kühár Ede OSB – az emigráns magyar közösségekkel és lelkipásztorokkal együtt. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban nem volt állandó magyar gyóntató Mariezellben, így Magyarországról történt a szervezés az ausztriai magyarok kiváló és lelkes lelkipásztorai – Varga János, Pál László helynök, Gáspár Adalbert OSB, Molnár Ottó és Holló István – segítségével, közreműködésével.

A magyar zarándoklat ünnepi szentmiséjének főcelebránsa és szónoka Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek volt. A szentmisén az Angelica Leánykar énekelt Kodály-misét, majd 17 órakor koncertet adtak a bazilikában.

A nyugalmazott érsekkel együtt ünnepeltek az Ausztriában szolgáló magyar lelkipásztorok és a Magyarországról érkezett papok, szerzetesek és zarándokok. A zarándoklaton részt vett a szeptember óta Bécsben szolgálatot teljesítő Szilágyiné Bátorfi Edit magyar nagykövet.

A szentmise kezdetén a zarándokokat Michael Staberl OSB, a kegyhely vezetője köszöntötte, hangsúlyozva, hogy Mariazell a magyarok nemzeti zarándokhelye, amit nemcsak az jelez, hogy megemlékezünk Nagy Lajos király nagylelkű adományáról, hanem az is, hogy a Magyarok Nagyasszonyához érkeznek a magyar zarándokok.

Márfi Gyula megköszönte a kegyhely vezetőjének köszöntőjét és elmondta: „Szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálánkat azért, hogy Mariazellt a magyar hívek otthonává tetted, a folyamatosan gyarapodó létszámú gyalogos és más csoportos zarándokokat szeretettel fogadod! Köszönjük, hogy segítetted a magyar zarándoknap szervezését, ezzel lehetőséget teremtve a határainkon túl élő testvérekkel a közös zarándoklat lelki élményére.”

A püspök szentbeszédében elmondta, a Szűzanya megőrizte hitét, pedig a fia élete első 30 évében nem tett semmi különöset. Ács volt, de Márk evangéliumában olvashattuk, hogy később Názáretben azt beszélték, hogy elment az esze. A Szűzanya ekkor is megőrizte a hitét, ahogy akkor is, amikor menekülniük kellett Egyiptomba, vagy amikor ott állt a kereszt alatt, vagy amikor várta a tanítványokkal a Szentlélek eljövetelét.

Hit nélkül nem érdemes élni – emelte ki a nyugalmazott érsek. A hit viszont szeretet nélkül nem működik. A Rózsafüzér Királynőjének emléknapját ünneplik október 7-én a világegyházban, ezért Márfi Gyula rámutatott, hogy a szentolvasó – hitünk megvallásával, a Szentháromságba vetett hitünk megerősítésével – végigvezet Jézus életének minden jelentős eseményén. A Szűzanya, az Úr alázatos szolgálóleánya ott van Jézus életének minden fontos állomásánál, de soha nem helyezi előtérbe magát, mindig szelíden a háttérben látjuk.

Márfi Gyula végül kiemelte: Magyarok Nagyasszonyának ünnepén szót kell ejteni a hazaszeretetről is. A Szűzanya is szerette a hazáját, Izraelt, ahogy a Magnificatban is énekelte: „Gondjába vette gyermekét, Izraelt, megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.” Ma sokak célja az egység az egyformaságban, de mi azt mondjuk: egység a sokszínűségben, mely az egymás iránti kölcsönös szeretetben mutatkozik meg.

A szentmise után a zarándokok keresztúti ájtatosságon vettek részt, amit Barkó Gábor Ágoston tihanyi bencés vezetett. A zarándoklaton a zenei szolgálatot Pálmai Árpád adta. A zarándoknap megszervezésében a Misszió Tours vállalt szerepet.

A 17 órakor kezdődő hangversenyen az Angelica Leánykar Ralph B. Woodward, Kodály Zoltán, Franz Biebl, Alice Tegnér, Bepi De Marzi, Liszt Ferenc, Hugo Hammarström, Ola Gjeilo, Ēriks Ešenvalds műveit adta elő. Szólót énekel Laczkó Anna és Nemes Barbara.

Forrás és fotó: Maurer Péter/Martineum Felnőttképző Akadémia

Magyar Kurír