„Íme az alkalmas idő” – Kiengesztelődési vecsernye Máriapócson

A vasárnap délután feltámadt metsző, hideg szél a természet nyelvén hirdette a változást. Ez az erős „böjti szél” nem csak a port kavarta fel: jelképesen helyet készített az elcsendesedésnek és a bűnbánatnak.

A kiengesztelődési vecsernyét Gánicz Endre Sándor főhelynök vezette. A vecsernye központi gondolatait Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök fogalmazta meg tanításában.

A főpásztor József ószövetségi alakját állította a jelenlévők elé, aki testvérei árulása után így szólt: „Ti rosszat forraltatok ellenem, de Isten jóra fordította azt.” A főpásztor hangsúlyozta: a megbocsátás nem a történtek elbagatellizálása vagy a fájdalom letagadása.

A papság és a hívek életében is vannak pillanatok, amikor egymást szándékosan vagy akaratlanul megsebzik. „Nem tehetünk úgy, mintha nem fájna, és nem tehetünk úgy sem, mintha nem látnánk, hogy a másiknak fáj” – fogalmazott Szocska Ábel püspök, kiemelve, hogy

a sebek gyógyításának egyetlen útja az egymás elé állás és a bocsánatkérés.

A tanítást követően került sor a szertartás legerőteljesebb mozzanatára: görögkatolikus hagyomány szerint a megyéspüspök – levéve díszes püspöki öltözetét – elsőként borul le  paptestvérei, a megjelent tisztelendő asszonyok és a hívek elé, kérve: „Bocsássatok meg nekem, testvéreim, és áldjatok meg engem!” Ezután a szertartás a paptestvérek egymás elé járulásával folytatódik.

A papság tagjai – élükön a helynökökkel és az esperesekkel – szentelési sorrendben kérték egymás bocsánatát.

A bocsánatkérés és a kiengesztelődés köre végül a jelenlévő hívekkel vált teljessé. A válasz minden esetben a közös irgalomra mutatott rá:

Bocsásson meg nekünk az Isten, és áldjon meg minket!”

A főpásztor külön megemlékezett azokról a paptestvérekről is, akik ezen az estén nem tudtak jelen lenni.

„Feltündöklött a te kegyelmed, Urunk, / feltündöklött a mi lelkünk megvilágosítása, / íme az alkalmas idő, / íme a bűnbánat ideje. / Vessük félre a sötétség cselekedeteit, / s öltözzünk a világosság fegyverzetébe, / hogy a böjti idő hullámain átkelve / a mi Urunk és Üdvözítő Jézus Krisztusunk harmadnapos feltámadását elérjük, / ki üdvöt hoz a mi lelkünknek.”

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: P. Tóth Nóra

Magyar Kurír