Donald Trump kormánya január óta fokozta a Kubára nehezedő energetikai nyomást. Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) 2026. szeptember 30-i hatállyal módosította a Kubával kapcsolatos szankciós szabályokat. Szigorodtak a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó korlátozások a szankciók hatálya alá eső kubai szervezetekkel és a hozzájuk tartozó intézményekkel kapcsolatban. Az OFAC emellett visszavonta azt az általános engedélyt, amely lehetővé tette az amerikai bankok számára, hogy bizonyos, Kubában élő, a magánszektorban tevékenykedő kubai állampolgárok nevére számlát nyissanak és tartsanak fenn.
A válságot az élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány mellett az infláció, valamint az elavult infrastruktúra is súlyosbítja. A Nemzeti Statisztikai és Információs Hivatal (ONEI) adatai szerint az éves infláció augusztusban elérte a 25,19 százalékot, az árak pedig ugyanebben a hónapban további 4,92 százalékkal emelkedtek. Mindez csökkenti a lakosság vásárlóerejét, miközben a kubai peso is jelentősen veszített értékéből.
Áramszünetek és az egészségügyi ellátás nehézségei
A folyamatos áramszünetek tovább rontják az országos villamosenergia-hálózat amúgy is rossz állapotát. A szeptember közepén bekövetkezett újabb meghibásodás után – év eleje óta legalább hat teljes vagy részleges hálózati összeomlást jegyeztek fel – elsőként a kórházak közelében állították helyre az áramszolgáltatást.
A kubai közegészségügyi minisztérium figyelmeztetése szerint terjed a dengue-láz és a chikungunya-láz (mindkettő szúnyogok terjesztette vírusos betegség, amely magas lázzal, valamint erős ízületi fájdalmakkal járhat – a szerk.), emellett emelkedik az akut hasmenéses megbetegedések, a hepatitiszes és az akut légúti fertőzések száma.
A hepatitiszes megbetegedések összefüggésbe hozhatók a csatornahálózat problémáival, a higiénés körülmények hiányosságaival és az elégtelen szennyvízkezeléssel.
Újabb humanitárius segélyek érkeznek
Az Egyesült Államokból is érkeznek humanitárius segélyek a szigetre. Október elején 700 élelmiszercsomag és további 700, higiéniai termékeket tartalmazó csomag jutott el a Ciego de Ávila-i egyházmegye rászoruló családjaihoz a Katolikus Egyház és a Cáritas Cuba közvetítésével.
A szállítmány átvételénél jelen volt Dariusz Chalupczynski atya és Roberto Armas Carbonell, a Cáritas egyházmegyei igazgatója. Az adományokat a Gaspar településen található plébániára szállítják, ahonnan a rászorultsági szempontok alapján előzetesen kiválasztott családok között osztják szét. Elsősorban a 60 év felettieket, a fogyatékossággal élőket, a várandós és szoptató nőket, valamint az öt év alatti gyermekeket támogatják. A karitász önkéntesei közvetlenül juttatják el a csomagokat a családokhoz.
A szállítmány annak a 100 millió dolláros humanitárius segélyprogramnak a része, amelyet az Egyesült Államok hagyott jóvá a kubai lakosság támogatására.
Az összegből 60 millió dollárt a Cáritas Cuba és a Catholic Relief Services (CRS) közvetítésével használnak fel, a fennmaradó 40 millió dollárt pedig független szervezetek kezelik. A támogatás élelmiszerek, higiéniai termékek és más szükséges eszközök beszerzését, valamint a szállítási és logisztikai költségeket fedezi.
Október 1-jén egy másik amerikai segélyszállítmány is megérkezett Camagüeybe, ahol 700 csomagot osztanak szét Lugareño és Nuevitas települések rászoruló családjai között. Néhány héttel korábban Santa Clarába is érkezett hasonló küldemény a cienfuegosi egyházmegye számára: ez szintén 700 élelmiszercsomagot és 700 higiéniai csomagot tartalmazott. A program célja, hogy fokozatosan a sziget más közösségeire is kiterjessze a segítségnyújtást.
Sant’Egidio: segítség a legkiszolgáltatottabbaknak
Európából is érkeznek segélyek Kubába, bár célba juttatásuk számos akadályba ütközik. A L'Osservatore Romano beszámolt róla, hogy az olasz Sant’Egidio közösség élelmiszert és gyógyszereket gyűjtött a lakosság számára. Az adományokat konténerben szállították a szigetre; a segélyszállítmányt szállító hajó augusztusban, többhetes várakozás után kötött ki Santiago de Cuba kikötőjében.
A korlátozó intézkedések és az ellátási nehézségek miatt a humanitárius szervezeteknek egyre komolyabb pénzügyi és bürokratikus akadályokkal kell megküzdeniük. Innaris Suárez, a Sant’Egidio közösség kubai felelőse szerint a világ különböző részein működő közösségek összefogása különösen fontos a jelenlegi helyzetben. „A helyzet nagyon nehéz, hiányzik minden, ami az élethez alapvetően szükséges: az élelmiszer, a gyógyszerek és az energia. Még ha élelmiszert és gyógyszereket lehet is kapni, ezek gyakran a lakosság jelentős része számára megfizethetetlenek” – mondja Suárez.
A gazdasági nehézségeket a jövővel kapcsolatos bizonytalanság is súlyosbítja.
Az emberek kétségbe vannak esve, félnek attól, hogy a helyzet nem javul, hanem tovább romlik”
– teszi hozzá.
A Santiago de Cubába érkezett segélyek támogatják a helyi közösség munkáját. Az élelmiszereket az utcán élőknek szervezett ételosztásokon, vallási szervezetek étkezdéiben, valamint az egyedül élő idősek, a krónikus betegek és a fogyatékossággal élők megsegítésére használják fel.
A Sant’Egidio munkája ugyanakkor túlmutat a közvetlen segélyezésen. A közösség képzésekkel is segíti a fiatalokat, hogy saját kisvállalkozást indíthassanak, és lehetőségük legyen Kubában maradni. Könyvtárukban azok a fiatalok is tanulhatnak és dolgozhatnak, akiknek otthonában nincs áram. Emellett rendelőt is működtetnek, ahol az utcán élők orvosi ellátáshoz és gyógyszerekhez juthatnak.
A közösség képviselője a nemzetközi közönyre is felhívja a figyelmet. Szerinte a világnak romantikus képe él Kubáról mint olyan országról, amely mindig ellenáll és talpra áll. A valóság azonban jóval nehezebb. „Amikor az emberek Kubába jönnek, megértik, hogy ez a romantikus elképzelés nem felel meg a valóságnak” – mutat rá.
A helyzetről fontos őszintén beszélni, láthatóvá tenni azt a szenvedést, amely egyébként könnyen kívül marad a világ figyelmén.
Forrás: CiberCuba; Osservatoreromano.it
Fotó: AFP
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
