Időszaki kiállítás nyílt Zichy Ferenc püspökről Győrben

A gyűjteményi központ könyvtárának dísztermében tartott megnyitón Reisner Ferenc püspöki helynök és Pintér Bence, Győr Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Reisner Ferenc püspöki helynök köszöntőjében úgy  fogalmazott: Zichy Ferenc püspök a viszontagságos török kor után „csodát tett” az egyházmegyében. Nem csupán máig látható épületeket emeltetett és díszíttetett, de a lelkiek terén is megújította a rábízottakat. Munkássága ma is útmutatás azoknak, akik a jövőbe tekintenek.

Pintér Bence polgármester köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a jövőben a város, az egyházmegye és a bencés rend az eddigieknél is jobban együtt tud majd működni.

A győri tárlatot Fazekas István, az Eötvös Loránd Tudoményegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára nyitotta meg, felelevenítve Zichy Ferenc püspök életének főbb állomásait.

Előadásának végén bizakodásának adott hangot, hogy a kiállítás segítségével Zichy püspök személye a történelmi emlékezetben az őt megillető helyre, a legnagyobb magyar barokk mecénás főpapok sorába emelkedik.

Az időszaki kiállítás gróf Zichy Ferenc (1701–1783), Győr legjelentősebb barokk püspökének életét, negyven esztendőt átfogó főpapi működését (1743–1783) és korát mutatja be.

Zichy Ferenc igazi barokk főpap volt, aki költséget nem kímélve alakította ki a rangjához méltó rezidenciát: neki köszönhető mai alakjában a Püspökvár és a székesegyház belső kialakítása, kora legjelentősebb művészeit foglalkoztatta, mint Franz Anton Maulbertsch, Jacob Gabriel Mollinarolo, Melchior Hefele. A főpásztor bőkezűségét a városban és az egyházmegyében számos további templom, oktatási intézmény, értékes kegytárgy hirdeti.

A püspöki udvar életében fontos szerepet játszott a muzsika, Zichy Ferenc maga is képzett zeneértő volt, és a magyar barokk zeneművészet legnagyobb alakját, Istvánffy Benedeket foglalkoztatta a székesegyház karnagyaként, aki számos művet komponált a főpásztornak.

Zichy Ferenc a Győri Egyházmegye életét is újjászervezte, intézkedéseivel helyreállította az alsópapság fegyelmét, és elmélyítette a lelkiéletet. A püspök hitéletében fontos szerepet játszott a Mária-tisztelet, illetve a magyar szent királyok kultusza. Támogatta a laikus vallási társulatokat és a korban újnak számító negyvenórás szentségimádásokat. A székesegyház vérrel könnyező Mária-kegyképét pompás oltárba foglaltatta, amely máig a búcsús zarándokok célpontja.

Az 1763-as földrengéstől megmenekülő városért, hálából, Szent László napján a szent király koponyaereklye-tartó hermájával körmenetet rendelt el, amely szokás napjainkban is az év egyik kiemelt vallási eseménye.

A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében megnyitott tárlathoz a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Egyetemi Könyvtár gyűjteményei is ritkán látható, értékes tárgyakkal, dokumentumokkal járultak hozzá.

A kiállításmegnyitó után, a programhoz kapcsolódóan a győri székesegyházban a Győri Filharmonikusok a Philharmonia Chor Wien közreműködésével megszólaltatták Istvánffy Benedek 1774-ben Zichy Ferenc aranymiséjére írt Szent Dorottya-miséjét.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

Magyar Kurír