Hűség a megtalált igazsághoz – Beszélgetés Pajtókné Tari Ilona rektorral

– Olvasóinknak bemutatkozva mit mesélne el magáról? Földrajz és biológia szakos tanárként hogyan látja, mennyire érdeklik a fiatalokat manapság a természettudományok?

– Az évtizedek alatt több ezer diákot tanítottam, s azt tapasztaltam, hogy a tanítványaim érdeklődők és motiváltak voltak. Mindig megkérdezem őket, hogy miért választották a földrajztanári pályát. A válasz legtöbbször az, hogy egy kedves tanáruk példáját követik. Ezen túlmenően érdekli őket a világ összetettsége, Földünk természeti és társadalmi folyamatai. Mélyebben szeretnének megismerkedni ezek törvényszerűségeivel, és persze a megszerzett tudásukat tanárként szeretnék továbbadni majdani tanítványaiknak. Itt van a felelősségünk nekünk, természettudományokat tanító tanároknak, hogy fenntartsuk a fiatalok érdeklődését a tudományunk iránt.

– Az oktatásszervezés terén szerzett tapasztalatai alapján melyek a legfontosabb szempontok egy 21. századi egyetem irányításában, arculatának kialakításában?

– Oktatói és vezetői tapasztalataim során kikristályosodott bennem, hogy az egyetem jövőjének kulcsa a több évszázados hagyományok értékeinek megőrzése mellett a gazdasági-társadalmi kihívásokra adandó megfelelő válaszok és megoldások megtalálásában rejlik.

Rektori tevékenységem kezdetén a stratégiai tervezés során vezetőtársaimmal beavatkozási területként definiáltuk az oktatás- és képzésfejlesztést, a tudományos tevékenységet, a kutatásfejlesztést és az innovációt, a szervezetfejlesztést és a bérgazdálkodást, az infrastruktúrafejlesztést, a pályázati tevékenységet, a gazdálkodást és a minőségbiztosítást. 2020-ban intézményfejlesztési tervet készítettünk, amely öt évre határozza meg, hogy milyen célok mentén halad az egyetem fejlődése.

2021-ben örömteli esemény volt intézményünk életében a történelmi pillanatként megélt fenntartóváltás, amelynek során az egyetem visszatért az alapító Egri Főegyházmegye szárnyai alá. Egy negyed évezredes álom megvalósulásában vállalhattunk tevékeny közreműködést. Jómagam a Gondviselő kegyelmeként éltem meg ezt. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem megalakulásával a fenntartónkkal közösen küldetésnyilatkozatban fogalmaztuk meg a jövőképünket. Meghatároztuk, hogy az egyetem szellemi megújulásában irányadó Szent II. János Pál pápa Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezése a katolikus egyetemekről, amely

a lelkiismereti és vallásszabadság szellemében minden egyetemi polgárt az igazság elkötelezett keresésére, a megtalált igazsághoz való hűségre, annak mélyebb megismerésére és önálló gondolkodásra ösztönöz.

Mindemellett kidolgoztuk és a 2023–2024-as tanévben bevezettük az úgynevezett életpálya-támogató teljesítményértékelési rendszert, amely lehetővé teszi az oktatói-kutatói tevékenység rendszeres és objektív értékelését, támogatja a szakmai életpálya kiteljesedését, és egyúttal honorálja a befektetett többletmunkát.

Van még egy fontos tényező, ami egyetemünk működését segíti.

Olyan közösséget alkotunk, ahol a felkészültség és a szakértelem mellett a jó szándék és a tisztesség legalább annyira fontos.

Ezekről a hatásokról csak úgy beszélnek a hallgatóink és a munkatársaink, hogy Eszterházy-érzés.

– A jubileumi hálaadó szentmisén elmondott beszédében azt emelte ki, hogy az egyetem fő feladata „a tudás és a keresztény értékrend közvetítése a jövő nemzedékei számára”. Hogyan tud megjelenni az egyetemi oktatásban a keresztény értékrend?

– Az elmúlt két és fél évszázad során sok változáson ment keresztül az intézmény. Ámde alapvető küldetése nem változott, ez továbbra is a tudás és a keresztény értékek közvetítése a jövő nemzedékei számára. A keresztény értékek megmutatkoznak az oktatásban, a kutatói programokban és az egyetemi polgárok életében is. A hallgatók számára új szakok, új tantárgyak, újonnan alapított ösztöndíjak jelentek meg. Az oktatók és a dolgozók mindennapjaiban a lelki programok gazdagítják az egyetemi létet. Mindennek jegyében keresztény hitéletet elmélyítő kurzusokat tartunk. Lelkigyakorlatokat, zarándokutakat, léleképítő, család- és párkapcsolati kultúrát támogató előadásokat, beszélgetéseket szervezünk.

Katolikus egyetemként sokat kell tennünk a családi lelkiség szolgálatában is. Magunkénak valljuk Szent II. János Pál pápának a Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában megfogalmazott gondolatait: „Az Egyház vallja, hogy a házasság és a család az emberi nem legdrágább értékeinek egyike.”

Krisztus munkatársaivá kell szegődnünk, hogy mi magunk is Isten tervének részesei lehessünk a családi lelkiség elmélyítésében.

Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának jegyében tíz pontban foglaltuk össze azokat a tematikus feladatokat, amelyeket a családi lelkiség szolgálatában el kell végeznünk. A harmonikus családi életet segítő és a párkapcsolatok fejlődését támogató előadásokon, például az „IMpulzus” (Isten Mindörökké) programokon dolgozzuk fel ezeket a témákat. Jellegük szerint a Lélekemelő, a Szíverősítő és az Igazgyöngy nevekkel jelöljük az adott rendezvényt.

– Az egyetemnek rendkívül mozgalmas a története. Ön mit emelne ki abból a két és fél évszázadból, amely alatt a Domus Universitatistól eljutott a jelenlegi formájáig?

– Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (és több jogelőd intézménye) immár két és fél évszázada folyamatosan aktív részese a hazai felsőoktatásnak. Eszterházy Károly püspök főpap utódai megőrizték és továbbvitték az eredeti elképzelést. Közülük is kiemelkedik Pyrker János László érsek, aki 1828-ban megalapította hazánk első magyar nyelvű tanítóképző intézetét. Ezzel máig ható örökséget adott az egri pedagógusképzésnek.

Az ezt követő közel két évszázad során mintegy ötvenezer pedagógus – tanító, tanár, óvodapedagógus és gyógypedagógus – szerezte meg felsőfokú végzettségét az egri intézményben, és szolgálhatta tudásával a tanítványokat, a köznevelést, tágabb értelemben hazánk épülését.

Az intézmény százhetvenöt évig egyházi, azt követően 1949-től hetvenkét éven át állami fenntartásban működött, főiskolaként. A nemzeti felsőoktatási törvény meghatározta az egyetemmé válás kritériumait. 2016-ban állt elő az a helyzet, hogy az egyetem teljesítménye és a fenntartó szándéka találkozott. 2016. július 1-jén megszólaltak a bazilika harangjai, és hirdették az elmúlt századok dicsőségét, de azt is, hogy az intézmény erős, készen áll arra, hogy magasabb szinten képviselje a tudományokat és a művészeteket, s egyetemmé váljon.

Történelmi pillanat részesei lehettünk 2021. augusztus 1-jén, amikor a Gondviselő szándéka szerint az intézmény megérett arra, hogy a katolikus egyetemek nagy családjának tagja legyen, és a keresztény értékek mentén folytassa felsőoktatási tevékenységét.

– Mit lehet elmondani az egyetemről a számok tükrében? Hányan járnak az intézmény öt karára?

– Jelenleg öt karon, tizenegy képzési területen szerezhetnek egyetemi hallgatóink – az elhelyezkedési mutatók alapján – versenyképes diplomát. Az egyetem népszerűsége töretlen, évről évre egyre több jelentkezés érkezik intézményünkbe. Ebben a félévben a hallgatóink létszáma meghaladja a nyolcezret. A képzés három helyszínen zajlik. A legtöbben, mintegy hatezer-nyolcszázan az egyetem székhelyén, Egerben tanulnak, míg a jászberényi campus hallgatói létszáma idén közel ezer fő. Budapesten tavaly indítottuk el a gondoskodáspolitika szakirányú továbbképzésünket huszonöt fővel.

– „Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem stratégiai célja, hogy valódi választ adjon az egyre erőteljesebben jelentkező globális környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokra.” Hogyan tudnak megfelelni ennek a célkitűzésnek?

Az egyetem alapfeladatai közé tartozik az oktatáson és a kutatáson túlmenően a harmadik missziós tevékenységünk is, amely a régióban vállalt szerepünket fogja át.

Ez megnyilvánul a cégekkel, vállalkozásokkal, a gazdaság szereplőivel való tudásmegosztásban, de a minden ember boldogabb jövőjén való munkálkodásban is.

Az Eszterházy Károly Egyetem kiemelt figyelmet fordít az esélyek növelésére. Így az Egri Roma Szakkollégium, amely tizenegy éve működik egyetemünk falai között, a kezdetektől támogató légkörre talált. Szakkollégiumunk tagjai élen járnak a társadalmi felelősségvállalás mindennapi megvalósításában.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem elkötelezett a teremtésvédelem iránt. Ez a szemlélet megjelenik az oktatási, a kutatási és a harmadik missziós tevékenységeinkben is. Egyetemünk e tevékenységeivel hozzájárul Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének megvalósításához: felsőoktatási partnerként vesz részt a LIFE integrált projektben.

Az egyetemek sikerességét világszinten mérő két felsőoktatási rangsor, a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) szerint is Európa legjobb egyetemei között szerepel az Eszterházy, immár harmadik éve. Megjelenik az egyetemünk UI Green Metric, azaz a zöld egyetemek nemzetközi rangsorában is.

– Ha egy középiskolás diák megkérdezné Önt, hogy miért jó az Eszterházy-egyetemre járni, mit mondana neki?

– Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ma a térség szellemi és tudásközpontja, országosan is meghatározó felsőoktatási intézmény. Az idei évben Magyar Örökség díjjal ismerték el az egyetem oktatási tevékenységét. Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész a díjátadó eseményen így fogalmazott: „a kétszázötven éve tartó alázatos munka, krisztusi hit, nemzeti elkötelezettség összpontosul abban az eredményben, amely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedagógusképzését valóban magyar örökséggé teszi”.

Magyarország minden szegletéből, Európa és a világ számos országából érkeznek egyetemi hallgatók Egerbe. Pedagógusképzésünk ma már nemcsak országosan, hanem nemzetközi szinten is elismert. Büszkék vagyunk az egyetem szakmai közössége által kifejlesztett komplex alapprogramra. Az Élménysuli néven is közismert kezdeményezés ma már hatszáz általános iskolában tizenkétezer továbbképzett pedagógust és több mint kétszázhuszonötezer tanulót érint. Az Élménysuliban való tanításra felkészítő, módszertani fejlesztésre irányuló képzéseket térítésmentesen kínáljuk hallgatóinknak.

2024 szeptemberében indult el egyetemünkön a pedagógusképzés megújult, gyakorlati fókuszú modellje, amelyet az ágazatirányító Kulturális és Innovációs Minisztérium felkérésére egyetemünk szakmai közösségének vezetésével dolgoztunk ki.

Büszkék vagyunk többek között arra is, hogy az egyetemen folyó szőlészeti-borászati kutatás és képzés nemzetközi szinten is versenyképes. Legkiválóbb hallgatóinknak lehetőségük nyílik arra, hogy egy éven át Bordeaux-ban tanuljanak, gyakorlati ismereteiket, tapasztalataikat pedig több francia borvidéken gyarapíthatják. A tanulmányaik végén kettős diplomát, magyar és francia oklevelet is kapnak. Közkedvelt az osztrák, linzi Johannes Kepler Egyetemmel immár három éve zajló angol nyelvű programtervező informatikus mesterképzésünk is, ahol négy félév alatt, közös képzés keretében, szintén két diplomát szerezhetnek a hallgatóink: egy osztrák és egy magyar diplomát.

Beiratkozott hallgatóinknak számos ösztöndíjlehetőséget biztosítunk, amivel a tanulmányaikat segítjük. A Pyrker János-ösztöndíjat a pedagógusképzésben tanulóknak, a Szent Imre- ösztöndíjat a már a középiskolában is aktív tudományos tevékenységet folytató hallgatóknak kínáljuk. A Szent Mónika-ösztöndíjat pedig azon nappali tagozatos, aktív hallgatók számára biztosítjuk, akik csed, gyes támogatásban részesülnek. Az Esélyt a tanulásért ösztöndíj a hátrányos helyzetű hallgatóknak nyújt segítséget, s a fogyatékossággal élő hallgatók és segítőik is számíthatnak az egyetem nyújtotta anyagi támogatásra.

Hallgatói támogatórendszert és szolgáltató központot működtetünk, egyetemi hallgatóink minden olyan segítséget megkapnak, amire szükségük lehet a tanulmányaik során. Ebben az évben indult el az egyetem saját fejlesztésű online felülete, a VEKKER, amely segíti hallgatóinkat az egyetemen történő eligazodásban, tanulmányi előrehaladásukban.

– Ön hogyan ünnepli a karácsonyt?

– Férjemmel együtt tudatosan készülünk a karácsonyra, megpróbálunk a munkatempóból fokozatosan visszavenni, önvizsgálatot tartani, hogy méltón ünnepelhessük a megváltó Jézus Krisztus születését. A felkészüléshez segítséget ad nekünk Pilinszky János imája: „Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít.”

A karácsonyt családi körben, gyermekeinkkel, öt megszületett és egy „pocaklakó” unokánkkal együtt ünnepeljük. Férjemmel egyik kedvenc időtöltésünk a közös főzés. Eközben elfelejtjük a munkahelyi gondokat. Ugyanígy vagyunk akkor is, ha az unokáinkkal foglalkozhatunk.

Nagyon várom ezeket a perceket, órákat. Ilyenkor feltöltődöm, boldogságot érzek. Fogok időt hagyni az olvasásra, elmélyülésre, a belső szemlélődésre is. Számomra ez utóbbi a másik forrása a feltöltődésnek, amire nagy szükség van, hiszen 

abból tudunk adni másoknak is, ami bennünk van.

Fotó: Pajtókné Tari Ilona archívuma; Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2024. december 22-29-i ünnepi számában jelent meg.