Hűség a rendi karizmához napjaink iskoláiban is – Konferencia a szerzetesi oktatás értékeiről

Hagyománnyá, de mindenekelőtt szükségessé vált, hogy az oktatási intézményeket fenntartó szerzetesrendek hazai képviselői évente több alkalommal is találkozzanak, hogy közösen keressék az oktatás és nevelés mai kihívásaira adható válaszokat, megosztva tapasztalataikat, a jó gyakorlatokat, együttműködve szakmai vezetőkkel, politikai döntéshozókkal, a felsőoktatás képviselőivel. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megtartott november 20-i konferencia a hagyomány és a korszerűség összeegyeztetéséről, az új utak kereséséről szólt.

A rendezvény levezető elnöke, moderátora, Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora leszögezte:

A szerzetesrendek az iskoláik fenntartásával, az oktatás-nevelés által küldetést teljesítenek, minden korban figyelembe véve a személy és a közösség, a társadalom és a történelem valóságát.”

Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát a konferencia bevezetőjében emlékeztetett a hazai szerzetesrendek képviselőinek korábbi találkozóira. 2018 februárjában a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája elnökségei köznevelési munkacsoportot alapítottak, az együttműködés jegyében.

Már az alapítás évében megszervezték az Etikai kódex műhelykonferenciát, amelyen huszonegy szerzetesi iskolafenntartó vett részt. A cél az volt, hogy a kódex adott esetben a közösségi értékek tisztázásakor irányelvként szolgálhasson a köznevelési intézmények számára.

A kódex kidolgozásában a mostani konferencián is jelen lévő Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója és Dobszay Benedek OFM volt ferences tartományfőnök, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője is részt vett. 2019-ben a szerzetesi, pedagógiai innováció témájában szerveztek konferenciát, majd az év novemberében a szerzetesi köznevelési stratégiáról volt szó az egyes rendek karizmájának figyelembevételével.

El is készült a stratégia ötvenoldalas keretdokumentuma, amely tizenhét területet ölel fel, a teljes ember nevelésétől kezdve a biztonságos iskola kialakításáig. A teljes anyagot a covidjárvány miatt csak online lehetett bemutatni és 2020-ban a pedagógusok képzéséről szóló tanácskozást is csak online lehetett megtartani. Idén novemberben már személyes jelenléttel folytatódhatott a közös gondolkodás.

A pannonhalmi főapát bevezetőjében arról is beszélt, hogy az egyházmegyei és a szerzetesi fenntartású iskolákat összehasonlítva az utóbbiak sajátossága a rendalapító személyének figyelembevétele, az adott szerzetesközösség spiritualitása. Hortobágyi Cirill hozzátette: a szerzetesrendek „valahogy mindig is a frontvonalban voltak, amikor a kor kihívásaira kellett választ találni, ők mentek a határterületekre, szellemi értelemben is, s ha valami új, jó módszerre találtak, azt próbálták alkalmazni az intézményeikben”.

Sajátosság, hogy a szerzetesrendek mint fenntartók egyben üzemeltetők is. Fontos a személyes szerzetesi jelenlét – hangsúlyozta a főapát, majd kifejtette: sok múlik az iskolákban a felnőtt emberek személyes jelenlétének minőségén;

az iskoláknak nemcsak korszerű ismeretekkel kell felvértezniük a fiatalokat, hanem képessé kell tenni őket önmaguk legyőzésére, az erőfeszítésre, az önzetlen szolgálatra, a helyes megkülönböztetésre. Ehhez pedig hiteles példákra van szükség.

Nem mindegy, hogyan élünk, hogyan bánunk a környezetünkkel, embertársainkkal, képesek vagyunk-e feloldani életünk feszültségeit. A tudás szükséges, de nem elegendő, a helyes tudásból még nem következik helyes cselekvés. Szükség van erkölcsre, értékekre, spiritualitásra ahhoz, hogy rendben legyünk önmagunkkal, társainkkal, az egész világgal – mondta a pannonhalmi főapát.

A bevezetőt pódiumbeszélgetés követte az oktatás 21. századi fő kérdéseiről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Juhácz-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, Valaczka András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője részvételével.

Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója vezette a diskurzust, amelynek elején Juhácz-Laczik Albin OSB a közösség meghatározó jelentőségéről beszélt. Mint mondta, ennek hiánya számtalan negatív kortünet mélyebb oka.

Szent Benedek azt tanította, hogy a jó közösség „az erőseknek is szárnyakat ad, s a gyengéket sem riasztja vissza”; nélkülözhetetlen a rend (például az iskolában a csengetési rend, s más ésszerű szabály); harmadrészt azt írta a rendalapító, hogy a novíciusoknak (ahogy a közoktatásban a diákoknak is) beszélni kell a kemény, nehéz dolgokról is. „Sőt, magunkat sem szabad megóvni a problémáktól, nem kerülhetjük ki az életet” – tette hozzá a bencés iskolaigazgató, aki arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha a tanári kar nem példamutató, azt válaszolta:

már egy jól működő mikroközösség, két-három tanár is elég ahhoz, hogy mint mustármagból az élet, lélek fakadjon, „csak legyen bátorságuk vállalni önmagukat”.

Orbán Balázs kérdésre válaszolva kifejtette a Kommentár közéleti és kulturális folyóiratban (2023/4.) megjelent, oktatás-neveléssel kapcsolatban írt esszéjének főbb téziseit, többek között azt, hogy „az oktatás alapvetően konzervatív műfaj, mert feladata a generációk során megszerzett, megérlelt és kirostált tudás átadása”; az iskolának a nemzeti kultúra mélyebb megértését és értékeit is közvetítenie kell. Minden oktatási rendszer egyben nemzeti intézmény is, így célja a nemzeti közösség megmaradásának és sikerének előmozdítása. Elfogadhatatlan, hogy az iskola a gender- és woke-ideológiák terjesztésének nyílt színterévé váljon, és fontos feladat „a gyermekek biztonságának garantálása, akár az oktatási intézményeken kívülről, akár az azokon belülről érkező veszélyekkel szemben”. A politikai igazgató megerősítette, hogy a szerzetesi oktatás-nevelés a jövő, a jelenlegi kormányzat igyekszik ehhez minden támogatást megadni.

Valaczka András több évtizede magyartanár, a Piarista Rend Magyar Tartománya Pasztorális-Pedagógiai Titkárságának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink fiatal tanárainak nem adatik meg az a kontinuitástapasztalat, hogy rálássanak egy korábbi tanárnemzedék know-how-jára, arra, hogy „ők hogyan csinálták”.

Fontos a tanári példa, megérteni, megtanulni, hogy mit jelent tanárnak lenni, ezért indítottak a piaristák egy podcastsorozatot, amelynek keretében tanárok osztják meg tapasztalataikat, s a jó gyakorlatokat. Hálózatot kell kiépítenünk, amelynek az a célja, hogy a tanárok egymástól tanulhassanak” – mondta Valaczka András.

Az oktatás gazdaságtanával foglalkozó amerikai Eric Hanushek (Stanford Egyetem) megállapításaira hivatkozva hozzátette,

a jó tanár matematikailag nem modellezhető, ezt a „jóságot” csak érezni lehet valakin.

A pódiumbeszélgetés során Juhácz-Laczik Albin megemlített egy kezdeményezést, amelyet a bencés gimnáziumban vezettek be: a Jálics Ferenc-féle lelkigyakorlat lényegéből kiindulva hetente két alkalommal esténként tizenhárom percre elvonulnak a diákok a csendbe, hogy a jelenlétet tanulják – Istennel.

A korunkra jellemző jövőképhiánnyal kapcsolatban a pódiumbeszélgetésen elhangzott: a megoldás a mostban van,

a jelenben rejlik az erő; a jelenlétre kell tanítani önmagunkat is. A jövő pedig az Úré.

A pódiumbeszélgetés után külföldi szerzetes és laikus előadók beszéltek az oktatás mai kihívásairól.

Hűség a karizmához: kreatív válaszok a kortárs kihívásokra címmel a spanyol Carles Gil i Saguer piarista szerzetes, Európáért felelős generálisi asszisztens elméleti megalapozást és távlatot adott a fő témához.

Beatrix Mayrhofer SSND, a Boldogasszony Iskolanővérek osztrák tartományfőnöknője előadásában egy bécsi (a főpályaudvar közelében lévő), multikulturális közegben működő katolikus iskola mindennapjairól beszélt reményteljes szavakkal, derűvel.

Michael Sörös, a bécsi Oktatási Igazgatóság elnöke pedig többek között a Szent Benedek-i regulát alapul véve a jó tanár ismérveit sorolta fel: tisztelje az életet, az embert, ne legyen késedelmes a döntésre, ne legyen bántó, legyen higgadt, nyugodt, érett, adjon teret a másik ember számára, álljon két lábbal a földön, illetve legyen bölcsessége, ízlése a dolgokhoz (sapiens).

Délután Szerzetesi együttműködés az emberi méltóság védelmében címmel Dobszay Benedek OFM ismertette az Emberi Méltóság Stratégia intézményének létrejöttét, képzéseit, szolgáltatásait.

Az Emberi Méltóság Stratégia törekvése, hogy a gyerekekkel foglalkozó szerzetesi intézmények és közösségek – iskolák, óvodák és egyéb szervezetek – az emberi méltóság, a gyermekek és sérülékeny felnőttek védelmét az intézményi és közösségi kultúrájuk részévé tegyék,

válaszokat kapjanak a kérdéseikre, és támogatást találjanak ennek a szemléletnek a megvalósításában.

Célja, hogy a szerzetesi körben átlátható és mindenki számára biztonságos közösségek és intézmények működjenek. A jövőre már ötéves Emberi Méltóság Stratégia programjai nyitottak, az Egyházhoz nem tartozó pedagógiai intézmények szakembereinek figyelmét is felkeltették. Az EMS-t megkereste a református egyház is, hogy segítségükkel körükben is megkezdődhessen a szemléletformáló munka.

A személyes kísérés napjainkban megelevenedő piarista örökségének a rendben világszerte elterjedt gyakorlatát mutatta be Guba András SP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Innováció és Hálózatok Intézetének vezetője.

Isten küldetéseként éli meg, ahogy a rend hazai képviselőinek ez irányú lépései és a piarista ifjúsági szinódus 2019-es nagy világtalálkozóján a fiatalok konkrét kérései egybeértek: a meghallgatás és kísérés napjainkban egyházi szolgálatként jelenik meg, jól definiált keretben, szakmai alapon, a pedagógiai rendszer részeként is, a lendületet adó Lélek erejével – mondta Guba András.

Andrásfalvy János SDB szalézi tartományfőnök Don Bosco „megelőző módszerét” ismertette, valamint bemutatta annak hazai gyakorlatát és a helyi adottságoknak megfelelő, sokrétű kibontakozását a szaléziak kazincbarcikai intézményeiben.

Holczinger Ferenc SJ, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda (Jezsu) vezetője és Rivasz-Tóth Kinga, a Jezsu igazgatóhelyettese az intézmény „lelkiségi alapú nevelési programjának” gyümölcseiről, a kihívásokról, valamint a diákok teljesítményét és lelki fejlődését elősegítő projektekről, a Szent Ignác-i szellemiség értelmében vett teljes (másokért élő) ember neveléséről, az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokról beszélt. Többek között arról, hogyan építik be az önreflexió (examen) gyakorlatát a diákok mindennapjaiba.

Mit jelent számomra szerzetesi iskolában tanárnak lenni? – erre a kérdésre válaszolt a konferencián három laikus, családos tanúságtevő: Tóth Balázs és Lőrincz Tamás a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumból, valamint Perczel Tamás a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumból.

Személyes hangvételű vallomásaik közös mottója egy idézet volt David Steindl-Rast osztrák születésű amerikai bencés szerzetestől:

Az a laikus, aki tudatosan törekszik arra, hogy folyamatosan a jelenben éljen, valójában szerzetes.”

Perczel Tamás előadásában többek között a miskolci jezsuita gimnáziumtól átvett jó gyakorlatról a Parázs csoport küldetéséről beszélt. A budai Parázs középiskolás tagjai (immár több mint ötvenen) kortárs segítőként hitéleti megújulást hoztak az iskolába, lelki alkalmakat szerveznek adventben vagy nagyböjtben, sőt komplett délelőtti foglalkozásokat is vezetnek.

A következőkben Gáll Zsófia és Füle Gábor, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája munkatársai mutatták be a Zarándoktábor projektet, amelynek keretében egyhetes szervezett zarándoklatokra jelentkezhetnek felső tagozatos és középiskolás diákok csoportjai, és az érdeklődőknek zarándoktáborvezető-képzést is tartanak.

Zsódi Viktor SP piarista tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke a konferencia végén az összegzésben felhívta a figyelmet Ferenc pápa több megnyilatkozására a neveléssel és az önneveléssel kapcsolatban, s külön a nemrég zárult püspöki szinódus záródokumentumára, amely a tanárképzés kulcsfontosságát és a katolikus oktatás-nevelés prófétai szerepét is hangsúlyozza.

Zsódi Viktor megállapította, hogy a magyar szerzetesi köznevelés szemléletében és gyakorlatában is a szinodalitás útján jár, összhangban a Világegyház vezető törekvéseivel.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír