Húsvét és pasztoráció a Nyíregyházi Egyházmegye cigány közösségeiben IV. – Kántorjánosi

Négy településen immár hagyománya van annak, hogy a cigány testvéreket identitásuk és közösségük megerősítésében, a közösség tagjait a keresztény úton járás tekintetében támogassa, s szűkös anyagi mindennapjaiban segítse – adománnyal, odafigyeléssel, neveléssel – a cigánypasztoráció. P. Tóth Nóra négyrészes riportsorozatban mutatta be a Nyíregyházi Egyházmegye cigány közösségeinek húsvétját, miközben az ünnepi készület, a hagyományok, a hozzájuk kötődő beszélgetések a cigánypasztoráció általuk bejárt útját is felrajzolják.

Nyírkáta, Hodász és Nyíregyháza-Huszártelep után az utolsó állomás Kántorjánosi.  A településen 1987-ben indult meg a cigány közösség szervezése, két évvel később pedig már templom építéséhez fogtak, amely 1993-ra készült el. A közösségben kiemelten – a legutóbbi időszakot tekintve – a felnövekvő generációk tanítására, hitre nevelésére és pasztorálására koncentrálnak.

Ebben nagy segítséget nyújt a tanoda, melynek munkájába Kerezsiné Polyák Krisztina tisztelendő asszony, hitoktató is bekapcsolódik. Az egyik foglalkozáson a pászkás kosár tartalmát készítették el: sonkát, kolbászt, tojást, sárgatúrót. A hagyományos tojásfestést is megtanítják a gyerekeknek, hogyan kell hagymával vagy céklával színezni a húsvéti tojásokat.

Húsvét előtt a Tudás háza cigány munkatársai, a cigány parókiához tartozók és a magyar egyházközség tagjai együtt figyelték a lelkigyakorlatos prédikációkat és gyóntak is. „Nincs vita, hogy magyar meg cigány, mindenki nyugodtan elfogadja a másikat, és együtt hallgatják a lelkigyakorlatot” – számolt be Kerezsi János atya.

A Tudás házában dolgozó cigány munkatársak és a parókiák pénztárosa a pap jobb keze. Segítenek a húsvét előtti adományozásban – persze az adományok nem csupán húsvétkor érkeznek.

A kézműves foglalkozások mellett az ünnep lényegét is igyekeznek átadni: ilyenkor énekeket tanulnak – sokszor a szülőkkel együtt, hogy mindenkiben tudatosítsák, „Krisztus értük is meghalt” – mondta a tisztelendő asszony. A gyermekek a liturgiákon a ministránsszolgálat során a kisebb-nagyobb feladatokkal élik át az ünnepi eseményeket.

Mindez ugyanakkor nem csupán vallásos nevelésüket szolgálja: a tanodában, a Tudás házában, a hittanórákon, de még a cigány nyelvű liturgiákon is identitásukban erősítik azokat a cigány gyermekeket és felnőtteket, akik szívesen részt vesznek a rendezvényeken, programokon. A zenei és tánchagyományok ápolásával, a cigány nyelv használatával, egymás tiszteletével és szeretetével a múlt hagyományaihoz kapcsolódnak.

A kántorjánosi parókussal, Kerezsi Jánossal és feleségével, Kerezsiné Polyák Krisztinával készített beszélgetés ITT hallható.

Szöveg: P. Tóth Nóra

Fotó: Kántorjánosi Görögkatolikus Egyházközség

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír