Imák Auschwitz után: a valóság alázatért és bocsánatkérésért kiált

KÉPGALÉRIÁVAL – Klikk a képre!

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kiállítása a Zsidó Nyári Fesztivál keretében a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában nyílt meg, amely a 2. világháború óta romos, vallási célokra nem használják, impozáns belső terének tartozékai hiányoznak. Ebben a puritán térben függenek az imádságok által ihletett képzőművészeti alkotások, amelyek szintén puritán, minimalista módon jelenítik meg a koncentrációs táborok világát. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Varga Mátyás bencés szerzetes, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Frölich Róbert főrabbi, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, Papp János baptista elnök, Róna Tamás rabbi, Steinbach József református püspök, Szabó István református püspök, Verő Tamás rabbi imádságai a zsinagóga belső falai mentén elhelyezett fekete alapú, fehér betűs táblákon olvashatóak.

Frölich Róbert rabbi imádsága mintegy magyarázatát is adja a közös kezdeményezésnek: „Sokak fohásza együtt adja az ima erejét… Fájdalmasan hiányzik hatszázezer erőszakkal lezárt ajak… E hatszázezer helyett mi, kései utódok nyitjuk meg ajkunkat, s fohászkodunk hozzád, hisz Te vagy egyetlen reménységünk, Szirtünk és Védelmezőnk.”

Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát imájában a bűnbánat és a megtérés vágya szólal meg: „Hatalmi téveszméinkben egymást, a képedre s hasonlatosságodra formált embert pusztítottuk…, minden emberi arcban ma is téged, alkotásodat semmisítjük meg békétlenségünkben és birtoklási vágyunkban, önös tébolyunkban. Istenünk, Teremtőnk, térítsd magadhoz szívünket, nyisd meg szemünket, és engedj könyörgésünknek, engesztelődj ki velünk, hogy mi is kiengesztelődhessünk végre egymással. Adj tiszta látást nekünk, vakoknak! Nyiss ajtót nekünk, kopogtatóknak, és emeld fölénk ismét a békesség szivárványának ívét, hogy mindenki láthassa.”

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök imájában a felelősség magunkra vállalásáért fohászkodik: „Bocsásd meg vak és cinikus közönyünket, gyávaságunkat!... Szabadíts meg a káini indulattól és átkos örökségtől…, formálj minket felelős testvérekké.” Szabó István református püspök a megbocsátást kéri: „Munkáld bennünk, hogy a Te országod erejében ez a mi országunk ne legyen immár a kendőzött és talonban tartott bűnök világa, ne közönyből épüljön, hanem megbocsátásból.”

Fabiny Tamás evangélikus püspök költői hangvételű imádságában Istenhez előbb mint Anna Frank, Edith Stein, Radnóti Miklós, Ámos Imre, Dietrich Bonhoeffer Istenéhez, majd mint Jézus Krisztus Istenéhez fordul. Krisztus szenvedő alakját a gázkamrákba hurcoltak között láttatja: „Őt is bevagonírozzák, a keresztet alig tudja bepréselni a már zsúfolt vasúti kocsiba. Őt is Mengele elé viszik, mert genetikailag valami izgalmasat találnak benne. A halál angyala megkérdezi: »Tényleg egylényegű vagy Atyáddal, Josúa nevű fogoly?« Az halkan így felel: »Te mondád…« És íme, az egek kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, a sziklák megrepedtek. Az auschwitzi kémények sűrű füstjében Josúa lelke felfelé szállt. Urunk, Istenünk, ne hagyj minket magunkra bűneinkben! Önmagadért, a benned rejlő jóságért bocsáss meg nekünk, és teremtsd újjá ezt a világot!”


Heisler András, a Mazsihisz elnöke köszöntötte a megnyitó vendégeit, Beszédében hangsúlyozta, hogy a Soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma egyaránt. Az ima erős üzenetet hordoz, az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás hangja tud lenni. Az imához alázat szükséges, ahogyan a bocsánathoz is. A bocsánatkérés és a fohász halk hangja a megosztottság helyett az összefogás jele. A megbékéléshez leginkább őszinteségre van szükség – hangsúlyozta. Köszöntet mondott az alkotóknak, és azt kívánta, legyen ez a kiállítás a bocsánat és a megbocsátás szimbóluma.

Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátora megnyitóbeszédében Radnóti Negyedik eclogájátidézte: „az égre írj, ha minden összetört”. 1944-ben minden összetört, mára új nyelvet kell kialakítani. Hangsúlyozta, hogy szembe kell nézni a múlttal. Nincs megfelelő válasz arra, hogy az ember miért fordult szembe saját hitével, emberszeretetével. A valóság alázatért és bocsánatkérésért kiált. Feltette a kérdést, vajon tanultunk-e a múltunkból. Vajon elismerjük-e az elesettekért való kiállás felelősségét? A kiállítás ezt hivatott erősíteni: közös, tiszta hang egy emberibb, etikusabb világért.

A megnyitórendezvényt a Szent Efrém görögkatolikus férfikar koncertje zárta. Elhangzott a Boruch sém kövajd kezdetű zsidó imádság Kodály kórusra írt feldolgozásában, Tomás Luis de Victoriától az Agnus Dei, a Mint a szép híves patakra kezdetű zsoltár, Liszt O Haupt voll Blut korálja a Via Crucisból és Szergej Jekimov szerzeménye, a Babilon folyóvizei mellett.

Fotó: Thaler Tamás 

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír