Hitre építve talpra állni – A Szombathelyi Egyházmegye alapításáról tartott előadást Székely János

Hangsúlyozta:

igazi, közös jövőt ma is csak akkor építhetünk, ha képesek vagyunk letérdelni a „középső keresztfához”, és elfeledjük a széthúzást.

A püspök az egyházmegye alapításának lelki és történelmi gyökereit mutatta be, hiszen jövőre, 2027-ben ünnepli alapításának 250. évfordulóját az egyházmegye. Az előkészületek zajlanak, néhány program már ismert, melyekről a főpásztor előadása végén be is számolt.

Kafarnaum mint az első egyházmegye

Előadása kezdetén Székely János emlékeztette a hallgatóságot: az egyházmegye alapítása akkor történt, amikor Magyarország egy döbbenetes mélypontból kezdett lassanként feltámadni.

A török idők előtt a Kárpát-medencében körülbelül 4 millió magyar élt. Akkoriban nagy nemzetnek számított: az Angol Királyságnak volt hasonló lakosságszáma, mint az akkori magyarságnak. A török idők után azonban összesen csupán körülbelül 2 millió magyar maradt.

A történelemnek egy nagy csodája, hogy ebből még egyszer fel tudtunk támadni. Ennek a feltámadásnak, az 1700-as években történő újrakezdésnek egy gyönyörű pillanata a Szombathelyi Egyházmegye alapítása is.

A főpásztor előadása kezdetén arra kereste a választ, hogy mi is egy egyházmegye, miért fontos, a keresztény életünkben mi a szerepe ennek a szervezeti, intézményes keretnek. A keresztény hit szíve éppen az, hogy a Teremtő végtelen szeretetéből közeledett hozzánk, és belépett – filozófiai szakszóval élve – a mi létszintünkre, a térbe és az időbe – mutatott rá. Ez a közeledés a bibliai történelemben a próféták lelkét felkavarva indult el, majd az idők teljességében Isten testet öltött, hogy emberi szívvel szeressen.

Jézus a nyilvános működését nem Jeruzsálemben, hanem egy kis halászfaluban, Kafarnaumban kezdte meg. Ez lesz az ő főhadiszállása. Ha lehet így mondani, ez a világ első egyházmegyéje, ahol elkezdődik az evangélium hirdetése. Egy konkrét házban, konkrét embereknek

– mondta Székely János. Jézus itt is emberekre, például a nyitott szívű Péterre és a helyi közösségre épített.

Az isteni kegyelem azóta sem elszigetelten, közvetlenül érkezik az egyes emberek lelkébe: a hitet a szüleinktől, a hitoktatóktól és az Egyháztól kapjuk a történelem szövetében. Ez az első pünkösdkor elindult folyamat ért el egykor Pannoniáig, Szombathelyig és környékéig.

A múlt: Savariától a török korig

Székely János megyéspüspök ezt követően felelevenítette az ókori Savaria, a mai Szombathely múltjának legfontosabb történelmi eseményeit. Hangsúlyozta: nem tudjuk biztosan, hogy a rómaiak előtt éltek-e népek ezen a területen, ahogy az is bizonytalan, honnan kapta római nevét a város. A Római Birodalomban fontos közigazgatási, vallási központ volt Savaria, ahol a 4. századra jelentős keresztény közösség élt. Itt halt mártírhalált Szent Kvirin, itt született Szent Márton, aki miatt Nagy Károly frank uralkodó is ellátogatott a városba a 8. században. Később a város – már a győri püspökség idején – vesztett jelentőségéből: a káptalan például Vasváron működött. A tatárjárás a vasi részeken is sok pusztítást okozott, de ezt túlélve a városban megjelentek a koldulórendek, így például a ferencesek a 14. században. A török korszak hozott változást a város történelmében, hiszen a vasvári káptalant – pecsétjével és jegyzőkönyvével együtt – 1578-ban Szombathelyre helyezték át.

Egyházpolitikai csatározások és Mária Terézia taktikája

Székely János – rátérve az egyházmegye alapítási körülményeire – kiemelte: a 18. század második felében elindult egyházmegye-alapítási hullám mögött az a gyakorlati probléma állt, hogy az óriási területeket az akkori útviszonyok miatt a püspökök képtelenek voltak ellátni. Bár a reform ötlete már Pázmány Péterben és III. Károlyban is felmerült, a helyi főpapok merev ellenállása – a veszprémi püspök a vallásos Zala megyét, a zágrábi a Muraközt védte – évtizedekre megakasztotta a folyamatot.

A gátat végül III. Károly lánya, Mária Terézia törte át. Az uralkodónő mély vallásosságát, jámborságát és tekintélyét VI. Piusz pápa is elismerte, így egyházmegye-alapítási kéréseit teljesítette.

Mária Terézia ráadásul politikai szempontból is zseniálisan időzített: megvárta például, amíg Veszprémben megüresedett a püspöki szék, így senki sem tiltakozott az ellen, hogy területeket hasítsanak ki az új egyházmegye javára. 1777-ben így születhetett meg a Szombathelyi Egyházmegye.

Arra a kérdésre, hogy miért Szombathely lett a központ és nem például Zalaegerszeg vagy Kőszeg, Székely János úgy fogalmazott: bár Kőszeg kulturálisan fejlettebb, Zalaegerszeg pedig fontos központ volt, Szombathely mellett szólt Szent Márton öröksége, a kétezer éves helyi keresztény gyökerek, valamint az a praktikus ok, hogy

Szombathely környékén voltak olyan szabad földterületek, amiket az egyházmegyének tudtak adni, hogy azok javadalmaiból intézményeket lehessen fenntartani.

Szily János nagyívű víziója és a semmiből épített város

Szombathelynek a többi püspökséghez képest rendkívül kevés jövedelme volt. Éppen ezért valóságos csoda az, amit az első püspök, Szily János alig több mint húsz év alatt, szinte a semmiből létrehozott, mutatott rá Székely János.

Amikor 1777. augusztus 19-én megérkezett, a város egy mindössze háromezer fős, jelentéktelen település volt. Ő pedig egy akkora templomot építtetett, ahová kényelmesen befér négyezer ember. Azt mondták rá, hogy megbolondult, nincs szükség ide ekkora templomra.

Szily János azonban látta, hogy Szombathely fejlődésnek indul, és ez így is lett. A zenészek letelepítése, az iskola, a nyomda és a líceum hamarosan regionális kulturális központtá emelte Szombathelyt, és ezzel igazolta Szily János döntését.

Neki

nem voltak nagy mecénásai: rendkívüli spórolással, saját téglaégető üzem létesítésével és a faanyag helyi kitermelésével faragta le a költségeket. Hajnali négykor kelt, és maga ment ki az állványokra alkudozni és vitatkozni a mesterekkel.

Ehhez a monumentális munkához hozta Szombathelyre a kor két zsenijét, Melchior Hefele építészt és Franz Anton Maulbertsch festőt, akiket még győri fiatal papként ismert meg. Hefele nemcsak tervezett, de ott élt az építkezésen, és irányította a konkrét kivitelezést.

Szily János a négy felépítendő épület közül elsőként a szemináriumot emeltette fel, mert hitte: a jövő alapja a jól képzett papság. A papjaitól folyamatos önképzést és szigorú erkölcsi életet követelt meg (megtiltotta a vadászatot, küzdött a papi fösvénységgel és anyagiassággal), miközben bevezette a felnőttek rendszeres vasárnap délutáni hitoktatását, amellyel teljesen megtöltötte a templomok padsorait.

Somogy Lipót: a szombathelyiek elfeledett szentje

Székely János előadásában az egyházmegye egy méltatlanul elfeledett püspökéről is beszélt: Somogy Lipótról, az egyházmegye harmadik püspökéről, akit életében szociális érzékenysége miatt valóságos szentként tiszteltek a szombathelyiek.

Somogy Lipót mindennap tíz-húsz szegényt ebédeltetett meg a palotájában, egyszer pedig egy otthonát veszített, sokgyermekes családot fogadott be a püspökségre hónapokra, a munkatársai morgása ellenére is.

Segélyezési rendszere mintaszerű volt: készpénz helyett munkatársai személyesen mérték fel a rászorulók helyzetét, és ami szükséges volt, azt vittek nekik: tűzifát, ruhát, élelmet. Halálakor elindult a boldoggá avatása, amelyet csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vihara akasztott meg.

A Szombathelyi Egyházmegye jubileumi évre készül

Kérdésre válaszolva Székely János ismertette az egyházmegye jubileumi évének főbb programjait. A megnyitóra 2027. január 9-én kerül sor. Februárban egyháztörténeti konferenciát rendez az egyházmegye. Június 19-én ünneplik a székesegyház felszentelésének évfordulóját – ekkor kerül sor a papszentelésre és erre a szentmisére külön is hívják a ministránsokat. Az év kiemelkedő programjai közé tartozik a szeptemberben Szombathelyen megrendezendő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programja. A csúcspont a Szent Márton-ünnepség lesz, amelyre a tours-i főegyházmegye zarándokai és – a tervek szerint – Vincent Jordy érsek is az egyházmegyébe látogat. A jubileumi év zárására 2028. január 8-án kerül sor.

Székely János megyéspüspök előadását meghallgathatják ITT.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír