Immár bárki megcsodálhatja a bécsi Stephansdom eddig csak vezetéssel látogatható gótikus kapuját

A Stephansdom Singertornak, azaz Énekesek kapujának nevezett gótikus fejedelmi kapuját (Fürstenportal) évtizedeken át csak különleges vezetett túrákon lehetett megtekinteni, mostantól azonban végre bárki számára szabadon megcsodálható egy üvegajtón keresztül. Elnevezése a templomtól egykor délre álló kántori és énekesiskolára utal; e kapun át lépett a templomba többek között Joseph és Michael Haydn is.

Az első keresztény vértanú és mindenszentek tiszteletére felszentelt, a 12. századtól több évszázadon át épített székesegyház Bécs belvárosában áll, a Stephansplatzon. A katedrális Ausztria egyik legfontosabb gótikus műemléke. A nyugati homlokzatot alkotó, 1230-tól 1263-ig több szakaszban, késő román stílusban épült elődépület egyes részei – mint például a II. (Harcias) Frigyes herceg uralma alatt (1230–1246) épült Riesentor, vagyis Óriás kapu – máig fennmaradtak, amit két, mintegy 65 méter magas harangtorony – elnevezése Heidentürme, vagyis Pogánytorony – fog közre.

A templom jelenlegi arculatát a IV. Rudolf osztrák főherceg (uralkodott: 1358–1365) által megálmodott gótikus bővítések határozzák meg. Az építmény 109 méter hosszú és 72 méter széles. A székesegyháznak összesen négy tornya van: 136,4 méteres magasságával a déli torony a legmagasabb, az északi torony viszont befejezetlen maradt, így mindössze 68 méter magas. Érdekesség, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában a Stephansdom déli tornyánál magasabb építmény létrehozását megtiltották, a linzi Szűz Mária-székesegyház például ezért 2 méterrel alacsonyabb.

A Singertor díszes faragványai a zsidó Saul élettörténetének egyes állomásait elevenítik fel, aki Damaszkuszba már mint Pál érkezett meg. Alakja azért is foglal el különleges helyet az épületen, mert a hagyomány szerint jelen volt, amikor István első vértanú, a templom védőszentje mártírhalált halt.

1440 körül a kapu elé előcsarnokot építettek – ide tekinthetünk be az üvegajtón át –, ami a gazdag szoboregyüttes védelmét szolgálta. A kapualjban innentől kezdve az ekkor már IV. Frigyes néven német-római császárként uralkodó korábbi III. Frigyes német király utasítására az alapító, IV. Rudolf osztrák főherceg és hitvese, Luxemburgi Katalin cseh királyi hercegnő ábrázolása is látható.

A bécsi székesegyháznak jelentős magyar vonatkozása is van: I. Lipót (uralkodott: 1658–1705) parancsára itt helyezték el ugyanis az eredeti máriapócsi Madonna-kegyképet, emellett több magyar uralkodót is ide temettek el. 1365-től káptalani, az 1470-es évek óta püspöki, 1723 óta pedig érseki katedrális. Az épület Bécs és Ausztria egyik jelképe, az osztrák gótikus építészet csúcsteljesítménye, 2001 óta pedig Bécs belvárosával együtt az UNESCO-világörökség része.

Forrás: Kathpress.at; Orf.at, Wikipédia

Fotó: Orf.at; Wikimedia Commons;

Magyar Kurír