Időkapszulákat helyeztek el a megújult veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban

A most elhelyezett időkapszulák közül kettőt – egy kőládába helyezve – a beruházásokhoz kapcsolódó kutatások során találtak a főtemplom szentélyében lévő jobb oldali ülőfülke mögött, befalazva. Ezek és egy ezekhez hasonló mintára készített új időkapszula került most vissza az eredeti helyre.

Építési beruházások során bevett szokás időkapszulák elhelyezése, amelyekbe többnyire az adott kor tárgyait, üzeneteit, dokumentumait helyezik el üzenetként az utókornak. Tették ezt a múltban is többször. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a veszprémi várnegyedbeli beruházás során is már több épületben találtak ilyen tárgyat. A Szent István-templom (Ferences templom) tető- és homlokzatrekonstrukciója során a templomkereszt alatti gömbből is előkerült egy időkapszula.

Az üzenethordozóban többek között korabeli fizetőeszközt és négy levelet is találtak. A régi, de erősen károsodott alapján elkészített új hengert a régi dokumentumok másolataival együtt 2022 őszén helyezte el Udvardy György veszprémi érsek a templomkereszt gömbjébe, beletéve a Ferenc pápától kapott rózsafüzérét is.

A Szent Mihály-főszékesegyház esetében a két korábbi századelős tárgyat a kivitelezés során kutatói megfigyelést végző szakember találta meg. A hengerek egy mészkő ládában voltak, melynek tetején az 1910-es évszám szerepelt, a főtemplom szentélyében lévő jobb oldali ülőfülke háta mögött befalazva. Az egyik hengerben egy tudósítást találtak a főtemplom felszenteléséről, a másikban egy 1909-ben kiadott egyházmegyei névtárt és kilenc korabeli pénzérmét.

Most ezeket az időkapszulákat visszahelyezték, és kiegészítették egy ezek mintájára készült új réz időkapszulával. Ez utóbbi korunk üzenetét és tárgyait tartalmazza: így az aktuális egyházi-társadalmi helyzet leírását, feltüntetve rajta Ferenc pápa, Erdő Péter bíboros, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztorának és a Szent Mihály-főszékesegyház plébánosának nevét. Bekerült az új kapszulába egy rövid összefoglaló a veszprémi főszékesegyház megújításának főbb mozzanatairól is. Továbbá elhelyeztek benne egy megyetérképet, az Európai Kulturális Főváros jelvényét, egy Veszprémi Állatkerthez kötődő érmét és egy adathordozóra rögzített videoüzenetet.

A Szent Mihály-főszékesegyház az első a tizennyolc épület közül, mely a veszprémi várnegyedben zajló beruházás során megújul. A főtemplom átmenetileg ismét látogatható lesz; a nagycsütörtöki liturgiát már itt tartják meg.

„Szimbolikus jelentősége lesz, hogy az olajszentelési misét tartjuk elsőként a Szent Mihály-főszékesegyházban. A szent olajok a szentségekhez kötődnek. Együtt imádkozunk a papsággal és együtt imádkozunk a hívekkel. Ekkor újítja meg a papság az ígéretét az elköteleződésre, a hűségre, a szentségek által az emberek üdvösségének krisztusi módon történő szolgálatára” – fogalmazott Udvardy György veszprémi érsek.

A főpásztor hozzátette: a főszékesegyház mindig az Egyházat jeleníti meg, ezért fontos, hogy a hitünkhöz kapcsolódó kiemelkedő eseményeket itt is megünnepeljük. Fontos az együtt ünneplés: ez a közösségnek, a közös hitnek, a liturgikus ünneplésnek, a szeretetcselekedetek gyakorlásának és a közösség együvé tartozásának szimbóluma.

Május közepéig vasárnaponként, később pedig már hétköznapokon is a székesegyházban tartják a liturgiákat – ismertette a veszprémi érsek.

*

A főszékesegyház építtetése Boldog Gizella nevéhez köthető. Az építkezést 1030 és 1040 között kezdhették meg. Az épület az évszázadok során számos átalakítást élt meg. Legutóbb az 1900-as évek elején zajlott jelentősebb beavatkozás, mely meghatározza napjainkban is látható megjelenését. Az azóta eltelt majd 110 évben több külső és belső átalakítás is történt.

A 2020 és 2025 között folyó beruházás keretében felújítják az épület belső tereit. Az altemplomot érintő feladatok kivételével ez a munka 2023 húsvétjára el is készült. A renoválást többek között a főszékesegyház igen rossz műszaki állapota indokolta. Tetőszerkezete a 2000-es évek elejére elöregedett, állandóvá váltak a beázások. A 2010-es felújítás a beázások okát megszüntette, azonban a következményeit nem kezelte. Az évek során a falakba jutó víz oldott sótartalma, valamint a falszerkezet anyagából kioldott sótartalom a száradási ciklusok során kivált, kikristályosodott. Ez a visszatérő folyamat a falszerkezeteket és a falfelületet károsította. A mostani beruházás során ezt a problémát is orvosolták a további állagromlás megakadályozása érdekében.

Részben elkészültek a Szent Mihály-főszékesegyház új színes üvegablakai is. A beruházás első fázisában elvégzett művészettörténeti kutatások kimutatták, hogy több, öt-hat különböző stílusú üvegablak volt az épületben. Az eredeti, Waltherr Gida által készített Szent Mihály-ábrázolás a II. világháború során súlyosan megrongálódott, melynek helyreállítását nem végezték el. Ezt követően Árkayné Sztehlo Lili műve került a helyére, aki jellemzően modernista belsőépítészeti terekhez készített ablakokat. Az 1950-es évektől elhelyezett üvegablakok stílusukban idegenek voltak a főszékesegyháztól; állapotuk sem volt kielégítő. Ebből adódóan a szakemberek kiemelésük és restaurálásuk mellett döntöttek, ezt követően liturgikus és múzeumi terekben kapnak helyet.

A főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vették alapul. Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új színes alkotások, melyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, ovális mandorlába helyezve. A szentélyben lévő további üvegablakok is Waltherr Gida századelős alkotásainak motívum- és formavilágához igazodva készültek. A még meglévő 1910-es üvegablakok restaurálása megtörtént, ezek továbbra is eredeti helyükön, a főszékesegyházban láthatók.

Megújult a főszékesegyház különleges hangszere is. A mintegy 12 tonnás orgonához 2333 síp tartozik, a legnagyobb 5,2 méter, a legkisebb mindössze 3,5 milliméteres. Az új sípok között vannak fa- és fémsípok is. Az orgona megújítása során felhasználták, illetve kiegészítették az 1910-ben készült hangszer burkolatát is.

A szentélyben látható a főszékesegyház új oltára, melyet egy mintegy öt tonnás ónixtömbből faragtak ki olasz szakemberek.

* * *

A Szent Mihály-főszékesegyházat követően 2023 májusában további épületeket is átadnak. Ismét látogatható lesz a Körmendy-ház, a Biró–Giczey-ház és az érseki palota egyes terei, valamint kezdetét veszi a Veszprémi Főegyházmegye különleges kiállítássorozata, a Work in Progress 2023.

Bővebb információk a veszprémi várnegyed megújulásáról a beruházás hivatalos oldalain, a castellum.hu-n, illetve a veszprémi várnegyed Facebook-oldalán találhatók.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Nagy Lajos

Magyar Kurír