Húsz csapat jutott be a pécsi egyházmegyei hittanolimpia döntőjébe

A hittanolimpia, ahogy már az elnevezés is mutatja, eltér a hagyományos hittanos versenyektől. A feladatokat összeállító szervezők számára kiemelt szempont, hogy ne csak a lexikai tudást felmérő kérdésekkel találkozzanak a résztvevők, hanem alkotó és ügyességi feladatokban is megmutassák jártasságukat.

A feladatok tematikája évente más ismeretanyagra épül. Míg 2024-ben a 20. században élt magyar boldogok és tiszteletreméltók életéből merítettek, az idei téma a szentév, a szent kapu és a hozzájuk kapcsolódó bibliai történetek voltak.

A belépő egy szabadon választott technikával alkotott kép vagy térbeli alkotás volt, A mi szent kapunk címmel, illetve egy, a csapattagok által közösen írt szöveg, amelyben egy bibliai személy vagy egy szent életéhez kapcsolódó történetet meséltek el, amely valamilyen módon kapcsolódik egy kapuhoz.

A történet elbeszélője pedig maga a kapu kellett hogy legyen.

A döntő programját úgy állították össze, hogy a megmérettetésen túl imádság, beszélgetés és éneklés is legyen benne. Közös énekléssel átvonultak a székesegyház déli kapuján. Együtt imádkoztak, és meghallgatták egymás gondolatait a szentévben megélt élményeikről – mondta el Sipos Edit, a pécsi Egyházmegyei Hivatal hitoktatási munkatársa, a verseny főszervezője.

Hozzátette, hogy ez a verseny azért is jelentett kihívást a résztvevőknek, mert magabiztos és pontos tudásra is szükség van a mély szívbéli nyitottság mellett. Sipos Edit megemlítette, hogy Felföldi László püspök azt szokta mondani a versenyzőket köszöntve, hogy mindenki nyertes, aki elfogadta a kihívást, és erőfeszítést tett; az már a „második” győzelem, ha még helyezést is sikerül elérni.

Felföldi László pécsi megyéspüspök idén is ellátogatott a hittanolimpiára, ahol beszélgetett a versenyzőkkel. Megköszönve aktív részvételüket, köszöntőjében arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy

az élet olimpiáján nem azok a győztesek, akik kitűnnek a többiek közül, hanem azok, akik a legjobb csapatjátékosok.

A kereszténység is csapatjáték, ahol nincsenek magányos harcosok, ugyanis csak a ránk bízott társainkkal együtt üdvözülhetünk. „Ezért kell nektek fantasztikus csapatjátékosnak lennetek itt és abban az egyházközségben is, ahol éltek” – buzdította a fiatalokat a főpásztor.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír