Húszéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat monori Jelenlét programja

Hazai – 2024. október 11., péntek | 17:49

Október 4-én ünnepelte huszadik évfordulóját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja Monoron. A két évtizede a Tabán telepen megalapozott segítő szemlélet azóta a szociális ellátás egyetemen tanított egyik módszerévé vált, melyre olyan programok épülnek, mint a háromszáz legszegényebb településen zajló Felzárkózó települések kormányprogram.

A monori Cinka Panna és Bercsényi utca kereszteződésénél fekvő Tabán-telep és a Máltai Szeretetszolgálat története elválaszthatatlanul összefonódott egymással. Ott egy konténerirodában kezdődött annak a folyamatos jelenléten alapuló, összetett szociális segítő módszernek a kialakítása, amelyet ma Jelenlét programnak neveznek.

A Jelenlét programot az elmúlt két évtized során sok hátrányos helyeztű városrészben és településen indította el a Máltai Szeretetszolgálat, többek között Pécsett a György-telepen, Miskolc-Lyukóvölgyben, az egykor „pokolinak” nevezett toronyban Veszprémben, valamint Tiszaburán és Tiszabőn – és ez adja az alapját a Felzárkózó települések programnak, amely az ország háromszáz legszegényebb településének felzárkóztatását tűzte ki célul.

A kerek évforduló megünneplésére teljesen megtelt a monori Tabán Tanoda.

A rendezvényen részt vett Vecsei Miklós diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke; Pogácsás Tibor országgyűlési képviselő, aki a program indulásakor Monor polgármestere volt; Darázsi Kálmán, a város jelenlegi polgármestere; Kiss Dávid, a Jelenlét misszióért felelős vezető, a helyi program első szociális segítője; Kemes Balázs, a BME Építészmérnöki Kar oktatója, valamint a monori Jelenlét program korábbi és jelenlegi munkatársai.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos megnyitóbeszédében megemlékezett első monori tapasztalatairól, valamint mindazokról, akik munkájukkal, tettvágyukkal elkötelezetten segítették a helyi Jelenlét programot.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: „Ennek a telepnek az a sajátossága, hogy mindig fiatalok vezették itt a programot. És

akik nem hisznek a fiatalokban, vagy azt gondolják, hogy sok mindenre nem képesek, azok nem ismerik őket.”

Kiss Dávid beszédében felidézte az első pillanatokat, amikor a monori program egyik első munkatársaként odaérkezett.

A Jelenlét program szakmai vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Monor volt a bölcsője a Jelenlét programnak – itt indultak el olyan elemei, melyek a Felzárkózó települések program meghatározó szociális eszközeivé váltak: a közösségi fürdő és mosoda, a mindenki számára nyitott közösségi tér, mai nevén Jelenlét Pont, a Máltai Szimfónia és a Máltai Foci.

Kemes Balázs több mint tíz éve működik közre a monori Jelenlét program építészeti fejlesztéseiben. „Doktoranduszként a szociális építészet kutatásával kezdtem foglalkozni, és azt találtam, hogy

a legtöbb projekt azért működik hosszú ideje jól, mert közösség van mögötte, nemcsak egy olyan közösség, amelynek segítenek, hanem akik maguk is részt vesznek a munkában, és ahol a segítők is közösségben dolgoznak együtt”

– mondta.

A beszédek után a Máltai Szimfónia program növendékei tartottak rövid koncertet, majd az egybegyűltek meglátogattak egy olyan családot, akik a monori szociális bérlakás program révén jutottak új, összkomfortos lakóházhoz a telepen kívül.

Az eseményt végül közös ebéd zárta, a gőzölgő babgulyást a résztvevők pont úgy fogyasztották el, ahogy az elmúlt húsz évben a segítő munka zajlott: jó hangulatban és együtt.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria