Hivatásokért zarándokoltak a fiatalok Andocsra

A zarándokok a mintegy ötórás gyalogutat követően szentmisén vettek részt, amelyet Nyéky Kálmán plébános mutatott be.

A mai szentmisében a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk, hiszen oly nagy szükségünk van arra, hogy a fiatalok igent tudjanak mondani erre a meghívásra, hogy Krisztust vigyük az emberek közé. Talán olykor elfeledkeztünk erről a legnagyobb küldetésről, hogy szolgái lehessünk az Örökkévalónak, mint Mária – fogalmazott a szentmise elején a plébános.

A szentmise szónoka Tölgyesi Dávid ifjúsági referens volt, aki többek között arról szólt, a zarándoklat alkalmával két dolog történik velünk:

az egyik, hogy találkozunk egymással, a másik, hogy találkozunk a Természetfelettivel.

A találkozásban megfogalmazzuk kéréseinket, felajánljuk szenvedéseinket, a Szűzanya lába elé téve azokat. Ha felajánlok valamit, akkor arra vágyom, hogy azt vegyék el tőlem. Azonban ez nem mindig történik így. Sok csodát lehet tapasztalni, a mi Urunk csodatévő Isten.

Minden felajánlásban van egy csoda, s nemcsak akkor, ha a problémáinkat, nehézségeinket elveszi az Isten – mondta az ifjúsági referens. – Amikor a szentmisében megtörténik a felajánlás, a saját szenvedéseinket is odavihetjük az oltárhoz. Amikor a pap felajánlja a kenyeret és bort, akkor a Jóisten megszenteli és sokkal többet ad vissza. Ez a felajánlás lényege.

Amikor a szenvedéseinket felajánljuk a Jóistennek, akkor vagy elveszi azokat, vagy valami sokkal többet ad nekünk vissza, ami által megerősödünk akár a hitünkben, akár abban, hogy szembenézzünk a szenvedéseinkkel

– fogalmazott Tölgyesi Dávid, majd négy egyszerű gondolat mentén elmélkedett tovább prédikációjában.

Az első, hogy higgyük el: a Jóisten tudva és akarva alkotott minket. Isten teremtő keze minden egyes ember alkotásánál jelen van, Ő nem teremt selejtet.

A második, hogy Isten nemcsak megalkotja az embert szeretetből, tudva és akarva, hanem Ő egy gondviselő Atya, egy állandó létező. Egyfolytában ajándékokat ad nekünk, s még a bűnös ember mellett is folyamatosan jelen van.

A harmadik nagyon fontos gondolat, mely talán közhelyesen hangzik: szeressük az Istent!

S a negyedik gondolat, hogy legyen küldetésünk.

Higgyünk abban, hogy egymásnak testvérei vagyunk, s ne hagyjon hidegen minket a másik, aki felé Isten feltétel nélküli szeretetét kell közvetítenünk.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Gyürüsi Zsolt, Kling Márk

Magyar Kurír