Interjú Karikó Katalin biokémikus kutatóval a vatikáni életvédő konferenciáról

Részleteket közlünk a beszélgetés leiratából.

Az interjú elején Karikó Katalin elmondta: miután meghívták a konferenciára, utánaolvasva a Pápai Életvédő Akadémia tevékenységének, megtudta: kezdetben „az indulás az abortuszellenesség volt. Sokkal több területet megjelöltek, mert itt az abortusz területén csak egy álláspont volt, míg a többi területen voltak különböző álláspontok, mert azért kíváncsi volt az Akadémia, hogy milyen a többi szakértő véleménye, és közben maga az Akadémia is megváltozott, és most a tagjai között vannak muzulmánok, zsidók és más vallásúak, csak hogy megismerjék egymást és beszéljenek egymással. Nekem ez nagyon szimpatikusnak tűnt, hogy ez egy jó dolog, és beszélek nemcsak a messenger RNS-ről, hanem más biotechnológiákról, amik most kerültek előtérbe”.

– A konferencia címében kulcsfogalmak szerepelnek: emberi személy, az emberi személyre irányulás, illetve a közjó és annak szem előtt tartása. Ezek alapvető morális fogalmak, és kérdem, tartalmukban vajon jelen vannak-e ezek a morális fogalmak a kutatás világában?

– Maguk a kutatók sokszor csak meg akarják érteni a biológiai folyamatot, és aztán – ahogy én is az előadásomban elmondtam – rájönnek, hogy ezek a dolgok, amiket felfedeztek, valamire jók lesznek, és ekkor a kisebb biotechnológiai társaságok elkezdik azt kifejleszteni. De éppúgy kutatók dolgoznak abban is, és kipróbálják; rájönnek, hogy valójában valamilyen anyagnak nagy haszna lehet a gyógyításban, és akkor ezeket továbbfejlesztik a nagyobb cégek segítségével, ami végül is egy termékké válik. De a termék valójában csak akkor lesz elfogadott, ha az emberek is elfogadják, és ez az a rész, amiről mint kutató nem sokat tudtam azelőtt, hogy ezt el kell fogadtatni, meg kell értetni – és ez a kutatóknak is – mint ahogy azt a pandémia alatt is láttuk – nagy jelentőségű volt: el kell magyarázni, hogy az emberek megértsék, mert ez korábban nem volt annyira előtérben.

(...)

A gyógyszert nem engedélyezik, ha nem volt előtte megfelelően kipróbálva. Az emberek pedig nem tudták, hogy ez a módosított messenger RNS 2018-ban, jóval a pandémia előtt klinikai kipróbálás alatt volt. És vakcinát is készítettek, csak nem a koronavírusra, hanem az influenzára, és ennek megvolt az embereken történő kipróbálása – igaz ez még csak kétszáz ember, és nem 200 millió. De voltak már sokkal korábbról tapasztalatok, hogy ez a vakcina hogyan működik, mérések és egyebek, mégis mi akkor már tudtuk azt, hogy kifejlesztettük az influenzára. Minden ugyanaz volt, csak a kódoló szekvencia, amit kódolt, az influenzának egy kritikus fehérjéjét kódolta, amire lehet neutralizációs, tehát semlegesítő választ kifejleszteni, és ami tud már semlegesíteni, de nem úgy, mint a koronavírus. A technológia gyorsan adaptálható. Mint ismert, januárban megtudtuk az információt, és a Moderna [2020.] március 16-án az első embert, az első önkéntest beinjekcióztatta a vakcinával, tehát nagyon gyorsan létre lehet hozni.

– Milyen új területen lehet alkalmazni az eddigi felismeréseket és pozitív eredményeket?

– Látjuk, hogy eddig egyéb vírusellenes vakcinák kifejlesztésére fordították a legtöbb figyelmet, és azok lesznek a következő termékek, amiket bevezetnek, például az RSV légzési fertőzés ellen, ami most Amerikában, de másutt is kisgyerekeket betegített meg. Egyéb vírusra, mint a HIV-vírus, (...) eddig nem volt vakcina, de a Moderna három programja próbálja ezt most megoldani. De nemcsak vírusokra jó, hanem baktériumok ellen is, így a tuberkulózis ellen; de más paraziták ellen is, mint a malária, ami ellen már régóta próbálnak vakcinát fejleszteni, arra is megkezdődött a humán kipróbálás. Egyrészt van a patogének elleni és a másik, a terápiás út.

(...) Már kezdődött a szívelégtelenségre, mert 2018-ban az első RNS-terápiát arra fejlesztették ki. A különböző diabetikus betegeknek a nekrotikus, soha be nem gyógyuló sebeire fejlesztettek ki egy olyan terápiát, ami megnöveli új véredények keletkezését, és ezzel meggyorsították a sebek gyógyulását. Ugyanezt az RNS-anyagot injektálták be bypassoperáltak szívébe, ami megnövelte a szív kapacitását, és így az már a kettes fázisú klinikai kipróbálásban van. Tehát van egy ilyen terápiás alkalmazás, aztán vannak a ritka betegségekre, arra is legalább három program fut már jelenleg klinikai kipróbáláson. Ők úgy születtek, hogy bizonyos fehérjék hiányoztak a szervezetükből, és ezeket így lehet pótolni. Persze a legnagyobb terület a rákkutatás. (...)

– Milyen döntések vannak még ön előtt?

– Nagyon sok mindent tanultam az elmúlt 40-50 év alatt, és szeretnék még bizonyos betegségek gyógyításában kidolgozni egy metodikát, egy technológiát és ezzel segíteni; egy olyan területet, amelyikre nem nagyon jut pénz, de úgy gondolom, hogy én tudok ott segíteni. (...)

Az interjú szövege teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican news

Magyar Kurír