Huszadszor rendezték meg a katolikus óvodák konferenciáját

Az ünnepi eseményen meghívott vendégként részt vettek a Református Pedagógiai Intézetből érkezett kollégák, Ablonczyné Vándor Éva és Kovács Erika.

A díszvendégek között foglalt helyet rajtuk kívül Grolyóné Szabó Éva, aki a Katolikus Pedagógiai Intézet (akkor még Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, KPSZTI) óvodákkal kapcsolatos képzési stratégiáját kidolgozta és hosszú éveken át irányította. Ő volt az, aki az óvodai konferencia műfaját az intézetben létrehozta és évről évre gazdag tartalommal megtöltötte. A régi kollégák, részt vevő óvodaigazgatók, óvodapedagógusok nagy szeretettel fogadták, örömmel üdvözölték.

A Katolikus Pedagógiai Intézet igazgatója, Barcsák Marianna a konferencia megnyitása után köszöntötte őt, méltatva a sok éven át végzett odaadó és szakmailag igényes munkáját, amelynek sziklaalapjára támaszkodhat a 21. század új kihívásaihoz igazított képzési metódus.

A Katolikus Pedagógiai Intézet ez évi óvodai képzéseinek középpontjában az anyanyelvi nevelés állt, a képzések között nagy arányban jelentek meg az irodalmi, anyanyelvi témák. Ennek megfelelően alakították a jubileumi konferencia programját is: a délelőttöt a verseknek, a délutánt a meséknek szentelték.

A konferencia Lackfi János, József Attila- és Prima Primissima díjas író, költő előadásával kezdődött, aki amerikai utazása miatt jelenlétével nem tudta megörvendeztetni a résztvevőket, de előadását videón eljuttatta a pedagógiai intézethez. Személyisége, humora a képernyőn keresztül is elvarázsolta a jelenlévőket, a nevetés hullámai többször végigsöpörtek az előadótermen. A gyermeki lélekről beszélt, amely őszinte, játékos, rendbontásra mindig kapható. A világra történő rácsodálkozás közben számos félrehallást, félreértelmezést, átlényegítést él meg, amelyek akár naponta újabb humoros pillanatokat szereznek a kisgyermekek közvetlen környezete számára.

Lackfi János beszélt a versek mindennapi életben elfoglalt helyéről, felhasználhatóságáról, arról, hogy szelepként működhetnek a gyermekeket nyomasztó, nehéz, sokszor illetlennek gondolt témákkal kapcsolatban. Ezután néhány konkrét költeményen keresztül bemutatta a szavak hasonlóságán, felcserélhetőségén (bála – bálna, malac – barack) alapuló nyelvi humor megjelenését, amely versekkel már sokszor aratott osztatlan sikert gyermekhallgatóságának körében. A hét napjainak elferdítésére építő versével bemutatta, milyen vicces lehet az, amikor valami megszokott dolgot kicsit másképpen mondunk. Meglévő, klasszikus verseink formájának, ritmusának vagy éppen kezdősorának megtartása is számtalan humoros, felszabadító költemény megalkotására ösztönözheti a mai kor költőjét. Lackfi János előadása a felnőtthallgatóság figyelmét is megragadta, a vicces pillanatok között jó arányérzékkel helyezte el a lélektani, verstani ismereteket, az előadás felszabadult élvezete közben a résztvevők feleleveníthették a pszichológiai és módszertani ismereteiket is.

A vidám felütés után Szabó Ildikó, a Magyar Olvasástársaság tanácsának tagja, a kecskeméti Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola és Óvoda főigazgatója beszélt a gyermekversekről: mi az, ami egy ilyen költeményt egyedivé, értékessé tesz. Példák során keresztül mutatta be, hogy milyen sokféle nyelvi leleményt, zeneiséget, költői képet, játékosságot, hangulatot figyelhetünk meg kiváló kortárs költőink verseiben. Azt is bemutatta, hogy milyen az a vers, amelyből mindez hiányzik.

Az előadás végén rövid műhelymunkában fordulhattak egymás felé a résztvevők, megbeszélve, hogy a mindenki számára kiosztott négy vers közül melyik az, amelyiket szívesen választanák egy apák napi ünnepségre. Az előadó a válaszok meghallgatása után a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Móra Kiadó óvodás korcsoportok számára kiadott, Mondjad még! című gyűjteményét, amelynek használatával egész biztosan tiszta forrásból választhatnak verset, mesét a pedagógusok.

A délelőtti program zárásaként Lackfi Jánosnak erre az alkalomra gyermekdalok dallamára írt költeményeit hallgathatták meg, énekelhették el a résztvevők a kivetített szöveg segítségével. A közös éneklést gitárjátékával Gyombolai Bálint énekművész, karnagy, zenepedagógus vezette. A közel száz résztvevő alkalmi kórusa nagyon szépen szólt, ami nem is olyan meglepő tagjainak foglalkozását figyelembe véve.

Az ebédszünetben a Korda Kiadó kínálatából könyveket, játékokat, apró kegytárgyakat vásárolhattak a kollégák és Kállai Nagy Krisztina is elhozta az általa illusztrált vallásos tárgyú köteteket eladásra.

A félórás szünet után a résztvevők újra felvehették a gyermekirodalom fonalát, ezúttal a mesék világa felé kanyarodott a konferencia tematikája.

A délutáni szakaszban a konferencia programját Navratil Andrea Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, ökológus, tanár, mesemondó csodálatos élőszavas mesélése színesítette, akinek fordulatos meseszövéséből sok nagy igazságra fény derült a férfi-nő kapcsolatról, a teremtés mikéntjéről és arról, hogy „miért gödrös az ember talpa”. Navratil Andrea személyisége, szépen csengő hangja, humora elbűvölte a hallgatóságot, remek példát mutatva arra, hogy a gyermekek felé is bátran lehet a mesei elemek megtartásával, aktuális történéseket beleszőve, a pedagógus személyiségén átszűrve mesélni.

A konferencia záró előadásaként Tálas Ágnes óvodapedagógusnak, a Lipinka program és oktatói közösség egyik alapítójának prezentációját tekinthették meg a résztvevők. Az előadó bemutatta azt a határainkon átnyúló programot, amelynek során erdélyi pedagógusokkal együttműködve mesekeretbe szőtt alkotótábori programot szerveztek a helybéli óvodások, kisiskolások örömére. A tábor komplex foglalkozásokból épült fel, a népmese, népi játékok, élőzenés néptánc és kézművesség mindennap felbukkant a tevékenységek során.

A mese motiváló erejét kihasználva a gyermekeket a legkülönfélébb tevékenységekbe is be tudták vonni, amelyek során egyéni képességeik és közösségi összetartásuk is fejlődött. Tálas Ágnes előadásának nagyon értékes elemét alkotta az a gyűjtemény, amely a mesék fő témáihoz ajánl sok-sok népi játékot, kézműves technikát. A részt vevő pedagógusok ezt a gyűjteményt minden bizonnyal be tudják majd építeni mindennapos munkájukba.

A konferencia lezárásaként hálaadó szentmisén vehettek részt az óvodapedagógus kollégák, amelyet Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora celebrált. A szentmisén a délelőtti programban megismert Gyombolai Bálint vezette az énekeket, gitáros játékával segítve a résztvevők lelki elmélyülését, emelve a liturgia szépségét. Martos Levente Balázs homíliájában a napi igerészek magyarázata mellett saját óvodai emlékeit is elmesélte, megerősítve a jelenlevőket abban, hogy mennyire fontos a munkájuk.

Lehet, hogy a gyermekek elfelejtik majd, amit mondtatok nekik, de ahogyan közben néztetek rájuk, arra emlékezni fognak.”

A jubileumi konferencia szervezője Módli Ildikó, a Katolikus Pedagógiai Intézet óvodai referense volt.

Forrás: Katolikus Pedagógiai Intézet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír