I. József melkita pátriárka Pannonhalmára látogatott

A pátriárka kifejezett kérése volt, hogy a Kelet és Nyugat találkozásainak ezeréves helyszínére, Pannonhalmára zarándokolhasson. Ismert volt előtte, hogy a Főapátság régóta ápol kapcsolatot a különböző keresztény felekezetekkel, köztük a keleti egyházakkal is.

Hortobágyi T. Cirill főapát szerint az is különlegessé tette I. József (Youssef Absi, magyar átírásban Jusszef Abszi) látogatását, hogy napra pontosan huszonöt évvel ezelőtt – szeptember 6-án és 7-én – Szent II. János Pál pápa volt a monostor vendége. „1996-ban a Szentatya ittléte során kiemelte, hogy a monostort még az egyházszakadások előtt alapították, így a múltunk kötelez minket. Arra hív, hogy erősítsük meg a mára már kissé meglazult kapcsolatainkat a testvéregyházakkal” – fejtette ki a főapát, aki a vendégkönyvben II. János Pál pápa aláírását is megmutatta a pátriárkának. Ahogy azokét a vallási vezetőkét is, akiket a Szentatya után látott vendégül a Főapátság: egy héttel később járt a monostorban III. Senuda kopt pápa, majd Alekszij moszkvai, később pedig Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka.

I. József pátriárka Jean-Abdo Arbach homszi melkita érsekkel és Eliad El-Debeivel, a dél-szíriai, jordániai területek püspökével együtt látogatott Szent Márton hegyére. A vendégeknek a főapát mutatta be a monostort. A közel-keleti egyházak egyik alapélménye a szerzetesség, amelynek kialakítása a közel-keleti kereszténység kiemelt szentjéhez, Szent Bazilhoz köthető. Így Pannonhalma ősi falai is különösen közel állnak a pátriárka szívéhez. A bazilika után az apátsági könyvtárat is megismerhették a látogatók, Dénesi Tamás levéltár-igazgató vezetésével. A Melkita Görögkatolikus Egyház elöljáróinak bemutatták a Főapátság ritkaságait is. Megtekintettek egy 13. század elejéről származó eredeti Bibliát és egy az 1500-as évekből való liturgikus könyvet. Továbbá betekintést nyertek Magyarország legősibb írásos emlékeibe, a Főapátság két legfontosabb oklevelébe: az apátság 1001-ből való, Szent István király monogramjával ellátott alapítólevelébe és a Tihanyi Apátságéba is. Utóbbi 1055-ből származik, és ötvennyolc magyar szót tartalmaz.

A pátriárka megtekintette azt a nemrégiben letétbe kapott ikongyűjteményt is, amelyből a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében látványtárlatot állítottak össze. A többségében 19. századi darabokat tartalmazó kollekció különösen érdekelte I. József pátriárkát, hiszen, mint az kiderült, ő maga is gyűjti az ikonokat.

A látogatás során a vallási vezető részt vett a napközi imaórán, amely tiszteletére részben latinul zajlott.

Végül találkozott valamennyi szerzetestestvérrel, akik közös énekkel búcsúztak tőle. A pátriárka ittléte során viszontlátogatásra hívta meg Hortobágyi Cirill főapátot, aki kiemelte, a találkozó végig személyes hangvételű volt. A pátriárka beszélt a mindennapjaikról, a missziós elkötelezettségükről. Egyik püspöktársa pedig arról számolt be, hogy egyházmegyéjében az Iszlám Állam kilenc templomot rombolt le tíz éve, amikor átvette hivatalát. Elmondták, hogy az általuk fenntartott iskolákban nemcsak melkita, hanem muszlim gyerekeket is oktatnak. Hozzátették, hogy a keresztény iskolákban tanuló iszlám fiatalok később biztosan nem csatlakoznak majd az Iszlám Államhoz. Amellett, hogy vallásukat megtartják, a kereszténységhez pozitívan viszonyulnak.

I. József iskola- és templomépítések, valamint segélyprogramok révén évek óta együttműködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a magyar kormánnyal. 2017-ben választották a Rómával egyesült Melkita Görögkatolikus Egyház antiochiai pátriárkájává, I. József néven. 2007-től volt a damaszkuszi melkita érsekség helynöke, 2001-től pedig a szíriai karitász elnöke. A Melkita Görögkatolikus Egyháznak mintegy másfél millió híve van. Keleti katolikus, önálló jogú részegyház, amely bizánci szertartású.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Huszár Gábor, Krizsán Csaba

Magyar Kurír