Igaz ember a történelem sötét óráiban – Boldog Salkaházi Sára születésének 125. évfordulója

Az ünnepen többek közt részt vett Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának központi elöljárója; köszöntőt mondott Németh Emma, a Szociális Testvérek Társasága kerületi elöljárója; Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök és Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja.

A rendezvény a szociális testvérek zenei szolgálatával kezdődött, majd Németh Emma köszöntötte a jelenlévőket. Megemlékezett Boldog Salkaházi Sára szociális testvérről, a világ igazáról (a szerzetesnővér 2006-ban részesült a Jad Vashem Intézet elismerésében), aki felajánlotta életét másokért, és 80 évvel ezelőtt vértanúhalált halt. Németh Emma ezúttal Sára testvérről, mint igaz emberről beszélt. A világ igaza elismerést olyan embermentők kapják, akik „a történelem legsötétebb óráiban ellenszolgáltatás nélkül mentettek zsidó embereket veszélyeztetve saját szabadságukat, biztonságukat, életüket”.

Igaz emberként élni a történelem legsötétebb óráiban, ez a példa mai feladatainkra irányítja a figyelmünket – mondta Németh Emma. – „Ferenc pápa szerint a történelem napjainkban visszafordulni látszik... tapasztaljuk a szörnyű háborúkat, a terrorizmust, és hatnak ránk a pusztító ideológiák is. El akarják hitetni velünk, hogy minden relatív, nincs különbség a hamis és az igaz, a rossz és a jó, a gyűlölet és a szeretet között, igazság pedig nem is létezik.”

Sára testvér a példa számunkra, aki a történelem sötét óráiban megtalálta az igazságot, Krisztust, és jövőt akart építeni a pusztulás közepette is: gyűlölet helyett szeretettel, hazugság helyett igazsággal – folytatta Németh Emma. – 1943 decemberében Sára testvér az írta

„nem a dinamit, nem az ekrazit, nem a bomba rombol, hanem az ezeket irányító gyűlölet”, „megtartani, építeni csak szeretettel lehet”.

Sára testvér az öregek, a hátrányos helyzetűek, a gyengék életét, elsősorban az örök életét akarta megmenteni. Vértanúhalálának közvetlen oka volt, hogy meg akarta menteni két munkatársa életét a „tönkremeneteltől”:  a Sára testvér által vezetett Bokréta utcai házban (dolgozó nőket védő otthon) katonákat szállásoltak, és két szobalánynak viszonya lett velük. Sára testvér figyelmeztette a szobalányokat, hogy ebből nagy lelki-erkölcsi káruk lehet. Egyiküknek felajánlotta, hogy segít az áthelyezésében, ugyanolyan feltételekkel dolgozhat egy másik helyen. A lány ezt nem fogadta el, egyúttal feljelentette Sára testvért zsidók rejtegetése miatt. A nyilasok erre a bejelentésre vonultak ki a Bokréta utcai házhoz.

Németh Emma a megemlékezés során rámutatott:

az igaz ember sajátja a szeretet törvényének belső megélése, valamint a személyes ráhagyatkozás Istenre,

ahogy ezt XVI. Benedek pápa tanította. Erre ad példát Sára testvér, aki megtalálta az igazságot, az Urat. Adja Isten, hogy az ő nyomába lépve mi is igaz emberré váljunk – zárta beszédét Németh Emma.

Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök Sára testvér személyiségének, életének titkát kutatva a szentségről beszélt. Mint mondta, „sokszor azt gondoljuk a szentekről, hogy ők a múlt emberei, a személyük távol áll tőlünk és idegenül hangzanak a velük történt különös, nem hétköznapi események. Ezek a gondolataink azonban rossz irányba vihetnek minket. Sára testvér példája éppen abban segít, hogy láttatja velünk: a szent ugyanolyan ember, mint bármelyikünk. Vannak különleges szentek, de a legtöbbjük átlagember.

Szent az, aki az életében megvalósította azt a küldetést, ami miatt Isten megalkotta őt.

Hiányosságok mindannyiunk életében vannak, ahogy a szentekében is. Ők sem tökéletesek. Az Egyház hiába állítaná őket példaként elénk, ha számunkra elérhetetlenek volnának.”

Mohos Gábor kifejtette: „A szent is törékeny ember; Sára testvérnek is megvoltak a küzdelmei önmagával. Ugyanakkor a szent egy jel is számunkra, azokra az alapvető értékekre mutat, amelyek igazán emberré tesznek minket; a szentek építenek és nem rombolnak. Ahhoz, hogy felismerhessük a szentek értékét, nem kell velük világnézetileg azonos platformon állni, ehhez csupán alapvető emberi nyitottságra van szükség. Sára testvér is hangsúlyozta, hogy mi, emberek egy közösséget alkotunk, erre vagyunk teremtve. Ha valakinek a hivatása zátonyra fut, az mindannyiunk kudarca. De a szent azt is megmutatja, hogy

mindig van lehetőség visszafordulni, megtérni.

A szent mindig a remény embere.

Miután Sára testvér meghalt, olyan korszak jött a történelemben, hogy nem lehetett megemlékezni róla, látszólag a feledés homályába veszett az életáldozata – folytatta Mohos Gábor. – De az, hogy ma itt rá emlékezünk, azt mutatja, hogy az igazi reményünk forrása, az igazság, a jóság minden esetben a felszínre tör, amikor eljön annak az ideje. Mindig érdemes tenni a jót, akkor is, amikor embertelenné válik a körülöttünk lévő világ – szögezte le az esztergom-budapesti segédpüspök.

Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja beszéde elején Lénárd Ödön piarista szerzetest idézte, akinek összesen 18 és fél évet kellett börtönben töltenie:

„A hőst a gyávától az különbözteti meg, hogy a hős fél és marad, a gyáva pedig fél és elszalad”.

A történész így folytatta: a Szociális Testvérek Társasága különleges pecsétet kapott Istentől Salkaházi Sára vértanúsága által. Rámutatott: Sára testvér hétköznapi, világias szemléletű lány volt, élete küzdelmes és megpróbáltatásokkal teli, ugyanakkor ő hős volt, mert „félt, és maradt”. A történész idézett a vértanú naplójából (1939-ből), amelyből kiderül, hogy Sára testvér küszködött félelmeivel, amelyekkel azonban képes volt szembemenni.

Amikor Slachta Margit kezdeményezésére a társaság zsidómentésbe kezdett, Salkaházi Sára látta, hogy ez nagyon veszélyes, rettentően félt, de ez a félelem nem bénította meg, sőt felajánlotta életét Istennek. Több száz zsidó honfitársunk életét mentette meg. „Amikor 1944. december 27-én a nyilasok házkutatást tartottak a dolgozó lányok Bokréta utcai otthonában, s ő ment hazafelé, látta, hogy baj van, nem menekült el, maradt. Amikor meggyilkolták, gyilkosai szemébe nézett, letérdelt, majd az égre tekintet, keresztet vetett, úgy halt meg. Idén decemberben halálára emlékezünk majd.”

A történész elmondta: Sára testvér akkor is törekedett Isten akaratának teljesítésére, amikor az nem volt könnyű, vagy kedve szerint való. Majd így folytatta: a Szociális Testvérek Társasága különleges pecsétet kapott Istentől Salkaházi Sára vértanúsága által. 

Az emlékezés fontos, de „még fontosabb, hogy a május 12-én 101 éves Szociális Testvérek Társaságának több üzenete is van: első az, hogy ne féljünk, vagy ha mégis, akkor nézzünk szembe félelmeinkkel és ne szaladjunk el a feladataink elől, hanem maradjunk a helyünkön, ahova a Jóisten rendelt minket. Másrészt azt üzeni, hogy legyünk szociálisan érzékenyek, a kor kihívásaira válaszolva”.

Soós Viktor Attila hozzátette: a társaság mindmáig teljesíti ezt a küldetését, szeretettel fordul a rászorulók felé.

Napjainkban is fontos, hogy bátran kiálljunk az igazság mellett, tudjunk különbséget tenni a jó és a rossz között, küzdeni a hamisság ellen akkor is, amikor azt mondják, csak az a fontos, hogy legyünk politikailag korrektek.

Beszéde végén a történész hangsúlyozta: Salkaházi Sára középrétegbeli nő volt, egy ember a nép köréből. „Szükségünk van ma is olyan emberekre, akik sorstársként, kortársként, a hétköznapokban válnak szentté.”

A köszöntők után a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója bemutatta a Boldog Salkaházi Sára születésének 125. évfordulójára készült, limitált példányszámú, Szunyogh László szobrászművész által tervezett ezüst és színesfém emlékérméket, amelyekből néhányat átnyújtott az ünnep előadóinak, a megjelent elöljáróknak és az érme készítőinek, tervezőinek.

Az értékes tárgyak tervezésénél a tematika szakértőjeként közreműködött Sári Gabriella szociális testvér és Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető történész-professzora.

A megemlékezés részeként a következőkben a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Ülj Közelebb Produkció közös szervezésében a jelenlévők megtekinthették a Magyar Hősök – Szabadulószínház című előadást, amely a 20. századi diktatúrák vértanúinak, hőseinek állít emléket különleges, mai nézőpontból, egy tanár és diákjai közös, iskolán kívüli programjának keretei, színfalai közt.

A helyszín egy szabadulószoba, a darabban megjelenik Boldog Salkaházi Sára, Brusznyai Árpádné Honti Ilona, Gérecz Attila, Kiss Sándor (a „bibliás politikus”), Olofsson Placid OSB és Richter Gedeon alakja. A  diákoknak szembesülniük kell a történelem sötét korszakaiban élő, küldetésüket teljesítő emberek sorsával.

A produkció a Magyar hősök című könyv alapötletéből született, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Mathias Corvinus Collegium gondozásában jelent meg 2021-ben.

Fotó: Fodor Endre/Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Körössy László/Magyar Kurír