Huszonöt éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai szállója

Romhányi Tamás elmondta: negyedszázada a hajléktalanok ellátása Magyarországon előzmények nélküli tevékenységnek számított, nem volt törvényi háttere, sem magyar nyelven elérhető szakirodalma.

Felidézte: az egykori óbudai munkásőrlaktanya pincéjében megnyitott szálló aznap kezdte meg a működését, amikor a MÁV elrendelte a nagyobb budapesti pályaudvarok éjszakai bezárását, és a várótermekből elküldték az oda behúzódó hajléktalan embereket.

Az első este hét vendéget fogadott a Miklós utcai menedékhely, majd a létszám rövid idő alatt ötvenre nőtt. Huszonöt év alatt a szállón mintegy háromezer ember fordult meg, akik általában 3–12 hónapot laktak ott.

Romhányi Tamás kiemelte: az útkereső és viharos időszakban megnyitott máltai menedékhelyet akkoriban gyakran felkeresték a kormányzat és a főváros vezetői, visszatérő látogató volt Demszky Gábor főpolgármester, Surján László népjóléti miniszter, Tarlós István, a III. kerület akkori polgármestere, Harrach Péter későbbi szociális és családügyi miniszter, valamint a szociális szakma számos ismert, később vezető tisztséget betöltő személyisége. Az első időszakban az esti nyitásnál önkéntesként fogadta a szálló lakóit Vecsei Miklós, a Szeretetszolgálat alelnöke, aki 2002 és 2007 között hajléktalanügyi miniszteri biztosként irányította a szakmai munkát.

A kommunikációs vezető emlékeztetett arra is, hogy a Miklós utcai hajléktalanszálló megnyitásakor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fiatal, hivatalosan csupán másfél éve működő civil szervezet volt, amely a keletnémet menekültek befogadásával, majd a romániai forradalom ideje alatt nemzetközi humanitárius segélyakcióval hívta fel magára a figyelmet.

A máltai önkéntesek a hajléktalanellátásban is Kozma Imre atyának, a szeretetszolgálat alapító elnökének tanításait ültették át a gyakorlatba – fogalmazott Romhányi Tamás –, a befogadás eszméjén és a rászorulók közötti folyamatos jelenléten alapuló segítségnyújtás a Miklós utcai intézményben formálódott elismert és egyre több helyen alkalmazott szociális szakmai módszerré.

Romhányi Tamás  hozzátette: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt huszonöt évben az ország egyik legnagyobb hajléktalanellátó szervezetévé vált, amely tizenkét városban hatvanhárom intézményt tart fenn, a fővárosban kialakult munkamegosztás szerint pedig a budai oldal ellátásáért felel.

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

MTI/Magyar Kurír