„Budapest kellős közepén, a Ferenciek terének templomában, kedden esténként kiléphetünk a rohanás világából, és a Schola Gregoriana Budapestinensis éneklése által beléphetünk a gregorián ének békét, megnyugvást, fölemelkedést és frissességet adó ősi világába” – írja szerkesztőségünknek eljuttatott meghívójában Sapszon Ferenc Kossuth díjas karnagy, elnök.
A – heti rendszerességgel egyedülállóan régóta – gregorián szolgálatot végző együttest 23 évvel ezelőtt hívta életre a Gregorián Társaságot alapító és közel negyedszázadon át vezető Béres György atya. Húsz éve pedig Kis Csongor OFM, a pesti ferences templom akkori templomigazgatója bevezette, hogy hétről hétre keddenként, az esti szentmisén minden ének az egyház anyanyelvén szólaljon meg, a Gregorián Társaság együttesének előadásában.
Az együttes heti szolgálata mellett más helyeken is vállal liturgikus éneklést. Hat éve indult az Élő gregorián – Hangzó Árpád-kor elnevezésű országos programsorozat, amely legrégebbi templomainkba viszi el az ősi énekeket, ráirányítva a figyelmet múltunk értékeire, az európai és hazai kultúra összetartozására. „Az Árpád-kori templomok falai is mintegy életre kelnek, amikor azt »hallják«, amit fénykorukban” – vallja a társaság.
A Gregorián Társaság legközelebbi nagyszabású programja 2017 júliusában lesz, amikor a VII. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivált szervezi meg.
A Gregorián Társaság 26 éve jött létre, és céljául az európai zenetörténet igen fontos, ám kevéssé ismert, mintegy ezeréves időszaka zenéjének, a gregorián éneknek tanulmányozását, tanítását, művelését és közkinccsé tételét tűzte ki. A társaság szakmai feladatának tekinti az énektanárok és karvezetők továbbképzését. Legfontosabb céljuk a gregorián éneknek a saját helyén, azaz a liturgiában való megszólaltatása. A társaságot 2014 óta vezeti Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas karnagy.
Forrás: Gregorián Társaság
Fotó: Gregorián Társaság (az archív felvételek a tízéves jubileumi szentmisén készültek)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria