Ifjúsági misén találkozott a Szentjánosbogár közösség táborozóival Felföldi László püspök Bólyban

A liturgián Kutas Attila bólyi plébános, a tábor lelkipásztora koncelebrált.

Felföldi László püspök rendhagyó módon vezette a szentmise homíliáját, bevonva kérdéseivel a fiatalságot a Szent Tamás apostol tanúságtételéről (Jn 20,24–29) olvasott evangéliumi rész üzenetének kibontásába. A főpásztor a fiatalok számára érthető és kézzelfogható valósággá tette a történetet. Beszélt Tamás tanúságtételéről, az apostol látva Jézus sebeit, amik a szeretet és a fájdalmak sebei voltak, így szólt: „Én Uram, én Istenem!”

A főpásztor a liturgia zenei szolgálatát végző fiatalokat is bevonta elmélkedésébe, arra kérve őket, hogy játszanak egy-egy rövid hangsort hangszereiken. Szemléltette, hogy mi, emberek olyanok vagyunk, mint a hangszerek, mindnyájan más hangon szólalunk meg. A lényeg, hogy a hangunk akkor szól szépen, ha a szeretet hangján és a többi emberhez szól. Szép művet pedig a családtagokkal és a barátokkal együtt, az Istenre figyelve fog alkotni – fogalmazott Felföldi László megyéspüspök.

A Szent Ignác-i lelkiségre épülő és a jezsuiták által támogatott Szentjánosbogár közösséget két plébánia közössége hívta életre Dunakeszin a ’80-as évek második felében, hogy keresztény lelkületű csoportban biztosítsanak lehetőséget gyermekeik számára a katolikus keresztény hit megismerésére és megélésére.

A Szentjánosbogár közösségnek azóta is legfontosabb törekvése a kereszténység megélése a mindennapokban. Az erre lehetőséget teremtő évközi rendezvények, nyári táborok és lelkinapok programjait egyetemista fiatalok dolgozzák ki, akik híd szerepet betöltve teszik érthetőbbé a fiatalabbak számára hitünk mindennapi megélését. Célkitűzésük, hogy úgy szeretnének világítani a világ sötétségében, mint a szentjánosbogarak, amiről a nevüket kapták.

A közösség minden év júliusában több magyarországi helyszínen, helyenként átlagosan 80–120 résztvevővel tartja meg 6 napos táborait, melyek minden évben más-más témára épülnek.

A táborokat rendszerint kis településeken, nyugalmas, békés környezetben tartják, hogy a résztvevők kicsit kiszakadjanak a rohanó világ forgatagából. A gyerekek a település befogadó családjainál laknak, ezáltal missziós szerepet töltenek be, amennyiben bevonják szállásadóikat a tábor életébe és kiemelt programjaiba.

Minden táborban van egy táborvezető pap, aki a lelki táplálékról, illetve van egy főszervező, aki a mindennapi betevőről és a programokról gondoskodik a résztvevők számára.

A bólyi táborban idén mintegy 100 gyermek vett részt, akik a Pécsi Egyházmegye településeiről és azon túlról, például Pannonhalmáról érkeztek.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír