Huszonöt éves a Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői szolgálata

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családok Háza Integrált Intézmény Nevelőszülői Hálózat kötelékében tizenkét megyében összesen 96 nevelőszülő 260 gyermeket nevel, köztük számos fogyatékkal élőt, halmozottan sérültet. A hálózat befogadó szülői olyan gyerekekről gondoskodnak, akiket a gyermekvédelmi hatóságok kiemeltek eredeti családjukból, és hosszabb-rövidebb időre nevelőszülőknél helyeztek el. A gyerekek gondozását és ápolását végző nevelőszülők elősegítik és támogatják a gyermekek fejlődését, emellett feladatuk a kapcsolattartás a szülőkkel, valamint annak elősegítése, hogy amennyiben arra lehetőség van, a gyermek visszatérhessen saját családjába, illetve örökbefogadó szülőkhöz kerülhessen.

A Máltai Szeretetszolgálat első saját építésű központjában, Pátyon 1996-ban az idősotthon építésével egy időben alakították ki azokat a lakóotthonokat, amelyekben először öt, legalább három gyermeket befogadó családdal indult a nevelőszülői hálózat. Az új gyermekvédelmi törvény hatályba lépése után, 1998-ban létrejöttek a nevelőszülői hálózat intézményesült keretei. Az első időszakban a családok szoros kapcsolatban álltak az otthonban élő idős emberekkel, akik gyakran játszottak a gyerekekkel, tanították őket, a szülők pedig segítettek az otthon lakóinak a mindennapokban. Később az első családok kiköltöztek a környező településekre, újabb és újabb nevelőszülők végezték el a szükséges képzéseket, így országos hálózat jött létre.

A befogadó családokat az MMSZ tárgyi eszközökkel is segíti, a nevelőszülőket mentorok támogatják, és olyan képzéseken vehetnek részt, melyeken többek között abban kaptak segítséget, hogy minél jobban megismerjék az általuk nevelt gyermekek személyiségét és alaposabban megtervezhessék a gyerekek jövőjét. A huszonöt év során közel ezer gyermek nevelkedett hosszabb-rövidebb ideig a máltai nevelőszülői hálózat családjaiban.

A család- és gyermekjóléti szolgálatot a nevelőszülői hálózattal egy időben indította a Máltai Szeretetszolgálat, hogy a város önkormányzatával együttműködve segítse a Pátyon élő családokat. A szolgálat legfőbb feladatának tekinti, hogy odaforduljon a nehéz helyzetben élő családokhoz, figyelemmel kísérje életüket és szükség esetén az MMSZ szakembereit – adósságrendezési tanácsadót, pszichológust, mediátort, munkaerőpiaci koordinátort – bevonva támogassa őket.

A negyedévszázados jubileumot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Régiója szakmai nappal ünnepelte Pátyon, a Befogadás Háza kápolnájában. Az eseményen a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakterülethez kapcsolódó szakemberek vettek részt. Horváth Ádám, a segélyszervezet szakterületi vezetője megnyitóbeszédében felsorolta és köszönetet mondott annak a 48 munkatársnak, akik az elmúlt 25 évben a család- és gyermekjóléti, valamint nevelőszülői szolgálatban dolgoztak. Az MMSZ gyermekjóléti szolgálata és a nevelőszülői hálózat szemléletéről szólva elmondta: hasonló, mint az evangéliumi történetben, amikor négy ember kibontotta a ház tetejét, és azon keresztül engedte le a béna embert Jézus elé. „A munkánk képletesen néha furnérlemez-bontás, máskor viszont mintha vasbetont kellene bontani. Esetenként van hozzá valamilyen eszközünk, de sokszor csak a két kezünk. Ezt a látszólag bontó, mégis építő munkát végezte ez a 48 ember az elmúlt 25 évben. A gyermekvédelmi törvény hatálya alatt dolgozunk, ami azt jelenti: a legfőbb cél, hogy annak a gyereknek a legjobb legyen.”

Morva Emília, a szervezet közép-magyarországi régióvezetője köszöntőjében kiemelte: azok az emberek, akik huszonöt évvel ezelőtt a két most ünnepelt szolgálatot elindították, feltehetőleg nem számolták ki, hány ember, hány család, és köztük hány gyermek – akik mindannyiunk számára a legfontosabbak – kapnak majd az ő munkájuk által új esélyt egy jobb, biztonságosabb életre. „Közel ezer gyermek került a Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatába az elmúlt negyed évszázadban, és kapott segítséget. Azt hiszem, van mit ünnepelni.” Egyúttal kiemelte, a huszonöt év alatt az alapcél – miszerint a gyermekeknek a legjobb legyen – nem változott, a körülmények azonban sokat formálódtak. A rászoruló családok mellett egyre több az olyan család, amelyek bár jómódban élnek, de komoly mentális nehézségekkel néznek szembe.

A szakmai napon részt vettek a környékbeli szociális jelzőrendszer tagjai: rendőrök, védőnők, orvosok, iskolák és óvódák munkatársai, az önkormányzat szociális munkatársai. Páty alpolgármestere, Bencze Gergő köszönetet mondott a a községben végzett szolgálatért. „Sokat egyeztetünk más településvezetőkkel, és gyakran találkozom azzal, hogy ahol nem a Máltai Szeretetszolgálat végzi ezt a tevékenységet, ott problémát okoz, hogy ez a szolgáltatás egyáltalán létezzen, vagyis legyen ember, aki segít. Ezért nagyon hálásak vagyunk a Szeretetszolgálat munkájáért, amit a városban élő családokért végeznek az önkormányzattal és más szakemberekkel együtt.”

A konferencián előadást tartott Csákány Emese, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa, valamint Győri Piroska, a Veszprémi Érseki Főiskola mesteroktatója.

A szakmai nap zárásaként Kovács András Péter humoristával beszélgetett Parák Eszter, az MMSZ kommunikációs referense a szenvedélybeteg szülők mellett felnövő gyerekekről és a függőség családra gyakorolt hatásáról.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír