Idén a galaták és a Galata-levél lesz a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia témája

Rajtuk kívül – többek között – Gyulafehérvárról, Regensburgból, Berlinből és Halléból is várhatók biblikusok. A konferencia Gnilka-díját ezúttal Mario Cifrák, a zágrábi tudományegyetem tanszékvezetője veheti át annak a hangversenynek a keretében, amelyet augusztus 24-én, 19 órakor a szegedi székesegyházban tartanak.

Jórészt a mai Törökország területén laktak azok az első keresztények, a galaták, akiknek Szent Pál a levelét írta.

Ez Pál leghosszabb levele, melyet a Római levél vázlatának tekintenek a szakértők.

A galaták, azaz a Galácia provinciában lakó kelták nem az egyetlen őslakosok, a tartomány nem volt homogén népesség szempontjából. Josephus Flavius szerint jelentős görögül beszélő hellenizált zsidó kereskedő réteg szivárgott be Galácia, később Galata római provincia területére, valószínűleg legtöbben közülük Ancyra (talán a mai Ankara) helységben laktak. Rabbi Akiba utazása során feljegyzi Galata nevét héber írással, de ezt követően a galáciai zsidók nem szerepelnek többé a zsidó forrásokban. Így

Pál levele a galatákhoz az utolsó adat a tartományban élő zsidókról.

A zsinagógákból vezérelve a diaszpóra zsidóság igen sikeresen térítette a zsidó hitre a helléneket, ezt azonban Pál missziója megakasztotta, amikor a zsinagógába betért pogányokat a Jézusról és a megváltásról szóló igehirdetésével átterelte a keresztény házakba. Nem véletlenül ütközött meg a zsinagóga vezetésével az általa alapított keresztény közösség. Pál ebben a levelében kiátkozza azokat (az „anathéma” görög szót használva, melyet később a keresztény dokumentumok az eretnekekre alkalmaztak), akik a keresztény egyházból visszatérnek a zsinagóga falai közé. Sajátosan értelmezi az ószövetségi szakaszokat is, ezzel új keresztény bibliai hermeneutikát teremt. A keresztény szabadságot állítja szembe részben a hagyományos nézetekkel, részben a szabadossággal. A levél elvezet minket Pál korának a zsidók és pogányok misszióját érintő vitáihoz.

A konferenciára 33 előadó jelentkezett, az ökumenizmus jegyében az összes magyar egyházi felsőoktatási intézményből. A konferenciát nemzetközivé a Gyulafehérvárt, Zágrábot, Regensburgot, Uppsalát, Wuppertalt, Hallét, Saarlandot, Szabadkát, Tübingent, Berlint, Fribourgot és a japán Cukubát képviselő biblikusok teszik. Az előadások német, angol és olasz nyelven hangzanak el, rövid összefoglalójukat a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (SZNBK) honlapján lehet olvasni.

Azok, akik az egészségügyi korlátozások miatt személyesen nem tudnak részt venni a tudományos tanácskozáson, videót küldenek, vagy online tartják meg előadásukat.

Idén Mario Cifráknak, a Zágrábi Tudományegyetem Katolikus Teológiai Kar Újszövetségi Szentírás Tanszéke vezetőjének − aki évek óta visszatérő és nagyra becsült előadója a konferenciának – ítélte oda a kuratórium a neves Gnilka-díjat. Nemcsak a koronavírus sújtotta országát, hanem a földrengés miatt is többször kellett költözniük más-más épületbe.

A Gnilka-díjat a szegedi dómban egy koncert keretében fogják átadni (augusztus 24-én, kedden 19 órakor), az eseményen a Szegedi Szimfonikusok játszanak Gyüdi Sándor karmester vezetésével, több egyház kórusa énekel, őket Varjasi Gyula karnagy vezeti.

A konferenciára jelenik meg Áldozat és Rítus (Sacrifice and Ritual) címmel az előző konferencia kötete, mely a keresztény Eucharisztia bibliai előzményeit mutatja be. Idén rendkívüli kiadvánnyal is előrukkolnak a szervezők: Martin Meisernek, a Saarlandi Egyetem jeles Septuaginta-szakértőjének A karióti Júdás. Egy közülünk című könyvével, amely a Júdás-kérdés kultúrtörténetét mutatja be a bibliai időktől kezdve napjainkig − magyar nyelven.

A 32. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát a Nemzeti Kulturális Alap és a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatja.

Forrás és fotó: Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány

Magyar Kurír