Hogyan került a mándoki görögkatolikus fatemplom Szentendrére?

Kultúra – 2025. május 28., szerda | 14:42

Levéltári forrás segítségével idézte fel a Nyíregyházi Egyházmegye a régi mándoki görögkatolikus fatemplom történetét, melynek állapotáról Dudás Miklós püspök számolt be 1967-ben. A templom kiemelkedő helytörténeti emlékként ma Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tekinthető meg.

Országos Műemlék Felügyelőség, Budapest

Felelősségem tudatában értesítem, hogy a mándoki műemlék gör.[ög]katolikus fatemplom állaga – a lelkész jelentése szerint – a legnagyobb mértékben veszélyeztetett. A templom nyugati és északi falának összeillesztésénél az ősz végén a talaj nagymértékben megsüllyedt, a templom körül futó betonjárda egész szélességében megsüllyedt és összetöredezett. A gerendák összecsapolása is meglazult, sőt egyik-másiknál a csap el is tört, és hiányzik. A tavaszi olvadás még rosszabbá tette a helyzetet, a nyugati falat képező gerendák összecsapolása szétnyílt úgy, hogy a gerendák és a templomajtó között a csapok már 10 centiméterre kihúzódtak. A bejárati oldal (nyugati) falának az északi fallal csatlakozó része annyira meglazult, hogy kézérintésre mozog.

Úgy a lelkész, mint a hívek csak félve merik használni a templomot, mert ők is és a templomot látogató műemlék érdeklődők [!] mostani állapotában életveszélyesnek tartják a templomot.

Mivel az Egyház – a templom műemlék jellege miatt – nem végezheti el még a legszükségesebb állagmentő munkálatokat sem, felelősségem tudatában felkérem az Országos Felügyelőséget, hogy haladéktalanul vizsgáltassa felül hazánk egyetlen műemlék fatemplomának mostani, életveszélyes állapotát, és sürgősen intézkedni szíveskedjék a legszükségesebb munkálatok elvégzése felől.

Mielőbbi szíves értesítésüket kérve maradok

Nyíregyháza, 1967. április 1.

teljes tisztelettel:

Dr. Dudás Miklós
hajdúdorogi püspök

[Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára IV–1–a.]

A március 28. és 30. közötti kánoni vizitáció Tiszabezdéden, Mándok filiájában kezdődött, ahol a görögkatolikus templomban gyűltek össze a hívek közös imádságra az egyházmegye vezetőivel és Szocska A. Ábel püspökkel. A kánoni látogatás három napja alatt több szertartást végeztek közösen: vecsernyét, Előszenteltek Liturgiáját, utrenyét, imaórát és püspöki Szent Liturgiát.

Egykor Mándokon egy kis fatemplomban dicsérték az Istent. Ma háromszáz fős görögkatolikus közösség él itt.

A fatemplomról

Mándok görögkatolikus fatemploma – amely építészileg egyedülálló az országban – eredetileg a község Bukóc nevű dombja szélén állt. Az 1970-es évek elején lebontották, és elszállították a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba.

A Szent Miklós tiszteletére emelt templom építési ideje vitatott – 1550 vagy 1640 körüli. A templom egyhajós, négyszögszentélyű, tapasztott boronafalas faépület. A keletelt épület nyugati homlokzatán a zsindelyes sátortető előrenyúló részét négy faoszlop támasztja meg. Az így kialakult előcsarnok mögött emelkedik a kétszintű zárt négyszögű fatorony, melyet zsindelytető zár le.

Az egyedülálló épületet 2016-ban újították fel.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye/Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Magyar Kurír

#egyháztörténet #épített örökség #görögkatolikus

Kapcsolódó fotógaléria