Húsvét vigíliája egyházmegyéinkben

Debrecen Nyíregyházi Egyházmegye

Húsvét vigíliáján Palánki Ferenc megyéspüspök vezette a szertartást a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Nagyszombat a gyász napja, Jézus sírban fekszik. Egész nap lehetőség van imádságra a szentsír előtt, hogy készüljünk a feltámadás örömére. Szívünket betölti a csend, amely segít Krisztus szeretetének titkában elmélyedni. Palánki Ferenc megyéspüspök az egyházmegye papnövendékeivel együtt vidéki templomokat keresett fel, és a szentsír előtt imádkoztak. A főpásztor ennek élményét, tapasztalatát osztotta meg a húsvéti vigílián elhangzott homíliájában.

A püspök rámutatott: megtörtént a megváltás nagy műve, és Jézus ott van a sírban, a nyugalomban. De ez a nyugalom nem örök nyugalom, mert tudjuk, hogy Jézus Krisztus föltámadt.

Kell, hogy ez a nyugalom megérintsen bennünket. Ezt olvassuk a Zsidókhoz írt levélben: Igyekezzetek az Isten nyugalmas országába belépni, nehogy valaki későn jöttnek számítson (ld. Zsid 4,1). Amíg az életünk tart, addig van lehetőségünk belépni ebbe a nyugalomba, hogy egy kicsit elcsendesedjünk, és ebben a csendességben a Szentlélek hangját hallgassuk. Ő éppen erre akar bennünket elvezetni.

Zelk Zoltán élete utolsó időszakában írta: „A barátaim azt gondolják, fekszem, nem tudják, hogy megadóan járni tanulok Isten oldalán.” Ez a keresztény élet. Megadóan, magunkat föladva, nap mint nap elkezdünk járni Isten oldalán, és megtapasztaljuk azt az erőt, kegyelmet, amit kapunk a szentségek révén, az isteni jelenlét örömével.

Feltámadt Krisztus! Ez a mi örömünk, életünk, szolgálatunk forrása, középpontja és végcélja. Ebben segítsen az Úr, aki megújítja bennünk az isteni életet – mondta Palánki Ferenc megyéspüspök.

A prédikáció után következett a keresztelés és a bérmálás szertartása. Ősi hagyomány, hogy húsvét vigíliáján szolgáltatják ki a keresztséget a felnőtt korukban megtérteknek – így történt ez idén Debrecenben is.

A bővebb beszámoló és Palánki Ferenc teljes szentbeszéde ITT olvasható.

Szöveg és fotó: Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba egri érsek vezette a húsvét esti vigília szertartást az egri bazilikában. 

Prédikációjában a főpásztor egyebek mellett az ugynevezett beavató szentségekben részesülőkhöz fordult. Rámutatott, hogy hosszú érlelődési és tanulási folyamat előzte meg döntésüket; döntöttek, hogy meghalnak a bűnnek, a keresztség által pedig új életre születnek.

„Nagy örömmel köszönt titeket az Anyaszentegyház és Isten iránti hálával fogad be ez a közösség. Köszönjük, hogy meghallottátok az Úr szelíd, de egyértelmű hívását, hogy Krisztus követői legyetek. Köszönöm türelmeteket és elszántságotokat. Ez a mostani szertartás számotokra igazi új kezdet. Keresztények lesztek. Ez a ti ünnepetek a többi jelenlévő hívő számára pedig emlékezés és erőforrás.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Pap Ildikó

Fotó: Lénárt Márton

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti Szent István-bazilikában vezette a húsvét vigíliájának szertartását; együtt ünnepelt Mohos Gábor segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa.

„Az asszonyok úgy indultak a sírhoz, hogy egy halottnak adják meg a végső tisztességet – kezdte homíliáját a főpásztor. – Nem a Feltámadottba vetett hit indította őket húsvét hajnalán, hanem a halott Krisztus iránti mérhetetlen szeretet. A szeretet erősebb, mint a halál – olvassuk az Énekek énekében. Krisztus iránti szeretetünk minket is arra kötelez, hogy minden látszólagos kudarc ellenére, a hívő közösség minden szenvedése, megpróbáltatása, vagy akár a történelem olyan körülményei ellenére, amelyek azt sugallják, hogy fogyatkozóban vagyunk, hogy az emberek körében csökken a hit, hogy a keresztényeket kudarcok és üldöztetések érik szerte a világon, ki kell tartanunk a Krisztus iránti szeretetben és egymás testvéri szeretetében.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Zsuffa Tünde

Fotó: Csapó József

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Húsvét vigíliáján Veres András megyéspüspök mutatott be szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. 

Egyházunk két ünnep alkalmával szorgalmazza az éjszakai ünneplést: Krisztus születésekor és feltámadásakor – vezette be ünnepi prédikációját a főpásztor. – Már Szent Ágoston korában elterjedt szokás volt, hogy húsvét éjszakáját a keresztények imádságban, virrasztásban, örvendezésben töltötték. A keresztények ezen az éjszakán templomaikat kivilágították, a települések terein tüzet gyújtottak, emlékezve arra, hogy Krisztus legyőzte a bűnt és a halált. Ezzel a gesztussal emlékeztek arra is, hogy az élet akkor kezdődött el, amikor Isten megteremtette a fényt. Húsvét éjszakája a keresztények számára a titok éjszakája. A katekumenek, a keresztségre készülők ezen az éjszakán részesültek a keresztségben, lettek új emberekké a keresztség által. Az éjszakai ünnep összefüggésben áll a parúzia, Krisztus második eljövetelének várásával, hiszen Krisztus éjszaka támadt fel. 

(...) Mi is találkozhatunk a feltámadt Krisztussal, ha szívünk nyitott és készek vagyunk az ő befogadására. Azt szeretné Egyházunk, ha ezen az éjszakán átjárná gondolatainkat, érzéseinket, szívünk minden vágyát a megváltottság öröme, az istengyermekség ajándéka, hogy a reményvesztettségből kilépve mindnyájan bizakodókká váljunk – fogalmazott Veres András.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök mutatott be vigília szentmisét a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban nagyszombat este. 

A probléma bennünk és nálunk van. Isten teremt, és amit teremt, az jó, de két teremtő létezik. Az egyik a mennyei Atya, a másik pedig a mi fejünk. Amit Isten teremtett, az jó. Mi nem teremtünk, hanem állítunk. Feltételeket és elvárásokat támasztunk a Teremtővel szemben, és képtelenek vagyunk elfogadni ajándékként a teremtett valóságot. S aki nem fogadja el az ő teremtett valóságát, az egy életen át birkózik az élettel és Istennel – fogalmazott a főpásztor.

Nem merjük elhinni, hogy amit Isten alkotott, az jó, s meg is áldja azt, akit teremtett. Nem hisszük el, és elvárásokat, követeléseket támasztunk a Teremtővel szemben. A mai liturgia úgy kezdődött, mint a világ teremtése. Sötétség borította a mélységeket is. Sötétség borította a templomot, majd világosság lett. A teremtéskor Isten azt mondja: „Legyen világosság!” Mi pedig kihirdettük a világ világosságát, az Úr Jézus Krisztust, akiben Isten újjáteremtett mindent és mindeneket. Krisztus világossága összekapcsolja a teremtést a keresztségünkkel, az újjáteremtésünkkel.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

*

Nyíregyházi Egyházmegye

A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban március 31-én, vasárnap 0 órakor kezdődött a feltámadási szertartás Szocska A. Ábel megyéspüspök vezetésével

Krisztus testét ábrázoló lepel a sírból az oltárasztalra került, majd mécsesek gyúltak a papok és a hívek kezében és az emberek elindultak a feltámadási körmenetre.

A világos papi öltözékben lévő paptestvérek és ministránsok gyűrűjében Szocska A. Ábel püspök gyertyájával a templomajtót kereszt alakban megjelölte, s belépve a templomba üres sírt és fényességet talált. „Nincs itt, mert feltámadt, amint megmondta.”

A feltámadási szertartás kitörő örömét a harsogó dallamok, Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjának énekei tükrözték: az ódákkal, irmoszokkal, katavásziákkal.

Gánicz Endre főhelynök húsvéti üzenetként Aranyszájú Szent János ünnepi beszédét olvasta fel. „Élvezzétek mindannyian a hit lakomáját, részesüljetek mindnyájan a jóság bőségéből.”

A szertartás végén a püspök megszentelte a pászkás kosarakat, majd a feltámadás örömével kívánt minden jelenlévőnek áldott ünnepet.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pécsi Egyházmegye

Felföldi László megyéspüspök március 30-án, nagyszombat este a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban celebrált húsvéti vigíliát. A főpásztor arra hívott minden hívő embert, hogy bátran adják tovább Jézus Krisztus fényének és világosságának gazdag üzenetét.

A szentmisén koncelebrált Máger Róbert, az Egyházmegyei Hivatal püspöki irodaigazgatója, a székesegyház plébánosa és Resch András egri főegyházmegyés pap, a Neokatekumenális Út Közösség lelkipásztora. Az asszisztenciában szolgáltak a Pécsi Egyházmegye papnövendékei.

Szentbeszédben Felföldi László életünk éltető csöndjéről beszélt. Mint mondta, az emberiség élete a csöndben kezdődött, és csöndben történt a megváltásunk: a születés, a kereszthalál és annak csúcspontja, a feltámadás. Korunk éhezi és szomjazza a csöndet, a szeretet csöndjét, mely a levegő és a szeretet mellett „életfeltételként” visz minket előre, mert csak a csöndben érlelődhet az életünk.

Majd arról szólt Felföldi László, hogy ez nem a szokványos húsvét éjszaka, hanem a „létkérdés éjszakája”, az embernek maradás éjszakája, az emberiség nagy családja és a Földünk, mint közös otthonunk megmaradásának titka múlik rajta. Nem egy tanításról van szó – emelte ki beszédében a püspök –, nem egy kétezer éves üzenetről. Krisztus ma is ideáll közénk, és ma is azt mondja: Én vagyok a világ világossága, azt akarom, arra vágyom, hogy életetek legyen és bőségben legyen.

Legyünk Isten szeretetének, csöndjének hordozói, fényének, világosságának átadói és akkor Krisztus feltámadása meg fog erősíteni, új útra fog vezetni, velünk jön, és azt mondja a szívünkben, amit az apostoloknak is sokszor elmondott: Békesség nektek! Én vagyok. Én vagyok. Ne féljetek! (vö. Lk 24) – zárta szentbeszédét Felföldi László püspök.

A vigília megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Nagyszombaton Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a Fogadalmi templomban vezette a vigília szertartását.

A püspök atya a feltámadás kapcsán az emberi élet céljáról beszélt. Jézus föltámadása nemcsak olyan, mint egy szerencsés, vagy örömteli igazságszolgáltatás, mint egy happy end, hogy az igazságérzetünknek jól esik, hogy na, azért mégis neki lett igaza. Az ő föltámadása nemcsak azt igazolja, hogy amit mondott igaz, érdemes jónak lenni, érdemes erkölcsi normák szerint élni. Az ő föltámadása azt mutatja meg, hogy mi az emberi élet igazi és végső célja. Akármilyen nyomorúságos, akármilyen szép az ember élete, a végállomás nem a sír, nem a megsemmisülés. Az emberi élet célja az, hogy a föltámadt Krisztus állapotával azonosuljunk. Ne csak lelkileg, hanem egész emberségünkben – fogalmazott a püspök.

Hozzátette: Arra ritkán gondolunk, hogy húsvét nemcsak Jézus föltámadásának az ünnepe, hanem a keresztség ünnepe is. Amikor megkereszteltek bennünket, szüleink, keresztszüleink, akkor Jézus szándékából olyasmi történt, ami megadta a lehetőséget ahhoz, hogy azonosságot, közösséget vállaljunk Jézussal, és ő is megadta a lehetőséget, hogy közösséget vállaljunk vele – mondta a püspök.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: delmagyar.hu

Fotó: Gémes Sándor

*

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári székesegyházban nagyszombaton Spányi Antal megyéspüspök vezette a húsvéti vigília szertartását.

A szertartás a tűzszenteléssel, a húsvéti gyertya megáldásával, körmenettel és húsvéti öröménekkel kezdődött. A főpásztor a tűz megszentelése után megáldotta a húsvéti gyertyát. Bevitték a fényt a templomba, és az ének hirdette: eljött „Krisztus világossága!".

Az igeliturgia, az ószövetségi olvasmányok végig vezettek az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után fölgyúltak a fények, felcsendült a Glória, Isten dicsőítése. A szentleckét követően megszólalt ismét az ünnepélyes alleluja. Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdette.

A húsvéti vigília szertartásának harmadik fő része a keresztvíz megáldása és keresztségi fogadalom megújítása volt.

Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódott. A liturgia ünnepi áldással ért véget. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárta.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Nagyszombaton Székely János megyéspüspök tűzszenteléssel kezdte a húsvéti vigília szertartását, majd ünnepélyesen vitték be a húsvéti gyertyát a székesegyházba. A húsvéti gyertya elhelyezése után Pem László kanonok énekelte el a húsvéti öröméneket az Exultetet.

Szentbeszédében Székely János püspök Krisztus feltámadásának következményeiről beszélt, Jézus feltámadt, legyőzte a bűnt és a halált; húsvét eseményéből egy gyökeresen új világ és világszemlélet, végül egy új élet született.

Krisztus meghívott minket: Jöjj, kövess engem. Jézus Istenfiúi és Messiási öntudatát a húsvét eseményei igazolták. A tanítványok, akik csalódtak Krisztusban, nem várták Jézus feltámadását, nagypéntek után néhány héttel hirdetik: Krisztus Úr és Messiás, feltámadt és él. Találkozták a feltámadottál, aki felforgatta az életüket, és az örömhír futótűzként terjed azóta is. A húsvét a világtörténelem legnagyobb eseménye – fogalmazott a püspök.

A szentbeszéd után került sor a katekumenek keresztelésére és bérmálására. Majd a szentmise végén feltámadási körmenetben hirdették: Krisztus feltámadt. A befejező áldás előtt a püspök megáldotta húsvéti eledeleket megáldotta Püspök atya.

A szentmise IDE KATTINTVA visszanézhető.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Húsvét vigíliáján a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban Udvardy György érsek vezette a szertartást Takáts István érseki általános helynökkel, plébánossal, Kulcsár Dávid káplánnal, valamint Darnai János atyával.

A Szentháromság téren az érsek megszentelte a tüzet, majd meggyújtották a húsvéti gyertyát.

Udvardy György érsek szentbeszédében többek között arról beszélt, hogy a feltámadás ünnepe nem csupán a múltat idézi fel, hanem új értelmet ad a jövőnek és a jelennek egyaránt. Ahogy a gyertya fénye átvilágítja a sötétséget, úgy világítja be Krisztus feltámadása életünk minden sötét zugát, új értelmet adva az életünknek és döntéseinknek.

A feltámadás hatalma átalakít mindent, amit érint. Keresztényként ez azt jelenti, hogy új erőt kapunk az élethez és a döntésekhez. Az ünnep arra emlékeztet bennünket, hogy Krisztus megújító ereje mindig velünk van, és bátorít minket, hogy éljünk hitünk szerint és tegyük meg a szeretet cselekedeteit.

Az ünnepen az érsek a keresztség, majd a bérmálás szentségét szolgáltatta ki az arra felkészülteknek. A szentmise záró áldása után megtartották a feltámadási körmenetet a Szentháromság szobornál.

A bővebb beszámoló és az érsek teljes szentbeszéde ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír