I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson

Dimitriosz Archondanisz, ezen a néven ismerte az Imbrosz szigeten élő közösség a későbbi I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkát, aki gyermekkorában ministránsként segítette szülőfalujának papját a szolgálatában.

Szolgálat esőben, szélben szamárháton

A Szent Györgynek szentelt központi falusi templomban, valamint a sziget távoli pontjain fekvő kápolnákban oltárszolgaként kísérte a fiatal Dimitrosz lelkiatyját, Aszteriosz atyát. Szűk hegyi ösvényeken esőben, szélben szamárháton haladtak közösségtől közösségig; a fiatal fiú feladata a szent istentiszteleti edények szállítása volt. Gyakorta előfordult, hogy az atya harangozott, és mindössze ketten voltak jelen a kápolnában.

Nem készült papnak

Fiatal ministránsként Dimitriosz nem álmodozott papi hivatásról, hanem átélte Isten titokzatos jelenlétét a liturgia által. A pappá válásakor az motiválta, hogy egyháza számára valami fontosat hozzon létre. Dimitriosz Archondanisz szolgált a török hadsereg kötelékében, 21 évesen szentelték pappá – majd 1991-ben választották meg az Egyetemes Patriarkátus élére, Szent András 207. utódává, akkor vette fel a Bartholomaiosz nevet. Rómában, Bossey-ben és Münchenben tanult. 2013-tól a rendőrség fokozott védelem alá helyezte a pátriárkát, miután egy ellene tervezett merénylet terve kiderült, és több embert őrizetbe vettek.

Őtőle, Őáltala, Őhozzá

Az Ortodoxszemle.org portál felidézte a pátriárka tanúságtételét, amelyben élete legfőbb tapasztalataként említette a felismerést, hogy „teremtettek vagyunk, életünket mástól, végső soron Istentől kaptuk (»minden Őtőle van«). A liturgiában különleges módon éljük meg Isten jelenlétét és azt, hogy az Istenben való életre vagyunk hivatottak (»minden Őáltala«). Az Eucharisztia szó szerint »hálaadást« jelent, melyben az élet Isten felé törekszik (»minden Őhozzá«)”. A papi hivatás választásában az motiválta, hogy folyamatosan megélje Isten titokzatos jelenlétét az egyházi istentiszteletben. Világképében jelen van az Isten valóságos jelenlétében élő keresztény érzése, megértése, megélése és tudata.

A szent ügy

I. Bartholomaioszt gyakran „zöld pátriárkának” is nevezik, sokat tesz az összortodox összefogásért, az ökumenikus párbeszédért és a természetvédelemért. Hét nyelven: görögül, törökül, olaszul, németül, franciául, angolul és latinul beszél. „A keleti és nyugati keresztények közötti egység szent ügy” – hangsúlyozza a pátriárka. I. Bartholomaiosz számára nyilvánvaló, hogy az ortodoxia Európához tartozik, ahhoz, amit „nyugati civilizációnak” nevezünk. Az ortodoxia nem egy külön keleti keresztény civilizáció az egységes Európa keretében.

Kifosztva, elnyomva

A konstantinápolyi pátriárka a 6. századtól viseli az ökumenikus (egyetemes) címet, de a török kormány a mai napig nem ismeri el ezt a tisztségét. A konstantinápolyi pátriárka mintegy 300 millió ortodox hívő lelki vezetője. I. Bartholomaiosz székhelye Törökországban van, ahol a népesség 99 százalékban muszlim vallású, és ahol mindössze négyezer ortodox hívő él. A tulajdonaitól megfosztott ortodox keresztény közösség nem szívesen látott kisebbség a közel-keleti országban, a török hatóságok templomaikat, kolostoraikat és iskoláikat elkobozták, bezáratták.

„Szeretjük az országunkat…”

A helyi hatóságok szemében a pátriárka is csupán egy püspök szerepét tölti be. „Úgy érezzük, másodosztályú állampolgárokként kezelnek minket, és nem élvezzük ugyanazokat a jogokat, mint török honfitársaink” – fogalmazott a Greek City Timesnak adott interjúban.

Arra az újságírói felvetésre, hogy miért tart ki a több milliós ortodox közösség vezetője egy 99 százalékban muszlim vallású ország mellett, azt válaszolta az egyházi vezető: „Szeretjük az országunkat, ide születtünk, és itt szeretnénk meghalni. Úgy érezzük, hogy ide szólít minket a küldetésünk, ahogyan az már 17 évszázada ide köt bennünket.”

Örök közösség

A pátriárka nem érti, hogy a török hatóságok miért nem tisztelik a közösségüket. „Többször találkoztam a miniszterelnökkel, többször fordultam hozzá konkrét problémákkal és kértem a segítségét. Mindhiába” – nyilatkozta. Az egyházfő ugyanakkor kétségbe vonja, hogy közössége valaha is el fog tűnni a föld színéről. „Eddig is túléltünk, és még hiszünk a csodákban.”

A Hagia Sophia ügye

Az ortodox egyházfő megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy a török elnök az eredetileg bizánci székesegyházként működő a Hagia Sophiát nemrég mecsetté nyilvánította. „Mit mondjak keresztény vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség” – fogalmazott I. Bartholomaiosz.

Egyházszakadás a 21. században

A pátriárka 2018. október 11-én hozta meg az ukrán ortodox egyház önállóságáról szóló döntést. Az Isztambulban aláírt dokumentummal hivatalosan is elismerte az önálló (autokefál) ukrán ortodox egyházat, szentesítve annak elszakadását az orosz ortodox egyháztól, amellyel 1686 óta egységben volt. Az orosz ortodox egyház erre válaszként megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását.

Fájdalmas szakítás

Moszkva és több más ortodox egyház az Isztambulban meghozott döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházi konfliktusának tekinti. I. Bartholomaiosz pátriárka ennek kapcsán kifejtette: „Sajnálatos módon a testvéregyház szakított velünk, hogy kifejezze elégedetlenségét az ukrán egyházzal kapcsolatban. Mi azonban szeretjük az orosz egyházat, bármi történt is.” Hozzátette: „Mindannyiukat megviselte a szakítás, s azt szeretném, hogy egyházaink viszonyát hamarosan ismét a béke és a szeretet határozná meg.”

Kötelék a magyarsághoz

Idén augusztus 20-án lesz huszonegy esztendeje, hogy a keleti egyház is szentként tekint államalapító királyunkra. 1054 óta tartó széttartást békéltetett össze Szent István, mikor 2000. augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka elismerte az ortodox egyház szentjeként első Árpád-házi szent királyunkat, és vele együtt a magyarság első missziós püspökét, a Konstantinápolyból hazánkba küldött Szent Hierotheoszt, aki templomokat, monostorokat alapított, és egyebek mellett István édesanyját, Saroltot is megkeresztelte.

Rendkívüli lépés

Őszentsége a Szent István-bazilika előtt, az ünnepi szentmise keretében hirdette ki azt a bullát, amely első királyunknak az ortodox egyházban is szentként való tiszteletéről szól. Az ortodox egyházfő cselekedete azért is volt rendkívüli, mert az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa arra, hogy az ortodox egyház sajátjának ismerje el a római katolikus egyház valamely szentjét. A gesztus elismeréseként értékelhető, hogy a pátriárka megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig díszdoktorává avatta.

Görög ortodoxok hazánkban

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Az antiochiai pátriárkának alárendelt egyház 330-ban vált önállóvá, majd rövidesen a második legfontosabb egyház lett belőle, Róma után. Területe sokkal kisebb, mint eredetileg volt, jelenleg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá. A diaszpórában élő görög közösségek, így a Magyarországon élő görög, valamint a bizánci hagyományhoz kapcsolódó magyar ajkú ortodox egyházközségek is a patriarkátus alá tartoznak. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.

Forrás: Ortodoxszemle.org, Greek City Times, YouTube, Gondola.hu, Magyar Kurír, Máltai.hu/NEK

Fotó: Thaler Tamás; Asszonyi Eszter (Református.hu)

Magyar Kurír