Hogyan védjük meg gyermekeinket a digitális térben? – Konferenciát rendeztek Hatvanban

„A jövőnk olyan lesz, mint a gyermekeink!” – ezzel a gondolattal nyitotta meg a konferenciát Horváth Richárd, Hatvan város polgármestere, a rendezvény fővédnöke.

Csaknem egy év eltelt a SZEMI nagyböjti digitális detox kísérleti kutatása óta, amelynek eredményei nagyon jól megmutatták, hogy milyen fontos témakörről van szó. Nem véletlen, hogy egyre több rendezvényen foglalkoznak a digitális tér veszélyeivel. Ezúttal az Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola szervezett színvonalas konferenciát Hatvanban.

Elsőként Hal Melinda klinikai szakpszichológus világított rá többek között arra, hogy az utóbbi években mennyire megnőtt a gyermekpszichiátrián kezelt fiatalok száma. Továbbá kiemelte a digitális világ gyermekekre és családokra gyakorolt lelki következményeit.

„Újra kellene tanulnunk, hogy a gyerek miként vezeti le a sok feszültséget.

Sokszor inkább okoseszközt adunk neki, pedig ezáltal nem tudják levezetni a felgyülemlett feszültséget.

Értékválságban szenvedünk mi szülőkként, amin nagyon jó lenne változtatni” – hangsúlyozta Hal Melinda.

Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő tudományos alapokra építve, mégis közérthetően segített eligazodni a digitális világ gyermekeket érintő veszélyei között. Kiemelte a közösségi média és a mentális egészség kapcsolatát.

2010 után drasztikusan megnőtt a depressziós gyermekek száma. Ebben nagy szerepe van a közösségi média és az okostelefonok térhódításának.

Jelenleg egy kamaszgyereknél az átlag képernyőidő 8 óra 39 perc, ebből nagyjából 5 óra közösségi média. A 8–12 éves korosztályban pedig 5 óra 33 perc a képernyőidő, amelyben benne van a sok tévénézés, természetesen ott is a YouTube-videók élveznek prioritást. Manapság a hétéves gyerekek 40 százalékának van okostelefonja. Sokan teszik fel a kérdést, hogy mikor adjunk a gyereknek okostelefont. Erre van egy nagyon jó válasz, hogy „akkor, amikor nem bánja az ember, ha pornográf tartalmat néz a gyerek…” – összegezte a legmegdöbbentőbb számokat Pöltl Ákos.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató bemutatta, hogy a digitális világ milyen hatással van a kialakulatlan idegrendszerre, és ennek milyen következményei vannak a nevelésre.

„Nincs olyan mese, aminek az a vége, hogy »angyalom, eleget néztél tévét, ideje kikapcsolni«. Az emberi idegrendszer 22–23 éves korig fejlődik, a fiúknál ez 25 évig kitolódik. Hatalmas felelősségünk van szülőként, hogy mikor és mennyi időre engedjük az okoseszközök használatát gyermekeinknek.

Fontos, hogy óvjuk a gyerekek figyelmét. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti. Először a gondolkodó agynak kell kialakulnia.

A virtuális kommunikáció túlsúlya esetén pedig az oxitocin elfogy, és így nem érdeklik majd az emberi kapcsolatok őket” – emelte ki a szakértő.

A SZEMI főigazgatója, Puskás Balázs megosztotta a résztvevőkkel a digitális böjt tapasztalatait, az okoseszközök korlátozásának hatásait.

„Leó pápa is alapvető célként tűzte ki, hogy a digitális kor hatásaival nekünk dolgunk van. Ez számunkra is nagyon fontos hivatás” – fogalmazott. Majd beszámolt róla, hogy miként alakult ki a digitális böjt gondolata és milyen szabályokkal hozták létre. „Nagyon fegyelmezettek voltak a résztvevők.

A mérés előtt 3,5–4 órás volt az átlag képernyőidő a diákok körében, amely átlagosan 95 percre csökkent le.

Ezenkívül számos területen pozitív irányban változtak érzelmi szinten, társas kapcsolatokban, de a tanulásban is.”

Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola igazgatója saját tapasztalatait osztotta meg, valamint iskolai modelljüket, melynek értelmében a gyerekek mindennapjaiból a digitális világot tudatosan kizárták. Ez a digitális detox a szülők és a pedagógusok együttműködésében, szövetségkötésében valósul meg.

„A túlzott digitáliseszköz-használat következtében korábban érkezik a szellemi leépülés a fiatalok számára, illetve a mozgás hiánya miatt nem lesz olyan a csontsűrűségük és könnyebben alakul ki például csonttörés. Nagyon fontos, hogy az iskolában úgy neveljük a gyerekeket, hogy legyen megoldási stratégiájuk a problémáikra.

Mi nem tiltjuk a gyerekek számára az okoseszközöket, hanem nincs is a kezükben, így teljesen máshogy állnak ezekhez, mint kortársaik. Tapasztalataink szerint nagyjából két évvel tovább tudnak gyerekek maradni a búzaszemes diákok.”

Forrás és fotó: SZEMI/Váci Főegyházmegye

Magyar Kurír